A jövő héten döntenie kell az Országgyűlésnek a koronavírus járvány miatt elrendelt 15 napos veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Varga Judit igazságügyminiszter este benyújtotta a kormány javaslatát – eszerint jön a “rendeleti kormányzás”. Akár 5 év börtönbüntetés is járhat a rémhírterjesztésért, vagy a járvány elleni védekezés akadályozásáért.

Az Alaptörvény szerint a veszélyhelyzet hatályának 15 napon túl történő meghosszabbítása az Országgyűlés felelőssége – a kormány által már elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbításáról tehát a parlamentnek kell döntenie a jövő héten.

- Hirdetés -

A koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetről

Orbán Viktor a korábbi Kossuth Rádiós interjújában azt mondta:

“ez valahol a békebeli demokrácia és a háborús állapot közötti fázis” (…) Óvatosan is kell vele bánni, nem véletlen, hogy civilizált országok nem nagyon szokták alkalmazni”.

Varga Judit benyújtotta a parlamentnek

A Varga Judit igazságügyi miniszter által tegnap késő este a parlamentnek benyújtott, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat a március 11-én kihirdetett jogrend, a veszélyhelyzet “meghosszabbításáról” szól. Amennyiben az Országgyűlés megszavazza a kormány javaslatát, azzal megerősíti és meghosszabbítja a veszélyhelyzetben már meghozott rendeleteket. Ezen túlmenően pedig előzetes felhatalmazást ad a kormánynak – a veszélyhelyzet fennállásáig – határozatlan idejű rendeletek meghozatalára.

A kormány

„az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”

– ezzel kezdődik a kormány törvényjavaslata.

Arányos intézkedések

De ezt a jogkört csak

„a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan”

gyakorolhatja

„a járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából”

a kormány. A szabályozás értelemszerűen biztosítja, hogy a kormány a legszükségesebb intézkedéseket hozza meg a járvány elleni védekezéssel kapcsolatban, és mérlegeli a beavatkozás arányosságát.

Vészterhes idők – “szokatlan és idegen korlátozások”

Az Országgyűlés tudatában van annak, hogy vészterhes időkben felelős döntéseket kell hozni, és hogy az eddig megtett – és a potenciálisan előttünk álló – intézkedések szokatlan és idegen korlátozásnak tűnnek, de ezek betartása, az összefogás és a fegyelmezettség a magyarság legfontosabb erőtartaléka lehet. A közös cselekvés, a nemzeti összefogás, az egészségügyben és a rendfenntartásban dolgozók, illetve valamennyi érintett áldozatos munkája a lehető legszélesebb körű nemzeti egység sarokpontjai. Az Országgyűlés tagjai a javaslat elfogadásával járulhatnak hozzá a vészterhes időkben szükséges nemzeti egység megteremtéséhez és fenntartásához – szól a törvényjavaslat indoklása.

A kormánynak veszélyhelyzet elhárítása érdekében megtett intézkedésekről rendszeresen, az Országgyűlés ülésén – annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – tájékoztatást kell adnia.

Az Alkotmánybíróság folyamatosan működik

Az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzet során folyamatosan működik,

“a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható” –

tartalmazza a törvényjavaslat.

Ezen kívül “a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak”.

“A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak” .

Járványügyi zárlat

Új elem lesz, hogy a Büntető Törvénykönyvet kiegészítik a „járványügyi védekezés akadályozása” paragrafussal.

Eszerint alapesetben 3 év, de ha a cselekmény halált okoz, akár nyolc év szabadságvesztéssel büntethető, aki az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat, vagy ellenőrzés végrehajtását akadályozza. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el.

Aki pedig különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

– tartalmazza a Varga Judit által benyújtott törvényjavaslat.

Ahhoz, hogy mindezt a parlament a lehető leggyorsabban kivételes eljárásban, sürgősséggel megtárgyalhassa és meg is szavazza, az Országgyűlésben a képviselő négyötödének a támogatása szükséges, azaz az ellenzéki képviselőknek is meg kell a gyorsított eljárást szavaznia hétfőn a parlamenti ülésen.

Forrás

1 hozzászólás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét