Lendvai Ildikó: Hat pont az előválasztásról

Szubjektív bevezető a pontokhoz: A legnagyobb kérdés számomra nem is az volt, a két felkészült és ismert jelölt közül ki győz a baloldali előválasztáson. A legnagyobb kérdés az volt, győz-e maga az előválasztás. Az új politikai szemlélet és módszer, amely a pártok alkui helyett már a jelölés szakaszában a legaktívabb állampolgárok döntését kéri.

„Részvételi demokráciának”

hívják azt a közéleti modellt, amelyet világszerte a nagyobb és folyamatosabb beleszólás igénye hívott életre. Egyre többen érzik kevésnek, hogy négy vagy öt évente csak egyszer, egyetlen szavazócédula erejéig van ráhatásuk arra, mi történik a fejük felett. A részvételi demokrácia nem váltja le, de kiegészíti és állandó kontroll alá helyezi a hagyományos képviseleti demokráciát , akár a gyakoribb népszavazásokkal, a törvények népi kezdeményezésének jogával,valóságos társadalmi vitákkal, a civil és szakmai szervezetek bevonásával, az állampolgári szószólói (ombudsmani) rendszer kiterjesztésével, internetes szavazásokkal, a képviselők beszámolási kötelezettségével. És nem utolsósorban az előválasztással.

A budapesti előválasztás ezért egyszerre volt főpróba és premier

Az első tanulságok:

1.Sokaknak van igénye a nagyobb beleszólásra, van igény az előválasztás új módszerére is

Az elemzők és a politikusok 10.000 körüli résztvevőre számítottak, ehelyett ennek három és félszerese voksolt. Ez megfelel más európai előválasztások arányainak. Pulai András idézte fel a hozzánk legközelebbi Marosvásárhely példáját. Itt pár éve a magyar pártok tartottak előválasztást a közös polgármesterjelölés érdekében. Az első fordulóban e pártok szavazóinak 10, a másodikban 7 %-a jött el. Az előválasztás győztese később megnyerte a választást is. Nálunk a legutóbbi főpolgármester-választás demokratikus ellenzéki szavazói közül 16%, vagyis minden hatodik mondott véleményt az előválasztáson. Ha az arányt a győzelemhez szükséges szavazatmennyiséghez, tehát a legutóbb Tarlóst a székébe juttató 290.000 vokshoz mérjük, akkor ez 12%, kb. minden nyolcadik reménybeli választó. A vártnál nagyobb érdeklődés két dolgot mutat. Egyrészt azt, hogy a tavaly májusban csalódottak kezdenek felébredni az apátiából, ennyiben a demonstrációsorozat is előkészítette a talajt. Másrészt azt, hogy nemcsak a kormányt, hanem az ellenzéket is kontrollálni akarják, beleszóln az eddig párton belüli döntéseikbe. Ez pedig nagyon is jó.

2.Nem vált be az a jövendölés, hogy a Fidesz az odavezényelt embereivel majd meghekkeli a folyamatot.

Más taktikát választottak: a lekicsinylést vagy az agyonhallgatást, és ezt követik azóta a végeredmény lebecsülésében is. Ez azt mutatja, hogy kormányoldalról nem egyszerűen abba akartak beleszólni, ki legyen Tarlós kihívója, hanem magát a módszert akarták ellehetetleníteni. Utálnak minden demokratikus technikát. és nehezen viselik térhódításukat. Segített a legalább egyszeri személyes megjelenésnek és az ellenzéki hitvallás aláírásának követelménye is. Kérdés, a második fordulóban –ha lesz- változik-e egyrészt a Fidesz taktikája, másrészt az eljárásrend biztosít-e ilyen vagy másféle garanciát.

3.Az előválasztók nemcsak és nem elsősorban Tarlóst, hanem később Orbánt akarják leváltani

Ezért a két jelölt közül nem a várospolitikust, Tarlós régi vitapartnerét, hanem a (polgármestersége mellett is) országos politikust, Orbán korábbi kihívóját választották.

Karácsony Gergely: Az előválasztás nem egy folyamatnak a vége, hanem a kezdete

4.A baloldalt a politizáló közvélemény már egységesebbnek kezeli, mint maguk az egyes pártok

Az előválasztáson nem számított, melyik jelölt melyik párthoz tartozik, és mekkora annak a pártnak a külön mért támogatottsága.

5.Az előválasztás járulékos haszna, hogy jó előre felhívta a fővárosi választás és általában az önkormányzati választás fontosságára a figyelmet,

ezzel a demokratikus ellenzék számára kedvezően megnyújtotta az elképzeléseik bemutatására szolgáló kampányidőszakot. A felmérések szerint a megkérdezettek 43 %-a már decemberben tudott az előválasztásról annak ellenére, hogy a kormánymédia inkább elhallgatni igyekezett azt. Azóta ez a szám nyilván jelentősen megnőtt. Az előválasztás a szavazás hetében és az azt megelőző napokban a független média egyik fontos témájává vált. Az ellenzék sok éve először sikerrel tematizált, előbb a rabszolgatörvénnyel szembeni ellenállással, majd most az új módszerrel.

6.Az előválasztás ezzel Magyarországon is polgárjogot nyert

Önmagában nem csodaszer, de fontos és demokratikus újítás. Ott érdemes alkalmazni, ahol érdemi választási lehetőség van ismert és elismert jelöltek között, az ellenzéki erők meghatározó része kész tudomásul venni az eredményt, az ellenzéki szavazóknak pedig nem jelent vállalhatatlan (egy kis faluban pl.túl nagy) kockázatot a részvétel. Ha viszont ezek a feltételek megvannak, a megválasztott jelöltnek komoly erkölcsi tőkét jelent, hogy Karácsony Gergellyel együtt elmondhatja: a Fidesz, jobban mondva Orbán jelöltjével szemben ő az emberek jelöltje,

„a hatalom emberével szemben az emberek hatalmát állítjuk”