Banánköztársaság
Napló Hungarikum 23. – Orbán Viktor privát valósága – Abcúg Európai Bíróság – Épül az ország – a Fidesznek építed!
A szervezeti szabályzat és pártelnöki tisztem szerint taggyűlésre invitáltam a Törvény Keretei Között Mérsékelten Haladók Pártjának tagságát, hogy véleményt cseréljünk fontos, aktuális közügyekről. Ámde a beltagság (egy fő, hitvesem) kerek-perec megtagadta a részvételt, és azt mondta, hogy a miniszterelnök úr pénteki (egyébként fölöttébb rekedtes) szónoklata immáron elérte a „00” színvonalat, az utókornak tökéletesen elegendő lesz, ha csupán a naplóban marad nyoma ennek az orbánviktori mesemondó matinénak.
A szervezeti szabályzat és pártelnöki tisztem szerint taggyűlésre invitáltam a Törvény Keretei Között Mérsékelten Haladók Pártjának tagságát, hogy véleményt cseréljünk fontos, aktuális közügyekről. Ámde a beltagság (egy fő, hitvesem) kerek-perec megtagadta a részvételt, és azt mondta, hogy a miniszterelnök úr pénteki (egyébként fölöttébb rekedtes) szónoklata immáron elérte a „00” színvonalat, az utókornak tökéletesen elegendő lesz, ha csupán a naplóban marad nyoma ennek az orbánviktori mesemondó matinénak.
A kültagság, ha szükségét érzi, ellenőrizze nyugodtan, békésen a sör minőségét törzskocsmánkban, Magyarország akkor is előre megy, ha a TKKMHP most éppen nem bolygatja a tényeket. Hivatalos taggyűlés tehát e héten nem volt, de a megjelentek egyetértettek abban, hogy közösen és tisztelettel kell megemlékeznünk elődpártunk megalapítója, Jaroslav Hasek életrajzírójáról, Radko Pytlíkről, aki 93 éves korában hétfőn búcsúzott az élettől. Az első korsót tehát az ö tiszteletére ürítettük, majd ki-ki befogadóképessége szerint nekilátott a sör meózásának, jómagam pedig végiggondoltam a napló aktuális bejegyzését – ekképpen:
1./ A misszionárius
Moszkvában járt a minap – nevezzük így – rutinlátogatáson Orbán Viktor, s a Kremlben a megbeszélés számára előkerítették a legnagyobb asztalt, amire ráakadtak a bútorraktárban. Kiglancolták, és e mellett folytatták le a maratoni csevejt. A találkozó szemléltette, hogy az „önálló magyar modell” (ez mi lehet?) sikeres és követhető akkor is, amikor (amint „a kommunista időkből tudjuk: a nemzetközi helyzet fokozódik”- OV. /Eredeti forrás: a Tanú c. film.), vagyis NATO és EU tag ország építhet kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatokat Oroszországgal. Mostanában jegesedik a Nyugat és Oroszország viszonya, Orbán Viktor afféle béke-misszionáriusként járt Putyin elnöknél. (Bizonyára beszélgettek az orosz-ukrán konfliktusról is, közel a megoldás (?), de részletekről nem tudni.) Krónikásként nem rögzíthetek egyebet: jól tette, a másfél-két órára tervezett találkozó öt óra hosszat tartott, s kilenc terítéken levő témából nyolcban megállapodás született – mintegy annak jeleként, hogy Magyarország tényező a világpolitikában, van súlya és tekintélye. Lám, a befektetők Magyarországon keresik a lehetőségeket – mondta a miniszterelnök. Megépül Paks II és a napelemgyár. A hosszú távú gázszerződés pedig garantálja a biztonságos gázellátást, és szó volt arról, hogy kapunk még egy milliárd köbméter pluszt. Mi nem járunk úgy, mint a Nyugat, nekik már alig van fűtőanyaguk, bezzeg mi! Ráadásul Szputnyik vakcinákat is gyártunk Debrecenben az új gyárban, majd ha megépül. Hiába áskálódik a baloldal, Magyarország előre megy, a jövő rózsás. Csupa jó hír.
Matrjoska a puttonyban
Konkrét megállapodásokról, árakról, határidőkről, feltételekről ugyan nem értesültünk, de a hosszú asztal nem azért volt, hogy ott szerződéseket írjanak alá, hanem azért, hogy megalapozhassák a jövőt, ami majd lesz. Úgy tűnik, Orbán Viktor Moszkvából csak egy jókora Matrjoska-babát hozott a puttonyában, fölöttébb tetszetős jószág lehet, kilenc, vagy inkább nyolc fokozatú. A Karmelita kolostorban megkukkolták a tartalmát, s találtak nyolc, szépen megfestett, fokozatosan zsugorodó babácskát, az utolsó parányi baba pedig művészi pötty volt, s mintegy jelképezte az örök és megbonthatatlan Orbán-Putyin barátságot. A magyar kormány nemzetközi tekintélye Moszkvában ennyicskét ér. Putyin a sajtótájékoztató végén nagy hirtelen ott is hagyta vendégét, még kezet sem fogott vele búcsúzóul. (Legyünk megértők: talán sürgető magánügye akadt a Kreml legkisebb helyiségében .) Ennyit a békemisszióról.
2./Brüsszel, a birodalomépítő
Na aztán Brüsszel is megkapta a magáét, merthogy az ország szuverenitását veszélyeztetheti a közelgő európai bírósági döntés, ami szerint a pénzelosztás arányainak meghatározásánál a jogállamiságot is be lehessen számítani. Orbán Viktor lendületesen, ámbár erősen elnagyoltan párhuzamot vont egyes brüsszeli bürokraták birodalomépítő tervei, valamint a hajdani német-római császárság és Napóleon között, merthogy e brüsszeli gonosz lelkek mind több jogot készülnek lopakodó módon elvonni a tagállamok hatásköreiből Brüsszel javára, és így épül a birodalom. Példaként pedig a családjogi törvény brüsszeli fogadtatását említette, hiszen – szerinte – azért nem kapjuk meg a nekünk járó helyreállítási támogatásokat, mert az LMBTQ aktivistákat nem engedjük be az óvodákba.
Orbán és a tények
Bevallom, historikusként csak a legnagyobb elismeréssel írhatok a miniszterelnök tájékoztatójáról, amennyiben lenyűgöző, hogy Orbán Viktort, amikor választókat akar meggyőzni, mennyire nem zavarják a tények. (Nem először és nem is utoljára!) Az utókor (gyermekeim, unokáim és a TKKMHP ) számára rögzítem a történet lényeges elemeit:
Az elmúlt évben az Európai Parlament nagy többséggel döntést hozott arról, hogy az EU alapszerződésében rögzített jogállami követelményeket megsértő tagállamoktól az Európai Bizottság megvonhatja, sőt köteles megvonni az uniós támogatásokat. Ez a jogszabály már hatályba lépett, de az EB mindaddig nem alkalmazza, amíg a bíróság ki nem mondja: a jogszabály összhangban van az EU jogrendjével. Mert a törvényt Magyarország és Lengyelország megtámadta, vagyis keresetet nyújtott be ellene. A bíróság főtanácsnoka a kereset elutasítását javasolta, döntés február 16-án várható.
Jog, vagy politikum
Ezt a bírósági ügyet minősíti Orbán Viktor a tagállamok szuverenitásával szembeni, a családvédelminek hazudott törvénnyel összefüggő politikai támadásnak, holott ez egyrészt jogi eljárás, másrészt nincs köze a hitvány „családjogi” törvényhez (azt az EU más eljárás alá vonta), harmadrészt a magyar kormány jogsértéseit ezer és egy tény és jelentés bizonyítja – egyebek mellett ezért született tavaly az EP határozata. Orbán azt mondja: a magyaroknak a nemzetek Európája kell, nem az Európai Birodalom. Szerintem pedig nem kell neki egyik sem, Orbánnak nem kell olyan szövetség, amely személyes hatalmának korlátozásával jár, és az EU és szervei elleni ismétlődő támadások csak a kilépésünk bejelentését megelőző hangulati előkészítés, mert úgy vélem, ha a Fidesz ismét győz a választáson, Orbán kiviszi országunkat az Európai Unióból. „Ne azt nézzék, amit mondok, hanem azt, amit teszek” – közölte a miniszterelnök még ifjú politikus korában egy amerikai diplomatának. No hát nem is!
3./ A magyar sikertörténet
Mondani persze mond mindenfélét a maga privát kis közrádiójában a hallatlanul kemény riporter faggatózására, Épül az ország, a nemzeti vagyon nő, az szja-t visszaadják a családoknak, kifizetik a 13. havi nyugdíjat,
„ha igaz lenne, amit a baloldal mond, hogy lopunk, nem ez lenne”.
A gazdaság gyarapodása, a sikeres fejlődés rácáfol a korrupciós vádakra. Az ügyészségnek, rendőrségnek persze észnél kell lenni, de „
egy korrupciótól szenvedő ország nem előre megy”,
Magyarország viszont előre megy. Az emberek véleménye szerint javul a helyzet, s Magyarországon egyet mindenki léphet előre.
Az Ipsos kutatása
No mindezt vajon hol olvashatta? Valami fideszes választási sillabuszban? Beszélt valaha is az 1,2 millió nyomorszinten élő magyar honpolgár bármely képviselőjével? Tud valamit a dél-alföldi csicskáztatásokról? Belenézett KSH statisztikákba? Találkozott az Ipsos 2021 októberében közzétett kutatási anyagaival? Magyarországon az embereket 2021 szeptemberéig a korrupció (45 százalék), októbertől a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség aggasztotta leginkább. (55 százalék!) A kutatás szerint nálunk a népesség 69 százaléka gondolja úgy, hogy rossz irányba haladunk. Milyen forrásokból tájékozódik Ön, miniszterelnök úr? Vagy csak mondja, ami éppen az eszébe jut? A gazdaságról nem kellene időnként meghallgatni a jegybank elnökét, hátha Ön is értesül a 42 ezer milliárdos államadósságról, a lassan vágtatóvá váló inflációról, a mind súlyosabb ikerdeficitről? Épül az ország? De csak fideszes építi – fideszesnek! Hallott már Ön Völner Pálról, Simonka Györgyről vagy Boldog Istvánról? Nem kellene szóba állnia az oktatókkal? Nem kellene meghallgatni az Orvosi Kamara 12 pontját? Vagy legalább egyszer részvétét nyilvánítani az elhunytak hozzátartozóinak? Nem lenne jobb szót érteni a NATO-val és az EU-val? Hová is tart Magyarország? Utószó: a sör jó volt. Van remény, hogy április tavaszt hoz.
