Blogbazár
Magyar György: a közéleti vitákban az ízléstelenségnek nincs határa
Egy politikust bugyiban ábrázolni – az Alkotmánybíróság korábbi határozatai alapján – legalábbis súrolja a véleménynyilvánítás alaptörvényben megállapított határait. Egyebek mellett erről az ügyről is szó esett az ATV Civil a pályán című, a nyári szünet előtti utolsó adásában. A korlátozott műsoridő miatt ezzel – és néhány más témával – kapcsolatban nem volt módom teljes egészében kifejteni a véleményemet. Így most a blogon teszem közzé, amit a felvetett kérdésekkel kapcsolatban fontosnak tartok elmondani.
„Megértem, hogy a bugyimba is be akarnak nézni”
– ezzel a szöveggel lógatott ki Bácskai János fideszes expolgármester a ferencvárosi képviselő-testületi ülésen egy vitatható színvonalú és tartalmú karikatúrát múlt csütörtökön. A primitív rajz az utódját, Baranyi Krisztinát ábrázolja rózsaszín alsóneműben, amelynek derékgumiját saját kezével húzza ki.
Az ügy előzménye,
hogy még februárban a helyi Fidesz frakcióvezetője, Gyurákovics Andrea számonkérte a polgármesteren, miért titkolja az önéletrajzában élete 2014 előtti fontosabb eseményeit. Baranyi ekkor azt válaszolta, hogy minden adatot, ami a közre tartozik, már nyilvánosságra hozta. Azt is hozzátette:
„megértem, hogy a bugyimba is bele akar nézni, de akkor azt legközelebb személyesen próbálja meg intézni”.
Kétségtelen, hogy a polgármester asszonynak nem ez volt a legszerencsésebb megnyilatkozása.
Ezzel visszaélni azonban meggyőződésem szerint legalábbis ízléstelen,
bár fogalmazhatnék sarkosabban is. Mindenesetre a közéleti viták egyre alacsonyabb színvonalát jelzi, hogy a politikusok mi mindent megengednek maguknak. Ez pedig alapvetően nem jogi probléma, hanem inkább a politikai kultúra már-már teljes hiányára figyelmeztet.
Másfelől azért nézzük meg a jogi hátteret
Az alaptörvény ezt tartalmazza:
„Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz”.
Meg azt is, hogy a
„véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére”.
Az Alkotmánybíróság (AB) korábbi döntései segíthetnek annak eldöntésében, hol a közéleti vitákban a véleménynyilvánítás szabadsága. A testület szerint nem védelmezhető „a közéleti vitában kifejtett vélemény sem, ha az abban megfogalmazottak az emberi méltóság korlátozhatatlan magját sértik, így az emberi státusz nyilvánvaló́ és súlyos becsmérlésében öltenek testet”.
Ebben a konkrét ügyben felvetődik,
nem sérti-e egy közszereplő emberi méltóságának korlátozhatatlan magját, ha bugyiban ábrázolják. A közéleti viták során a közhatalom gyakorlóinak ellenőrzése és a közvélemény tájékoztatása, figyelmének felhívása érdekében bizonyos fokú́ túlzás, provokáció is elfogadható – véli az AB –, de erősen kérdéses, hogy a polgármester „bugyis” ábrázolása belefér-e ebbe? Tehát Baranyi Krisztina közszereplői minőségében tett intézkedéseinek akár túlzó, provokatív bírálata sem igazán elfogadható, ha ez egy ízléstelen, szexista karikatúra közzétételében nyilvánul meg.
A momentumos képviselők később eltávolították a képet Bácskai asztaláról,
amire a volt polgármester azt mondta, hogy újra és újra kint lesz a gúnyrajz, és csak Baranyi Krisztina korábbi szavait idézi. Egyébként meg azt is hozzátette, nem maga készítette a rajzot. Ráadásul azzal fenyegetőzött, hogy a kép elvétele miatt feljelentést tesz. Érdeklődéssel várjuk, milyen tényállás alapján kezdeményezne ez a fideszes politikus büntetőeljárást? Mert ha valaki itt felléphetne, s jogi elégtételt követelhetne, az az AB korábbi határozatai alapján Baranyi Krisztina lehetne.
Egyébként emlékezzünk arra,
hogy amikor az Országgyűlésben ellenzéki képviselők amúgy sokkal kevésbé ízléstelen molinókon bírálták a kormányt, a házelnök büntetést szabott ki rájuk. Szerencsére a strasbourgi emberi jogi bíróság rendet tett az ügyben, és a bírság visszafizetésére kötelezte a magyar államot.
Bácskait viszont senki nem akarja szankcionálni az idétlen plakát miatt, viszont közszereplőként tűrnie kell, hogy a „karikatúrát” a momentumos képviselők letépték az asztaláról. Legyen ez tanulság mindenkinek arra, hogy a politikai vitákban hol lehet a határ az ellenfél sportszerű bírálata, illetve gyalázása, megalázása között.
Szerző
