2015 februárjától mostanáig nem volt kétharmada a parlamentben a Fidesznek. Ha most meglesz a kétharmad, gyorsan elfogadhatnak olyan szabályokat, amelyeket korábban nem tudtak.
[mnky_ads id=”10551″]

Berakhatják az alaptörvénybe, hogy Magyarország felülírhatja az EU-s döntéseket

A 2016-os kvótanépszavazás hiába lett érvénytelen, megpróbálták az alkotmányba belerakni az abból leszűrt eredményt. Ez végül megbukott, nem volt meg éppen a kétharmaduk és az alkotmány módosításához erre szükség lett volna. Az akkor tervezett szöveg nem is kifejezetten a kötelező kvóták alkotmányos tilalma miatt volt igazán érdekes. Kimondta volna, hogy az EU-s jogszabályok csak bizonyos korlátozásokkal kötik Magyarországot, meglehetősen rugalmasan megfogalmazva a feltételeket – miközben az EU-tagság arra kötelezi Magyarországot, hogy a közösen hozott szabályokat mindenképpen tartsa be.
[mnky_ads id=”10552″]

A bíróságok fokozott ellenőrzése

Régóta tartja magát a vélekedés, hogy a Fidesz szeretné fokozottabban ellenőrizni a bíróságokat. Komolyan tervezte a kormányoldal, hogy az állami szerveket érintő ügyeknek egy külön bíróságot hoznának létre, ami sok jogász szerint lehetőséget adna arra, hogy a politika számára kényes ügyeket megbízhatóbb bírák tárgyalják.  A bírói kar bővítésére is vannak olyan kormányzati tervek, amelyek lehetőséget adnának politikailag megbízható emberek beemelésébe a bírói karba.

Budapest leminősítése és fokozott ellenőrzése

Rendszeresen felmerülő terve volt az Orbán-kormánynak a főváros önkormányzati rendszerének átalakítása. Már a 2014-es választásra teljesen átalakították a közgyűlés mandátumainak elosztását – egy tisztán arányos pártlistás rendszer helyett a kerületi polgármesterek adják azóta a tagok nagy többségét – de további átalakításokról is születtek tervek. Ennek fontos oka, hogy az országban csak Budapesten nem bizonyos a Fidesz támogatása, ezért felesleges kockázat volna a kormány számára egy ellenzéki hatalmi gócpont kiépülésének lehetősége az itteni önkormányzatokban.

Többféle átalakítási tervről vitatkoztak az elmúlt nyolc évben a Fideszben, köztük volt az is, hogy ne legyen közvetlenül választott főpolgármestere a városnak.

Stop Soros – törvény a civil szervezetek ellen

A nemzetbiztonsági törvényt is érinti, ezért kétharmados támogatás kell a Stop Soros néven már benyújtott törvény elfogadásához. Ennek gyors elfogadását már a választás másnapján megígérte a Fidesz.

A törvény a menekülteknek segítséget nyújtó szervezetek működését belügyminiszteri engedélyhez köti, továbbá az ilyen szervezetek külföldi támogatásaira 25 százalékos illetéket vethetnek ki. A törvény ellen az EU-tól a német kormányig, az ENSZ-től a világ számos szervezetéig sokan tiltakoztak már.

Úgy fest, hogy sikerül elüldözni Budapestről a CEU-t

Levélben tájékoztatta oktatóit Michael Ignatieff, a CEU rektora arról, hogy az egyetem kutaróriuma és szenátusa együttműködési megállapodást írt alá Bécs városával és lépéseket tett annak érdekében, hogy 2019 szeptemberében megnyissa kampuszát az osztrák fővárosban.

A rektor a levélben azt írja, szeretnének Budapesten maradni, de a törvényi környezet arra kényszeríti az egyetemet, hogy kiterjessze oktatási tevékenységét a New York-i és bécsi intézmények felé. Nehéz ezt másként értelmezni, mint hogy megkezdték az oktatók és hallgatók felkészítését a költözésre.

(Forrás: 444)

Kapcsolódó:

dr. Matlák Gábor: félni a Fidesz újabb kétharmadától

[mnky_ads id=”10553″]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét