Connect with us

Banánköztársaság

Miről beszélt, miniszter úr!

Megosztás

Kásler Miklós emberügyi minisztert ismét nagy tisztesség érte: díszpolgár lett a felvidéki falucskában, Ipolyhídvégen. S ha már ott volt, beszédet is mondott, megemlékezett mindennapi közös dolgainkról, nemkülönben egynémely fontos világpolitikai jelentőségű témáról. Előre bocsátom, a miniszter úr nem a hivatali kompetenciájába tartozó közügyekről, például az egészségügyről, a járványról, a 3. oltásról vagy az iskoláztatásról, a magyarok fogyatkozásáról, netán a népesség egy részének szociális elnyomorodásáról elmélkedett.

Ujhelyi: Kásler Miklóst orvos-professzorként és emberként tisztelem, de határozottan megvetem politikusként és miniszterként!
Megosztás

Kásler Miklós emberügyi minisztert ismét nagy tisztesség érte: díszpolgár lett a felvidéki falucskában, Ipolyhídvégen. S ha már ott volt, beszédet is mondott, megemlékezett mindennapi közös dolgainkról, nemkülönben egynémely fontos világpolitikai jelentőségű témáról. Előre bocsátom, a miniszter úr nem a hivatali kompetenciájába tartozó közügyekről, például az egészségügyről, a járványról, a 3. oltásról vagy az iskoláztatásról, a magyarok fogyatkozásáról, netán a népesség egy részének szociális elnyomorodásáról elmélkedett.

A hobbija jegyében tartott mesedélutánt a jelenlevőknek. Hobbija pedig a magyar történelem

Amint az MTI és a 444 tudósítása szerint mondta, a közép-európai régiót ezeregyszáz éves történelme nyomán millió szál köti össze.(Ez bizony igaz, talán csupán annyit érdemes hozzá tenni, hogy e területen korábban is éltek mindenféle népek, például rómaiak, gótok, gepidák, hunok, dákok, avarok, frankok, és a nyavalya tudja még ki mindenki, vagyis a helyzet az, hogy a történelem nem velünk kezdődött.)
Kásler Miklós hangsúlyozta, hogy a jelenlegi világban azt tapasztaljuk, mintha az euroatlanti világban „köztes állapot” – interregnum – lenne, amikor az emberek nem tudnak, vagy nem akarnak már úgy élni, mint az őseik. (Felteszem, a miniszter úr nem arra gondolt, hogy ősi hagyományainkat ápolva jurtában illene laknunk, s le kellene mondanunk a hűtőszekrényről vagy az autózásról. Hát akkor miről beszélt miniszter úr!?)

Felvállalhatatlannak nevezte,

hogy a migráció során olyan embertömegek kerüljenek a térségbe, akiknek más a történelme, más az életszemlélete, más az életmódja, de céljaik is eltérőek, és nem sikerül őket integrálni. (Ugyan miért? A világ népei állandóan vándoroltak, most is azt teszik. Hol volna ma Amerika a bevándorlók nélkül? És ukránok, románok, kínaiak, más vendégmunkások jöhetnek, de a szegény menekülteket, arabokat, hottentottákat, bantukat kitoloncoljuk? Ők mind terroristák?) A miniszter úgy fogalmazott, hogy

Keletre tekintve ősi kultúrák emelkednek fel, prosperálnak gazdaságilag és veszik át a gazdasági hatalmat. Mint mondta, ezeknek a kultúráknak nincs identitás-zavaruk, tudják, hogy ők kik, tudják, hogy mit csinálnak, illetve hogy mit akarnak csinálni. Hozzátette, hogy náluk nincs demográfiai krízis, sem ideológiai probléma.

(Na azért erről a kínaiak mesélhetnének egy-két szót – már ha a miniszter úr rájuk gondolt. A pekingi kínai ugyanis nem érti a kantoni kínai beszédét, és viszont. Másfajta kínaiak lakják Taivant és Hongkongot, mint Vuhant, s megint másféle népek élnek a 15 milliós Sanghajban. A kínaiak évtizedekig úgy találták: sokan vannak, bevezették az egy-család-egy gyerek modellt. Ez kétségkívül más demográfiai probléma, mint a miénk, de ez sem okozott kevesebb bonyodalmat.

És ha már a Kínai Kommunista Párt ideológiája Önnek hihetőleg olyan szilárd és rokonszenves, csak emlékezetébe idézem, hogy a Tienanmen téren húsz éve történtek, az egykori Kulturális Forradalom vagy a Nagy Ugrásnak nevezett őrültség sem volt éppen az a letisztult közös ideológia hajrá, amiről a miniszter úr most szónokol. Napjainkban pedig (ha Kásler úr mondja) bizonyosan nem ideológiai probléma az ujgurok, valamint a Kínában élő hívő keresztények sorsa, vagy általában az emberi jogok érvényesülésének állapota. Miről beszélt miniszter úr?!)

Ebben a helyzetben mit tehet Közép-Európa?

– tette fel a kérdést Kásler Miklós. Szerinte közös történelmünkre lehet támaszkodni, arra az életszemléletre, ahogy a világot látjuk, ami a Kárpát-medencében rendkívül hasonló.

„A jövő az én megközelítésemben az, hogy minden itt élő nemzet érezze ezt a régiót a saját hazájának. …A régió addig virágzott, amíg egységes volt. Mióta szétdarabolták az egységet minden területen, gazdaságilag, közlekedésben, ideológiailag, sorsunk megbicsaklott“

Helyes! Állítsuk helyre az Osztrák-Magyar Monarchiát! Vagy csak addig jussunk el, hogy „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország? Miről beszélt miniszter úr?
Jut eszembe tisztelt professzor úr!

Ha már hivatali teendőit jó ideje mások vették át, talán itt lenne az ideje, hogy visszavonuljon, s további, remélhetően egészségben eltöltött éveit hobbijának, a magyar történelmi kutatásoknak szentelhesse! Ön is, mi is jobban járnánk!

Kapcsolódó

 

miniszter

Szerző

2 hozzászólás

2 Comments

  1. gina

    2021.07.17 12:29 at 12:29

    Ez miniszter ez a mocskos tisztátalan emberi maradvány, amilyen mocskos olyan primitiv is

  2. Maruszja

    2021.07.17 12:36 at 12:36

    Igaza van a mindenügyi miniszternek, van akik nem képesek integrálódni, pl. miniszterelnökünk, aki még ma is Ázsiai
    , annak is a legsötétebb
    bugyrából.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük