Kerítésen innen
Nem baj. Legalább újfent kiderült, hogy Vitézy Dávid a Fidesz kitartottja – kommentelte Karácsony Gergely az AB döntését
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a végzését, amely helybenhagyta a főpolgármester-választás eredményét megállapító NVB határozatot. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a Kúria végzésében nem indokolta meg kellően miért találta alaptalannak az NVB határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére vezetett. Az ügyben a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia, és új döntést kell hoznia.
A történet dióhéjban…
Az Alkotmánybíróság felidézi, hogy a szavazás napját megelőzően Szentkirályi Alexandra visszalépett a főpolgármester-jelöltségtől. A választási eljárásról szóló törvény szerint ilyen esetben az idő rövidsége okán nem kell új szavazólapot gyártani, hanem a jelöltet nevének áthúzásával kell törölni a szavazólapról.
A választást követően vita alakult ki arról, hogy a szavazókörök nem azonos módon végezték el a visszalépő jelölt törlését, ami megtéveszthette a választópolgárokat.
Erre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elrendelte az összes fővárosi szavazókörben az érvénytelen szavazatok újraszámlálását, majd megállapította a főpolgármester választás eredményét. Az NVB eredményt megállapító döntése ellen a két jelölt bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria – az egyesített kérelmeket együttesen bírálva el – végzésével helybenhagyta az NVB határozatát.
Vitézy Dávid bírósági felülvizsgálati kérelemének két eleme volt:
- egyrészt azt kérte, hogy a Kúria változtassa meg az NVB határozatát, és rendelje el az összes fővárosi szavazókörben az érvényes szavazatok újraszámlálását is,
- másrészt kérte a IV és VII. kerületben a szavazás megismétlését.
A Kúria végzésében az első kérelmet alaptalannak találta, a második kérelem esetében pedig nem találta igazoltnak a jogsértést.
A Kúria végzése ellen Vitézy Dávid terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Ebben azt állította, hogy sérült a passzív választójoga, tekintettel arra, hogy a kiesett jelölt törlésére vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezése és végrehajtása nem volt egységes, és ez kihatott a választás végeredményére is, továbbá kifogásolta, hogy a Kúria nem indokolta meg miért nem foglalkozott érdemben az újraszámlálást célzó kérelmével.
A Kúria vétett?
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria megszegte a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó kötelezettségét, amely szerint köteles döntését okszerű indokolással alátámasztani.
Az ügy alapkérdése az volt, hogy a Kúria helyesen értelmezte-e jogsértés fogalmát.
Végzésében ugyanis azt állapította meg, hogy az érvénytelen szavazatok újraszámlálása során szerzett új bizonyítékok alapján nem kérhető az érvényes szavazatok újraszámlálása, mivel az új jogsértés állításának minősül.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kúria az Alaptörvény 28. cikkét figyelmen kívül hagyva minősítette az érvényes szavazatok újraszámlálására vonatkozó indítványozói kérelmet új jogsértésnek.
Az Alaptörvénynek megfelelő értelmezés szerint azonban a Kúria feladata annak megállapítása lett volna egy korábban állított jogsértés kapcsán, hogy az új bizonyítékok alapján szükségesé vált-e az érvényes szavazatok újraszámlálása. A határozat értelmében a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme valósul meg, ha a választási eljárás során nem azonos szempontok alapján értékelik a szavazatok érvényességét, illetve érvénytelenségét.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Kúria határozatát megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság határozatára tekintettel az ügyben a Kúriának újból le kell folytatnia az eljárását, és új döntést kell hoznia.
Vitézy olvasat
„Az Alkotmánybíróság ma – értékelve mind az általam benyújtott alkotmányjogi panaszt, mind Karácsony Gergely tegnapi alkotmánybírósági beadványát – a választási eljárásról szóló törvény szerinti jogkörében alaptörvény-ellenessége miatt megsemmisítette a Kúria főpolgármester-választásról szóló múlt heti döntését. Az Alkotmánybíróság a Kúria újbóli döntését írta elő a benyújtott bizonyítékok újbóli értékelésével, mind a IV. és VII. kerületekben történt, a szavazással összefüggő visszásságok, mind egy teljes, az érvényes szavazatokra is kiterjedő újraszámlálás vonatkozásában.
Karácsony Gergely főpolgármester egy hete “független magyar bíróságként” jellemezte a Kúriát, bízom benne, hogy a mai döntés nyomán következő újabb kúriai eljáráshoz is hasonló higgadtsággal viszonyul majd. Magam részéről biztosan így fogok, és türelemmel várom a Kúria újbóli eljárását és döntését, hiszen a most zajló jogorvoslati folyamat bár hosszadalmas, de a választási eljárásról szóló törvény által megszabott, minden magyar település önkormányzati választására vonatkozó jogorvoslati határidők és keretek között zajlik.
Az Alkotmánybíróság az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatát is hivatkozva “a szavazatok újraszámlálását a demokratikus jogállam olyan legitim eszközének tekinti, amely biztosítja a szabad választáshoz való jog érvényesülését.” Tehát a rendkívül szoros eredmény nyomán az összes főpolgármester-jelöltre leadott szavazat újraszámlálásának indokoltságáról is újból döntenie kell a Kúriának.
Ehhez két szám:
- 0,005%, azaz öt százezrelék. Ekkora különbséget jelent a jól ismert 41 szavazat. Magyarországon ilyen szoros választási eredmény ekkora szavazatszám mellett még sosem született.
- 2,3%. Az érvénytelen szavazatok közül ennyi lett mégis érvényes, miután a Nemzeti Választási Bizottság újraszámlálta ezeket.
Megállapították, hogy a korábbi választásokhoz képest változatlan szabályok ellenére tévesen nyilvánítottak érvénytelennek több, mint ötszáz szavazatot (ezen szavazatok között mindhárom főpolgármester-jelöltre leadott érvényes szavazatok egyaránt voltak). Így csökkent a különbség negyvenegy szavazatra.
Ennyire szoros eredmény, és egy, ahhoz képest ilyen magas tévesztési arány az érvénytelen szavazatok megítélésében együttesen a világ bármely fejlett demokráciájában teljes újraszámláláshoz vezetne. Más kérdés, hogy jó eséllyel nem csak egy négy-öt héten át húzódó és sok lépcsős jogorvoslati folyamat eredményeképpen.
Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvény szerinti legmagasabb jogi fórum.
Bárhogy is dönt a Kúria a megismételt eljárásában az Alkotmánybíróság mai döntése nyomán, a törvényben szabályozott jogorvoslati folyamat eredményeként így létrejövő végleges jogerős eredményt természetesen el fogom fogadni, ahogy ezt a választás estéje óta következetesen mondom.”
Karácsony szerint….
„Vitézy Dávid nem tud belenyugodni a vereségébe. Az Alkotmánybíróságig futott azzal az abszurd érveléssel, hogy bár korábban maga által is elismerten nem kérte az érvényes főpolgármesteri szavazatok újraszámolását, az érvénytelen szavazatok átvizsgálása során kiderült számára, hogy a fel sem nyitott kötegekben levő érvényes szavazatokat jogsértően számolták. A Fidesz által három hete megválasztott új alkotmánybírósági elnök pedig lelkesen meghálálta a belé vetett bizalmat és asszisztált ehhez a képtelenséghez.
A főpolgármester-választást mindenesetre megismételni már nem lehet, hiszen a törvény szerint annak utolsó lehetséges időpontja holnapután lenne. A Kúriának azt kell mérlegelnie az alkotmánybírósági határozat után, hogy szolgáltatott-e bizonyítékot arra Vitézy Dávid, hogy az érvényes szavazatok számlálása során az eredményre kiható jogsértés történt. Ha igen, akkor nyolc nap alatt a Kúria maga fogja a választási irodák segítségével újraszámolni a 782 ezer érvényes szavazólapot. Ha nem, akkor részletesebb indokolással helybenhagyja a főpolgármester-választás eredményét.
Nem baj. Legalább újfent kiderült, hogy Vitézy Dávid a Fidesz kitartottja. Én türelmesen kivárom az ámokfutásának végét.”
Szerző
