Nádas Péter áprilisban megjelent Világló részletek című memoárkötete az Év könyve elismerést kapta. A Kossuth-díjas íróval, esszéistával a 168 óra ünnepi számában jelent meg interjú. Ebből szemlézzük az olvasóinknak a legérdekesebbnek gondolt részeket.
[mnky_ads id=”80″]

A 75 éves író családtörténete, bizonyos értelemben Budapest története is.

A szülővárosáé, amelytől egyre távolodott:

“Budapest sokszínűsége és sokfélesége maga a brutális elem. Budapest így épült, brutálisan, és ma is brutális. Vannak szelíd és brutális nagyvárosok. New York is brutális, de Amszterdam például nem.”

A magyar fővárosról még hozzátette:

“Mert az ötvenes években megszűnt a természetes szociális rétegezettsége, és ez azóta sem állt helyre. Nincsenek polgárai, csak lakói.”

Meggyőződése, hogy az a mély modernizációs igény, ami a magyar társadalmat a 19. század óta jellemzi, polgárság híján soha nem volt kielégíthető, és főleg egyetlen modernizációs folyamat sem volt befejezhető. Az új évezred első éveiben ismét, immár harmadszor szenvedett hajótörést a modernizáció:

“Annyit tudunk, hogy az állampolgárok és a politikai pártok többsége csatlakozni akart az euroatlanti katonai szövetséghez és később az Európai Unióhoz. A modernizációhoz azonban elsősorban tőke kell, és nagy befektetési tapasztalat, nem csatlakozási vagy felzárkózási szándék. Nagy tulajdonnal és befektetési tapasztalattal rendelkező polgárok nélkül alig hiszem, hogy életképes liberális demokráciát lehessen bárhol csinálni.”

Az író úgy véli, a társadalmi rendszerekre érdekmechanizmusok hatnak:

“Ha a magyar parasztok túl sok libamájat exportálnak a francia piacra, akkor a francia parasztok fel fogják gyújtani. De fordítva is megkérdőjelezhető: a magyar parasztok ugyan mikor és miben segítették a francia parasztokat? Karitatív tevékenységre a társadalmak nem alkalmasak.”

[mnky_ads id=”3427″]
Nádas fontosnak gondolja a nemzeti burzsoázia kialakulását, de ezt protekcionista alapon nem lehet megteremteni:

“Nem is politikai elhatározáson múlik, hanem a városi polgárság öntörvényű működésén, tőkeerején, tudásán, szolidaritási hajlamán. ” /……. / ” A tőke, ami a magyar nagytőkések kezén felhalmozódott –bármiként jutottak is hozzá— a nagyvilágban jelentéktelen, nem versenyképes. Kukorékolhatnak a saját szemétdombjukon.”

Nem gondolja, hogy az autokrata Orbán hatalom megdönthetetlen:

“Láttam már olyat, hogy több százezer ember egyszerre kiment az utcára. Egész pontosan itt a Kossuth téren. Mert nem lehetett a diktatúrát tovább fenntartani. Nem tudom, hogy kormányt váltani filozófiai értelemben lehetséges-e, de praktikusan nagyon is lehet. Az is igaz, hogy ellenzék nélkül igen nehéz elképzelni egy kormányváltást, vagy ellenzéki pártok nélkül egyenesen képtelenség.”

[mnky_ads id=”3806″]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét