Politikai nyilatkozatban utasította el az Országgyűlés el az isztambuli egyezményhez való csatlakozást. A dokumentumot a KDNP terjesztette be a törvényhozásnak.

KDNP-s NEM a nők és gyermekek védelmének ügyére

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára napirend előtt magyarázta el, hogy mi a kormányoldal problémája a nők és a gyermekek védelméről szóló, 2011-es egyezménnyel. A kereszténydemokrata képviselők kezdeményezésére politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés kedden a gyermekek és nők védelmének fontosságáról, valamint az isztambuli egyezményhez való csatlakozás elutasításáról.

- Hirdetés -

A KDNP-s Vejkey Imre, Nacsa Lőrinc, Juhász Hajnalka és Hollik István által benyújtott politikai nyilatkozatot 115 igen, 35 nem és három tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A nyilatkozat felszólítja a kormányt,

hogy ne tegyen további lépéseket az egyezmény kötelező hatályának elismerése iránt, és az Európai Unió intézményeiben is azt az álláspontot képviselje, hogy az EU ne csatlakozzon a dokumentumhoz.

A politikai nyilatkozatban a ratifikáció elutasítását azzal indokolják:

az Európa Tanács isztambuli egyezménye a társadalmi nem definícióján alapuló megközelítést ír elő rendelkezéseinek átültetése során, az Országgyűlés pedig nem kívánja a nemzeti jog részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát, sem az egyezmény genderszemléletét.

A nyilatkozat szerint azért sem támogatható a ratifikáció, mert

az egyezmény nemi alapon biztosított menedékjoggal kapcsolatos rendelkezései ellentétesek a jogellenes bevándorlással szembeni hatékony fellépést biztosító magyar jogszabályi környezettel.

“Jogunk van megvédeni országunkat, kultúránkat, törvényeinket, hagyományainkat és nemzeti értékeinket, amelyeket sem a többségi meggyőződéstől eltérő genderszemlélet, sem a korlátozás nélküli vagy a társadalmi nemek alapján előnyöket biztosító bevándorlás nem veszélyeztethet”

– szögezi le a nyilatkozat.

A dokumentum kitér arra is,

hogy az isztambuli egyezmény azon pontjai, amelyekre értékként tekintenek – különösen a gyermekek védelme és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés -, jelenleg is részei a magyar jogrendszernek, amely biztosítja a szükséges jogi garanciákat minden védelemre szorulónak.

Mi is az az isztambuli egyezmény?

Ide kattintva olvashatja a lényegét. Szél Bernadett arról beszélt a parlamentben az MTI tudósítása szerint, hogy

„bántalmazott nőket és gyermekeket használnak fel a pitiáner politikai játékaikhoz kormányoldalon, hiszen eddig is tudott volt, hogy nem akarják az egyezményt ratifikálni”.

A keddi szavazás idején több ellenzéki női képviselő táblákkal tiltakozott,

mivel ezek előre be nem jelentett szemléltető eszköznek minősülnek, az ülést vezető Latorczai János közölte, hogy emiatt eljárás fog indulni a demonstráló politikusok ellen. Szél Bernadett, független képviselő például egy Orbán Viktortól származó idézetet tartott fel a szavazás előtt:

nőügyekkel nem foglalkozom.

A KDNP-s Nacsa Lőrinc szerint

a családon belüli és elsősorban a nők elleni erőszak minden formájának felszámolását célzó Isztambuli Egyezmény egyes pontjai ellentétesek a kormány migrációs politikájával, valamint a dokumentum elő akarja írni a társadalmi nemek definícióját és ezzel együtt

a romboló genderszemlélet

bevezetését, valamint

rá akarja erőltetni az országokra menedékjog nemi alapon történő biztosítását.

figyu

1 hozzászólás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét