Magyar György: jogsértően titkolóznak a Covid-fertőzöttek települési szintű megoszlásáról?

A járványhelyzettel kapcsolatos „információkat az egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges ismeretekkel kiegészítve nyilvánosságra kell hozni” – derül ki az egészségügy törvényből. Ennek része az is lenne, hogy megtudhassuk, a közvetlen lakókörnyezetünkben mekkora a fertőzés kockázata. Az illetékes hatóságok ezt nemigen akarják kiadni, pedig a pandéma megfékezéséhez ez alapvető információ lehetne. Inkább titkolóznak, veszélynek kitéve emberek sokaságát.

„Újabb másfél hónapot kér Müller Cecília hivatala, hogy átküldje számunkra a nála lévő adatbázist a települési szintű COVID-halálozásokról”

– írta Facebook-oldalán a K-Monitor szerdán. Hangsúlyozzák:

„a polgárokhoz közeli, helyi veszteségek tényszerű ismerete felelősebb viselkedésre ösztönözne”,

de erről még a polgármestereknek sem adnak tájékoztatást. Miután a közérdekű adatigénylés teljesítésére vonatkozó határidőt a járványhelyzetre hivatkozva további 45 nappal meghosszabbították, így a portál február végi kérdéseire legfeljebb május végén kap majd választ.

Az egészségügyi törvény szerint

mindenkinek

„joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben”.

Ezt nehéz másként értelmezni, mint úgy, hogy a koronavírus-fertőzések elkerülése érdekében tudnunk kell: mekkora kockázatnak tesszük ki magunkat a közvetlen lakókörnyezetünkben.

A jogszabályban vannak más érdekes kitételek is

Így

„a lakosság egészségét veszélyeztető tényezőket és tevékenységeket észlelő, illetve ilyen tevékenységet folytató személyeket és szervezeteket a külön jogszabályban foglaltak szerint bejelentési kötelezettség terheli”.

Tehát az adatok biztosan rendelkezésre állnak települési bontásban is. Ráadásul ezeket az

„információkat az egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges ismeretekkel kiegészítve nyilvánosságra kell hozni”.

Egyébként pedig a

„népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható tényezőknek a folyamatos monitorozása és rendszeres elemzése” is.

Ebből szintén az következik, hogy a járványhelyzetben bizonyosan figyelemmel kísérik a Cocid-19 területi adatait.

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvény pedig ezt tartalmazza:

az egészségügyi államigazgatási szerv népegészségügyi tevékenysége keretében

„vizsgálja, vizsgáltatja, ellenőrzi, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető, befolyásoló települési, lakóhelyi és társadalmi környezet fizikai, kémiai, biológiai és pszichoszociális tényezőinek állapotát”.

Most akkor közelítsünk az adatvédelmi törvény oldaláról

Közérdekű adat

„az állami vagy helyi önkormányzati feladatot (…) ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen (…) információ vagy ismeret”.

Így könnyen lehet közérdekű adat a fertőzöttek számának települési megoldása is. De ha mégsem az, az adatvédelmi törvény második fordulata úgy szól: közérdekből nyilvános adat „a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli”.

A jogszabály tartalmaz egy általános közzétételi listát is,

amely szerint negyedévente megismerhetővé kell tenni a

„közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó, jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtés eredményeit, időbeli változásukat”.

Ennek része az is, hogy a Covid-fertőzöttek, illetve elhunytak területi megoszlását is nyilvánosságra hozzák – erre vonatkozó külön kezdeményezés nélkül.

Ráadásul ezzel mindenki jobban járna: amennyiben a polgárok rendelkeznének a közvetlen környezetükben található fertőzöttek számával, talán óvatosabban viselkednének, és az egészségügyi ellátórendszernek kisebb terheléssel kellene megküzdeni.

De ezeket a számokat területi bontásban senki nem akarja megmondani,

és részben ez lehet a következménye a járvány gyors terjedésének. Amennyiben továbbra sem kapunk értékelhető adatokat, s felelőtlenül megnyitják az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait, a lakosság ilyen részletes ismereteinek hiányában a helyzet talán ismét romolhat. Ezért érdemes lenne az illetékeseknek a hatályos szabályokat alkalmazni, és nem titkolózni. Már csak azért sem, mert szakértők szerint a nyájimmunitás kialakulásához – amikor ténylegesen lazíthatunk – a népesség hetven-nyolcvan százalékos átoltottságára lenne szükség.

Forrás

Kapcsolódó

 

titkolóznak

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük