Banánköztársaság
Magyar György: előre a „kádári úton”?
Szinte kizárólag fideszes politikusok – miniszterek és államtitkárok, polgármesterek –, a tudományos és a művészeti élet NER-hez közeli szereplői, a jelenlegi hatalom iránt lojális nagyvállalkozók kerülhetnek be az alapítványi fenntartásba adott egyetemek kuratóriumaiba. Orbán Viktor szerint nincs ezzel semmi baj, mert a felsőoktatás irányítását nemzeti szemléletű emberekre kell bízni.
Szinte kizárólag fideszes politikusok – miniszterek és államtitkárok, polgármesterek –, a tudományos és a művészeti élet NER-hez közeli szereplői, a jelenlegi hatalom iránt lojális nagyvállalkozók kerülhetnek be az alapítványi fenntartásba adott egyetemek kuratóriumaiba. Orbán Viktor szerint nincs ezzel semmi baj, mert a felsőoktatás irányítását nemzeti szemléletű emberekre kell bízni.
Nem veszi észre, hogy ezzel a kormányfő által is gyűlölt kádári rendszer „haladó hagyományait” követjük?
„A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak”
– legalábbis ez olvasható az alaptörvényben. Orbán Viktor azonban mintha másként tudná. A kormányfő péntek reggeli szokásos rádiós kinyilatkoztatásában szóba került ugyanis, hogy az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordult, mert nem ért egyet az állami egyetemek alapítványi fenntartásába adásával.
Orbán szerint azért támadják az átalakítást, mert
„a baloldal ugye egy internacionalista képződmény Magyarországon, az egyetemek pedig nemzeti intézmények”.
Ő viszont a nemzeti szuverenitás, a nemzeti önismeret, öntudat, a nemzeti műveltség, a nemzeti kultúra letéteményeseinek tartja az egyetemeket. Az átalakításnak az is a célja – fogalmazott –, hogy ne váljanak
„valami globalista, nemzeti karakterüket elvesztő intézményekké”.
„És értelemszerűen amikor majd ezeket az alapítványokat fölállítjuk, és fölkérjük a kurátorokat, akkor olyan embereket fogunk majd oda felkérni (…), akik rendelkeznek ezzel a nemzeti szemlélettel.”
A miniszterelnök szerint nagyon helyes, hogy most, amikor
„nemzeti kormányunk van, pontosan most állítjuk hosszú távon is kiszámítható pályára az egyetemeinket, mert ezek így megmaradnak a nemzeti érdek és a nemzeti gondolat körében”,
és
„még a kormányok sem fogják tudni rángatni ezeket az egyetemeket, sokkal szabadabbak lesznek, nagyobb lesz az autonómiájuk”.
Ami óvatosan fogalmazva is valótlan állítás,
mert az alapítványi kuratóriumok gyakorlatilag teljhatalmat kapnak az intézmények irányításában: ezek fogadják el az egyetem költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, de még a rektor kinevezésébe is beleszólhatnak. A kuratóriumba pedig szinte kizárólag fideszes politikusok – miniszterek és államtitkárok, polgármesterek –, a tudományos és a művészeti élet NER-hez közeli szereplői, a jelenlegi hatalom iránt lojális nagyvállalkozók kerülhetnek be.
A testületek tagjai ráadásul időkorlát nélkül tölthetik be az amúgy jól fizető posztokat,
s miután az alaptörvény betonozza be a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működésének rendjét, a következő kormányok kétharmad híján valóban „nem fogják tudni rángatni” az egyetemeket. Amelyek ilyen irányítási struktúra mellett – amikor kizárólag a Fidesszel lojális kuratóriumok állhatnak fel – bizonyára sokkal szabadabbak lesznek…
Mindezek után idézzük megint az alaptörvényt:
„Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá (…) a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát”. Már ha egyáltalán beszélhetünk még tanszabadságról, ideológiamentes oktatásról mert az „alkotmány” szerint Magyarország biztosítja „a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”, ami persze csak a közoktatásra vonatkozik.
Mi van akkor, ha valaki „globalista”, „internacionalista” alapon ateista „kozmopolitának” szeretné nevelni a gyerekét?
Az akkor már hazaáruló? És megint térjünk vissza az alaptörvényhez. A
„Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak”,
amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak egyebek mellett
„a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért; a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért”.
A tudás, a szorgalom és a tehetség mikor volt szempont, amikor a Fidesz 2010 után nagytakarításba kezdett az egész állami közigazgatás területén?
És azt a szempontot, hogy senkit nem lehet megkülönböztetni világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel, vajon mikor érvényesítették? De nem idegen a NER-től az sem, hogy a politikai vélemény- és akaratnyilvánítást állami kényszer alá vonják. Idézzük csak megint Orbánt:
az egyetemek ne váljanak „valami globalista, nemzeti karakterüket elvesztő intézményekké”.
Mi ez, ha – bár a másként gondolókért egyelőre nem jön a fekete autó, mert ők csak a hallgatói státusukat vagy az állásukat veszíthetik el – nem közvetett állami kényszer? A miniszterelnök pénteki nyilatkozata megdöbbentő önbevallás: számára az általa gyűlölt kádári rendszer „haladó hagyományainak” felélesztése a kívánatos út.
Végezetül idézzünk a Budapesten tárt karokkal várt Fudan Egyetem statútumából:
az egyetem hű a Kínai Kommunista Párt vezetéséhez, végrehajtja a párt oktatáspolitikáját, elfogadja a marxizmus vezető szerepét, a szocialista oktatásirányítást, és hogy a Fudan (a nép mellett) a KKP-t szolgálja.
Csak azt üzenhetjük Orbánnak is: előre a „kádári úton”.
Szerző
1 Comments
Leave a Reply
Leave a Reply
Friss
- 50 milliót ad a közösből a nevünkben az NFI, hogy dramatizált dokumentumfilm készüljön Zalatnay Saroltáról
- Önt is érdekli az Orbán família vagyonnyilatkozata, vagy csak Magyar Pétert?
- Horoszkóp azoknak, aki szeretnének túllátni a karácsony napjain
- David Pressman: ez egy rendkívüli ország, és egy olyan ország is, ahol a demokráciát a kleptokrácia teszi próbára
- Sehol a Fülöp-Csizi-Cséplőné-Menczer fidesz-kommandó? – érdeklődött egy hozzászóló Szentkirályi gyermekotthon-látogatása kapcsán
- Orbán a lovardában: Martonyi János munkája egylényegű Széchenyi István és Andrássy Gyula országépítésével
- Nettó 1.000.000.- forint a nyomravezetőnek! – Felismeri?
- Orbán „fekvőrendőr” minőségében Szijjártó-szájjal vétóztatott az uniós szavazáson
- Schmidt Mária: nem látom azt, hogy Orbán megszakítaná azt a 26-ban már 20 éves hagyományát, hogy nem vitázik miniszterelnök-jelöltekkel
- A karácsony 12 (kiber)fenyegetése
Purczeld Béla
2021.05.03 08:47 at 08:47
Az ámokfutás már teljességgel dübörög.
Mindegy, hogy miféle ürüggyel nyúl a kormányzatnak csúfolt intézményrendszer a közmegegyezésen alapuló, a nemzeti rendszereket adó alapokhoz, még a törvényesség látszatát is kerülve alkot új, és mégújabb látszatot a nemzet fogalmának.
Az elsődleges cél a személyes haszon.
Ennek vetette alá a „sziklaszilárdságú” alapjognak csúfolt ALKOTMÁNY-pótlékot, amit sürgősen és „visszamenőleges hatállyal” alkalmazott, és a hazugságokat sem mellőző ígérvényekkel aggatott tele. (Magánnyugdíj kasszák, megszerzett betegségi-, vagy rokkant nyugellátás…) Itt az olvasó figyelmébe ajánlom a „törvény asztala” kifejezést.
Idestova tizenhároméve ül egy szűk kisebbség a hazugság hálójában megfeszített nemzettel. Az elbutult, elbutított emberek rendszerszintű, „békemenet” jellegű, alkalmi csoportosulásai közepedet az ország nyakán. Gyurcsány, Soros, a liberális demokraták, a baloldal, a nemzetrontók, a brüsszeliták, a bevándorlók… s a kitudja hány, idegenszívűek hivatkozásával rendezett ellentüntetések közepedet.
A nemzet kettéhasítva (március 15.-ei beszéd), a hívek és a panelproli-értelmiség. Liberális beütéssel az idegenszívű libernyákokkal megtűzdelt csürhe olykor-olykor végigvonult a város nyugodt pontjain, hogy felforrjon a Világ! Persze elkötni való muzeális harckocsit nem találtak, így aztán visszahúzódtak termeikbe.
A legutóbbi rablás az egyetemek (a felsőoktatás) színterére felé zúdult. Valami alamizsna kell a szegények kórusának, a talpnyaló, sportrajongóknak (főként a fociért, a nemzeti sikereket elért, nemzetközileg is megméretett csuti bíró híveknek). Sok sikert kívánok innen, hegyről.