Magyar György: Tényleg pénzért csináljunk gyereket? Ez már egy Hitler nevű gazembernek sem jött be

S mi lesz azokkal a magyar gyermekekkel, akiket nem a hitel reményében nemzettek a szüleik?

Hiszen a szegény családokban is születnek csecsemők, ráadásul a kilátásba helyezett támogatástól függetlenül rendszerint gyakran több is mint kettő. Ők nyilván öröklik a nyomort és kilátástalanságot. Mellesleg a szegénységben élők körében a tinédzserkorú terhességek száma 2011 es 2016 között emelkedett.

A szegénység a gyermek fejlődésére is alapvető hatást gyakorol éppen a legérzékenyebb életszakaszban. A gyermekkori nélkülözés a hosszú távú lemaradás egyik fontos oka, ami – ha fennmarad – tartósan garantálja az egyenlőtlenségek növekedését, a munkaügyi és az adókból, járulékokból finanszírozott összes többi társadalmi ellátórendszer, elsősorban az egészségügyi, oktatási és nyugdíjbiztosítási rendszer jövőbeli terheinek fokozódását is.

Ezek után azt már csak halkan jegyezzük meg,

hogy egy olyan elképzelés, amely a gyermektelenek munkája után járó nyugellátás mértékét csökkentené a gyermeket nevelőkéhez képest- már ha ez tényleg valós törekvés –, súlyos alkotmányossági aggályokat is felvethet. A munkavégzés mellett gyermeket is nevelők premizálása nem vet fel ilyen aggályokat, az ugyanolyan tisztességes dolgozók munkában töltött évei – végső során a munkavégzés – alapján járó nyugellátásának a megvonása azonban igen. A munkával megszerzett jogokat nem lehet csorbítani olyan ok miatt, amelynek a munkavégzéshez semmi köze!

Ha a kormány előre tekintő támogatásának hála már sikeresen szaporodik és sokasodik is majd a magyar, talán az sem közömbös, hogy hol állunk a világ nemzeteinek azon rangsorában, amelyben az előkelő helyezéseket a tudással összefüggésben osztják. Egy PISA-felmérés adataiból az is kiderül, hogy Magyarországon kevés az igazán jó problémamegoldó tehetség, és sok a leszakadó diák. Az OECD-országokban átlagosan a diákok nyolc százaléka ért el kimagasló eredményt, hat százalékuk pedig nem érte el a minimum szintet sem. Ez az arány nálunk három, illetve kilenc százalék, tehát kevesebb mint feleannyi tehetségünk van és másfélszer annyi leszakadónk. Különösen lesújtóak ezek az adatok szembe vetve az élbollyal: Szingapúrban például a diákok 21 százaléka nevezhető kiemelkedő tehetségnek. Nyilván nem a magyar gyerekek butábbak, hanem az oktatási rendszer rossz.

Aligha lehet szó nélkül elmenni amellett sem,

hogy 1848 valódi hazafi és forradalmár politikusai emlékének sárba tiprását éppen a Széchenyi István gróf által alapított Magyar Tudományos Akadémia kutatási szabadsága ellen intézett támadással teszi teljessé a kormány. A hivatkozási alap a technológia transzfer hatékonyságának fokozása:

„a pénzből tudást, a tudásból pénzt”.

Ha elszakadunk az akadémiától, a fordulat akkor is igaz, hiszen a tudás megszerzéséhez már gyermekeink esetében is sok pénzre van szükség, hogy a tudásuk alapján később jó sok pénzt kereshessenek. Ennyit a társadalmi mobilitás valós esélyeiről…

Forrás: magyarugyved.blog.hu

Kapcsolódó

A „Családi akciócucc” jegyében „ismétlődő szülés veszélye”-re hivatkozva került utcára egy munkavállaló

Novák: „világelső a mi kis országunk a családtámogatás, a családi értékek megjelenítése terén”