Városi kurír
A napi fontos.

A Marson hamarabb lehetett élet, mint a Földön

0 81

Legalább 100 millió évvel korábban szilárdult meg a Marson az a kéreg, amely a sziklás bolygókon lehetővé teszi az élet kialakulását, mint a Földön.
[mnky_ads id=”10551″]

A szakértők a Black Beauty nevű Mars-meteoritból vett cirkonszemcséket elemezve megállapították, hogy a vörös bolygó külső rétege 4,547 milliárd évvel ezelőtt szilárdult meg, tehát csak 20 millió évvel a Nap születése után.
[mnky_ads id=”10552″]

„A Mars elsődleges kéregformálódása sokkal gyorsabban történt, mint korábban gondoltuk” – mondta Martin Bizzarro, a bolygók és csillagok kialakulásával foglalkozó dán központ, a Centre for Star and Planet Formation kutatója és a témában a Nature című tudományos magazinban megjelent tanulmány szerzője. „Eredményeink alapján a Marson jóval hamarabb lehettek óceánok és potenciális élet is, mint a Földön” – fejtette ki Bizzarro. A víz az élet alapvető előhírnöke, legalábbis a tudomány jelenlegi állása szerint.

A Mars egykor jóval Föld-szerűbb lehetett sűrű légkörrel, bőséges vízzel és globális óceánokkal. Eddig a matematikai modellek alapján azt feltételezték, hogy a vörös bolygó megszilárdulása 100 millió éven át tartott. Az új tanulmány ezt vitatja.

A vizsgálat során „egy darab Marsot” vizsgáltak, amelyet a Szaharában fedeztek fel 2011-ben. A Black Beauty 320 grammot nyomott, amikor megtalálták. A tudósok 44 grammot leválasztottak az értékes kőzetről és összezúztak 5 grammot. Így ki tudtak vonni 7 cirkondarabot, amelyet a kísérletek során használhattak. A tudósok megmérték az urániumból származó ólmot, amely a cirkonba került, amikor a fiatal Mars olvadt magmája megkeményedett. Ezáltal precízen meg tudták állapítani a kéreg korát, amelyből a cirkon kialakult. „Örülök, hogy ezt a módszert választottuk. A cirkon olyan, mint valami időkapszula” – mondta Bizzarro.

A bolygók kialakulására két fő modell létezik. Az egyik szerint ez fokozatokban történik: apró porrészecskék úgynevezett planetezimálokká – 10-100 kilométer átmérőjű kőzetekké – olvadnak össze, amelyek összeütközve planetáris embriókká, majd bolygókká alakulnak 50-100 millió év alatt.

A bolygók növekedése sokkal gyorsabb lehetett az eddig feltételezettnél

Egy újabb elmélet szerint a bolygók növekedése sokkal gyorsabban zajlik le és a folyamat során a részecskék rétegesen egymásra halmozódnak centiméterenként, illetve méterenként és laza kötésbe kerülnek gázokkal.

A tanulmány adatai az újabb elméletet erősítik a Föld-szerű bolygók gyors formálódásáról. Bizzarro szerint ez azt sugallja, hogy valami hasonló történhetett a Föld esetében is, de csak miután a Föld “kipihente” azt a hatalmas becsapódást, amely révén kialakult a Hold mintegy 4,4 milliárd éve.

A Marsról úgy tartják, hogy sűrű fémes maggal rendelkezik, melynek átmérője mintegy 1800 kilométer, és elsősorban vasból, nikkelből és kénből áll. A magot egy nagyrészt szunnyadó köpeny veszi körül mintegy 1500 kilométer vastagságban, ezt főként szilícium, oxigén, vas és magnézium alkotja. Végül a kéreg mintegy 50 kilométeres mélységben található, és legfeljebb 125 kilométer vastag.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Szerves vegyületeket találtak a Marson

Akár ez is tetszhet
Betöltés...

Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom További információ