Kerítésen innen
Lángossal koccintott Szijjártó külügyér és a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatója
A kínai-magyar kapcsolatok fantasztikus mivoltát Szijjártó Péter hétfőn azzal (is) bizonygatta, hogy „nyolc és fél éve dolgozunk azon, hogy a kapcsolatrendszer Magyarország és a Kínai Népköztársaság között valóban stratégiai, valóban átfogó és valóban partnerség legyen” (most jön a lényeg) „részben ennek volt köszönhető, hogy Magyarország az európai átlagnál korábban el tudta kezdeni az oltási kampányt a koronavírus-járvány alatt.” Ön szerint ez mennyiben kelt bizalmat a bőrén tapasztaltak után az olvasókban?
A kínai-magyar kapcsolatok fantasztikus mivoltát Szijjártó Péter hétfőn azzal (is) bizonygatta, hogy „nyolc és fél éve dolgozunk azon, hogy a kapcsolatrendszer Magyarország és a Kínai Népköztársaság között valóban stratégiai, valóban átfogó és valóban partnerség legyen” (most jön a lényeg) „részben ennek volt köszönhető, hogy Magyarország az európai átlagnál korábban el tudta kezdeni az oltási kampányt a koronavírus-járvány alatt.” Ön szerint ez mennyiben kelt bizalmat a bőrén tapasztaltak után az olvasókban?
Ócó….?
„A tizenötödik kétoldalú tárgyalás után és az első lángosozás közben. Egy sima, egy sajtos tejfölös?”
– számolt be a Facebookon Szijjártó Péter arról, hogy Dunakeszin lángosozni vitte a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatóját.
Unokáink is fizetni fogják…..
Szijjártó 15. alkalommal találkozott Vang Ji államtanácsossal, szerinte hazánk sokat profitál az együttműködésből, ez nélkülözhetetlen volt ahhoz is, hogy Magyarország minden krízisből megerősödve kerüljön ki.
„Nyolc és fél éve dolgozunk azon, hogy a kapcsolatrendszer Magyarország és a Kínai Népköztársaság között valóban stratégiai, valóban átfogó és valóban partnerség legyen”
– mondta Szjjártó, aki szerint részben
ennek volt köszönhető, hogy Magyarország az európai átlagnál korábban el tudta kezdeni az oltási kampányt a koronavírus-járvány alatt. Most pedig, amikor a világ háborús válságban van, szintén stratégiainak bizonyul a két ország kapcsolata
– mondta.
Megoldjuk okosban?
Szijjártó kiemelte, hogy környezetvédelmi okok miatt Európában politikai döntés született a közlekedési szektor kizöldítéséről, amihez elektromos autókra és akkumulátorokra van szükség, márpedig utóbbi területen messze a keleti cégek a piacvezetők, azon belül is a kínaiak.
Szijjártó Péter sikeresnek nevezte azokat a tárgyalásokat, amik nyomán az elmúlt években olyan kínai beruházásokról jöttek létre megállapodások, amelyek a legmodernebb és legkörnyezetkímélőbb technológiákat hozták el Magyarországra, munkahelyek ezreit teremtve.
„Ne feledjük, hogy a világgazdaság legsötétebb évében tudtuk bejelenteni a magyar gazdaságtörténet legnagyobb beruházását. És most is zajlik négy nagy kínai vállalattal olyan tárgyalássorozat, amelyek lezárultával n8-10 milliárd eurónyi újabb beruházás érkezhet Magyarországra”
– mondta, üdvözölve, hogy Peking támogatja a beruházások felpörgetését, ahogyan a kétoldalú kereskedelmi forgalom bővítését is, aminek értéke tavaly már elérte a 12 milliárd dollárt.
Orbán sem volt rest: ő is megetette a kínai kollégát
Vasárnap este Orbán Viktor magánvacsorán fogadta Vang Ji államtanácsost, aki a magyar miniszterelnöknek megköszönte a Kína-EU kapcsolatok előmozdítását.
„Kína és Magyarország, bár méretükben különböznek, mindig is tisztelték egymást, megértették egymást és bíztak egymásban, viszonyuk a nemzetközi kapcsolatok mintapéldájává vált. Kína Magyarországgal együtt […] aktívan elő kívánja mozdítani a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódását és a világ többpólusúvá válását”
– írta a kínai külügyminisztérium beszámolója az Orbán-Vang Ji magánvacsoráról. A beszámoló szerint Orbán
„köszönetet mondott Kínának a hosszú ideje tartó önzetlen segítségért, a kínai vakcina pedig sok életet mentett meg. A magyar fél továbbra is töretlen erőfeszítéseket tesz az európai-kínai kapcsolatok fejlődésének előmozdítására.”
Emlékeznek?
Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest-Belgrád vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között – mondta Varga Mihály 2020. április 24-én, miután aláírta a beruházás elindulásához szükséges hitel-megállapodást. Hozzátette: a szerződés aláírásával megkezdődhet a beruházás, amellyel térségünk logisztikai központjává válhat Magyarország.
A kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. Varga szerint a megállapodás pénzügyi feltételei a piacon jelenleg elérhető államadósság-finanszírozási lehetőségekkel összevetve is kedvezményesek.
Szél Bernadett végig járta az előírt utat, 2021. áprilisában bíróság után az Alkotmánybírósághoz fordul a Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozására kötött,
több mint 700 milliárdos -700.000 milliós- fejenként 77.000.- forintos (0-99+ minden magyart érintő) hitelszerződés részleteinek titkosítása miatt,
amikor a bíróság megküldött ítélete szerint
nemcsak a Budapest–Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződés 10 éves titkosításával nincs probléma, de még azt is eltitkolhatja a kormány, hogy milyen külgazdasági érdekeket sért a szerződés kiadása
– írta a független országgyűlési képviselő akkor közleményében.
Úgy tűnik, Orbán és csapata annyira elbízta magát, hogy elhitte: mindent megtehet. Arról, hogy pontosan mi zajlott le a telefonbeszélgetésben, persze semmit nem tudni, lehet, hogy beszámolt a magyar miniszterelnök kínai kollégájának, lehet, hogy engedélyét kérte valamire, vagy utasításért fordult Hszi Csin-pinghez, az azonban nehezen hihető, hogy hogyléte felől érdeklődött a tárgyalás szünetében – írtuk 2021 májusában.
Szerző
