Banánköztársaság
Matolcsy György, a stratéga – Elnök úr! Az ég szerelmére! Nincs jobb dolga?!
Biz’isten, lenyűgöző Matolcsy György jegybankelnök csapongó gondolkodása és kivételes fantáziája! Néhány napja nagyjából ezt írta kedvenc lapjában a magyar gazdaság állapotáról és a teendőkről: a költségvetési hiány a GDP 8 százaléka körül, az államadósság-ráta a GDP 80 százaléka körül alakulhat.
Biz’isten, lenyűgöző Matolcsy György jegybankelnök csapongó gondolkodása és kivételes fantáziája! Néhány napja nagyjából ezt írta kedvenc lapjában a magyar gazdaság állapotáról és a teendőkről: a költségvetési hiány a GDP 8 százaléka körül, az államadósság-ráta a GDP 80 százaléka körül alakulhat. A cserearányok romlanak, a folyó nemzetközi fizetési mérleg hiányba fordul. Mindezt tetézi a magasabb infláció, amely mögött jobbára világgazdasági hatások állnak, de amelyre bizonyosan hat az itthoni magas költségvetési hiány, valamint javuló termelékenységgel és erősödő versenyképességgel nem fedezett jövedelemkiáramlás.
Matolcsy György szerint gyors egyensúlyi fordulatra van szükség
Ehhez meg lehet tartani az összes eddigi, életszínvonalat javító lépést, de abba kell hagyni, vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de a versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét. Ez elég a gyors költségvetési fordulathoz, az államadósság-ráta csökkentéséhez, valamint fékezheti a folyó fizetési mérleg romlását, és mérsékelheti az inflációs várakozásokat
Ez elég világos elemzés, érthet a szóból, aki akar
Például Orbán Viktor, Varga Mihály de talán még maga Matolcsy György is, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki személyében is súlyos felelősséget visel a napjainkra kialakult, veszedelmesnek ígérkező pénzügyi válságért. No és erre mit tesz a jóember? Új cikket ír, s elviszi olvasóit a világ másik végére, hadd okuljanak az ottani jóból:
“Évszázadunkban elkezdődött Eurázsia gazdasági integrációja, ezen belül Németország és a V4-ek, valamint Kelet-Ázsia stratégiai, gazdasági szövetségének felépítése. A méretek, fejlettségi szintek, gazdasági szerkezetek és eddigi kapcsolatok alapján a V4-ek számára az ázsiai kistigrisekkel felépíthető kapcsolatok különleges stratégiai előnyöket ígérnek. Itt országpárok kiépítésére van lehetőség a két térség államai között. Kína és Japán esetében a dimenziókülönbségek miatt a kínai vagy japán megavárosok és a V4 gazdasági régiók között épülhetnek fel stratégiai hálók, az államok politikai szövetségei mellett.A négy ázsiai kistigris közül Magyarország számára Dél-Korea és Szingapúr tűnik a legígéretesebb párnak. Míg a siker társadalmi receptje szempontjából Szingapúr ígér átvehető mintákat, addig Dél-Korea a technológiai beruházások, a K+F, a kulturális, oktatási és turisztikai együttműködés terén lehet stratégiai partner.”(Magyar Nemzet)
Kérem szépen!
Íme egy kivételes képességű alkotó elme kivételes előrelátása, aki a 40 ezer milliárd forintot meghaladó mai magyar államadósság mellett meglátja a jövő nagy lehetőségeit és szavakba önti ajánlott stratégiai programját.
Elnök úr! Az ég szerelmére! Nincs jobb dolga?!
Hallott már arról, hogy az eurót november 22-én 370 forinton jegyezték a piacok? Vagy ez Önt nem igazán érdekli? Majd csak lesz valahogy? Addig is vázoljuk fel Magyarország, Dél-Korea és Szingapur virágzó-fejlődő kapcsolatait!?
Elképesztő, már-már hihetetlen, amit Ön művel a nagy magyar nemzeti nyilvánosság előtt. Egy hete még arról értekezett, hogy ideje lenne takarékoskodni a közpénzekkel, (s ezt nagyon jól tette, más szakértők kórusban igazat adtak Önnek.) Most pedig a jövőt vázolja fel – csak legyen minél távolabb térben és időben, ne kelljen azzal foglalkoznia, ami hivatali kötelessége lenne: az infláció megfékezésével és a forint árfolyamának stabilizálásával. Igen, tudom, az MNB-nek (állítólag) nincs árfolyamcélja.
Ez hülyeség is, hazugság is, hiszen a gyengülő forint miatt emelkedő import-árak nagyon is befolyásolják a hazai árszínvonalat, márpedig a forint értékének megőrzése a jegybank törvényben rögzített feladata. (Erről Ön bizonyára hallott már!?)
Úgy egyébként semmi kifogásom a kistigrisekkel kiépíthető, kölcsönösen előnyös kapcsolatok ápolása és gyarapítása ellen,
de itt, Európa közepén az Európai Unió tagjaként akadnak közelebbi, követhető jó példák, mondjuk Finnország, Dánia vagy Svájc, és persze Németország (mint említi is). Szakértőiket könnyebb lenne megkérdezni, mit, miért és miként tesznek országuk szellemi és anyagi gazdagítása érdekében, s módszereiket is könnyebb lenne átültetni a hazai gyakorlatba. Ez a közgazdászi-prófétai bolyongás a Távol-Keleten pillanatnyilag semmi esélyt nem ígér a kilábalásra szorult pénzügyi helyzetünkből. Az MNB élén tegye végre a dolgát, azaz a lehetőségek szerint stabilizálja az árszínvonalat, fékezze meg a forint gyengülését, szüntesse meg az államháztartás nyakló nélküli finanszírozását, és így próbálja meg végét vetni a tébolyult kormányzati költekezésnek. Valamint tegyen kísérletet arra, hogy a kormány valamiképpen béküljön meg az Európai Bizottsággal, hogy az ország hozzájuthasson a helyreállítási támogatásokhoz és minden, nekünk ígért EU-s költségvetési fillérhez. Vagy mondjon le, és mutasson ezzel példát Orbán Viktornak és az egész hitvány fideszes siserahadnak! Dél-Korea és Szingapúr megvár majd bennünket!
