Sorsdöntő lesz a május 26-i európai parlamenti választás, ez a sorsdöntő kérdés pedig elsősorban Európa jövője – mondta többek között  Kovács Zoltán Bécsben. Azt is kifejtette: Európa-szerte egyetlen más kormány sem élvezi a Fideszen kívül azt a típusú demokratikus mandátumot, mint ők – és a plafon azóta is a helyén van.

A Fidesz és a Néppárt vitájáról

Sokan azt gondolják, hogy a Fidesz és az Európai Néppárt vitája technikai jellegű, vagyis arról szól, a magyar kormánypártok mely pártcsaládhoz tartoznak; a valódi vita azonban Európa jövőjéről szól – mondta az MTI-nek a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, miután külföldi újságírókkal találkozott.

Kovács Zoltán évek óta ellátogat európai fővárosokba, hogy válaszoljon a helyi politikusok, illetve az újságírók kérdéseire, így azok közvetlen forrásból tájékozódhassanak a magyarországi döntések körülményeiről.

Az államtitkár szerint részben azért esett a választás az osztrák fővárosra, mert korábban is mindig tanulságos volt beszélgetni a Bécsben élő újságírókkal. Kovács Zoltán úgy fogalmazott: “Az, ami Bécsben történik, sok szempontból jellemző arra, ami Nyugat-Európában vár minket, vagy amivel Nyugat-Európában találkozhatunk”.

Kovács szerint most már csípik a magyar kormányt Bécsben

Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország megítélését tekintve radikális változások következtek be Ausztriában; míg hazánk nagyon komoly kritikákat kapott az előző, szociáldemokrata kormányzatoktól, a mostani megítélés sokkal kedvezőbb.

Kovács Zoltán ezt követően kifejtette: Európa-szerte egyetlen más kormány sem élvezi azt a típusú demokratikus mandátumot, felhatalmazást, amelyet a magyar emberek adtak Orbán Viktor kormányának háromszor egymás után. Az államtitkár arról is beszélt: nehezen változik meg a nyugat-európai újságírók velünk kapcsolatos látásmódja, de a tények és következetesség fényében, amely Magyarországot jellemzi az elmúlt nyolc-kilenc évben, lassú változás itt is megfigyelhető.

Az államtitkár látogatása alkalmával ismertette egyebek között azt is, mely álláspontot képvisel Magyarország a családpolitikával, a társadalmi intézményekkel, valamint az európai politikával kapcsolatban.

A demokratikus felhatalmazásról csak egy rövidke adalék  az  EBESZ-től   2018-ból:

„A törvényi korlátok és a kormány megfélemlítő retorikája elfojtják a civil társadalom részvételét a választásokkal kapcsolatos tevékenységekben.”