Connect with us

Blogbazár

Öngólt lőtt a Feol.hu! – A megfelelési kényszer alatt néha maguk sem veszik észre mekkora sallert adnak saját maguknak

Megosztás

A kormánypárti médiaholding (KESMA) összesen több száz nyomtatott, elektronikus terméket, rádió és tévécsatornát tömörít. A portfolióban megtalálható az állami pénzből fenntartott alpári bulvártól egy decensebb Ku-Klux Klan-os szóhasználatát alkalmazó internetes hírportálon keresztül az aktuális központi narratívához igazított megyei lap is . A Feol.hu is ezek közé a megyei lapok közé tartozik…

Öngólt lőtt a Feol.hu! - A megfelelési kényszer alatt néha maguk sem veszik észre mekkora sallert adnak saját maguknak
Megosztás

A kormánypárti médiaholding (KESMA) összesen több száz nyomtatott, elektronikus terméket, rádió és tévécsatornát tömörít. A portfolióban megtalálható az állami pénzből fenntartott alpári bulvártól egy decensebb Ku-Klux Klan-os szóhasználatát alkalmazó internetes hírportálon keresztül az aktuális központi narratívához igazított megyei lap is – írta a Gárdonyi Közlöny.

A Feol.hu is ezek közé a megyei lapok közé tartozik,

cikkeik szerzői sorvezetőként használják a megye potentátjai által használt mondatokat, Gárdony és a Velencei-tó kapcsán megírt cikkeik egy részében pedig bizonyosan a Szabadság úton (milyen ironikus) előre megírt tartalmat és/vagy érvanyagot használják, publikálják.

Az ilyen hatalmas és felülről irányított rendszereknek az egyik sajátossága, hogy a hűséget naponta és lelkesen kell bizonyítani, így nem a professzionális szakmai munka, hanem a kérdés nélküli alázatosság a fő szempont.

Éppen ezért, a megfelelési kényszer alatt néha maguk sem veszik észre mekkora sallert adnak saját maguknak

Ez történt a Feol ma reggel megjelent írásában is, amelyet a Velencei-tónál tapasztalt madárpusztulásról készítettek Lendvai Gábor biológussal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér megyei elnökével.

A cikk láthatóan igyekezett a gárdonyi polgármester narratíváját erősíteni. Nincs itt semmi látnivaló!

A Velencei-tó vízhiányos állapota és az ezzel járó hal és madárpusztulás teljesen természetes jelenség. Ugyanakkor több, a korrektúrán véletlenül átcsúszott mondat is súlyos kritika Tóth István polgármesterre és Tessely Zoltán országgyűlési képviselőre nézve:

„Ön szerint mi a baj a Velencei-tóval?
– Az, hogy annak idején lecsapoltuk, aztán kibetonoztuk a szélét, utána pedig a partra építkezett mindenki, oda, ahol korábban még tó volt…az is káros, hogy nem önti el a partokat, aztán nem húzódik össze, és nem veri ki a sziksó a meder szélét, mert ettől növényesedik el.”

„Miért félnek a karsztvíz tóba engedésétől, ami az egyik kézenfekvő, ha nem is megoldást jelentő beavatkozás volna?
– Ha egy szikes tóba karsztvizet engednek, megváltozik a kémiája, a víz felhígul, s erre okvetlenül válaszol az élővilág.”

Az elmúlt években a Velencei-tavat 14 milliárd forint uniós támogatásból újra körbebetonozták,

a partfalát közel fél méterrel még meg is emelték, ahol pedig kicsaphatna a víz oda a polgármester szerint Magyarország kiváló mérnökei az apályos időszakban áramlástani kutatások eredményeinek felhasználásával beton hullámtörőket építettek. Emellett, a város ezekben az években éppen előkészíti a tóparti területek beépítését minden lakossági, szakhatósági ellenvélemény mellett, az építési szabályok erőszakos megváltoztatásával. Így lehet majd hotelt és wellness szállót építeni a Park strandra, lakóparkot és apartmanházat az agárdi szabadstrand területére.

Tessely Zoltán pedig a természetbarát módon kialakított beton partfallal és a kincsesbányai vízbázis karsztvízének Velencei-tóba történő feltöltésével turnézta körbe a KESMA sajtóbirodalomat alig két hónapja. Többek között éppen a Feol.hu is közölt vele egy cikket, ahol már heteken belül meginduló feltöltésről nyilatkozott.
Klasszikus öngól a cikk. Indulhatnak a vállalkozók!

Szöveg és fotó: Gárdonyi Közlöny

Magyar Bálint szerint.

„Orbánék hagyják pusztulni a tavat, ezáltal vendéglátóipari vállalkozások tömegét tönkremenni. Ezeket aztán olcsón ki lehet a tulajdonosaiktól zsarolni. Mikor már elrabolták a tulajdont, akkor majd jöhetnek a milliárdos támogatások. Maffiaállam.”

Attila – akinek nem ez az igazi neve – nem nyaraló, évtizedek óta él a Velencei-tó partján,

és néhány, szintén helyivel összefogva az idén kirobbant Velencei-tó botrány nyomába eredt. Pontosabban annak akartak utánajárni, miért nem töltik fel a Velencei-tavat abból a két tározóból, amelyeket kifejezetten erre a célra építettek fél évszázaddal ezelőtt – írta a Velencei-tó jelen helyzetével foglalkozó cikkében a 168óra. Az alacsony vízszint és a hirtelen jött hőség következményeként a tó algásodni kezdett, azóta több strandot napokra be kellett zárni a szennyezett víz miatt. A botrány hatására pedig a kormányzati szereplők sietve közölték, hogy

a tó megmentése mintegy 40 milliárd forintba kerülne

– maga Szijjártó Péter vitte be az ügyet a kormány elé.

Azt ugyan sehol nem részletezik, pontosan mire is kéne fordítani az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás költségéhez hasonló, hatalmas összeget, de igazából mindegy is, mert a térség országgyűlési képviselője, egyben a Velencei-tó kormánybiztosa, Tessey Zoltán egyértelműen kiábrándította a tó megmentésében reménykedőket, amikor közölte:

„a szükséges pénzeszköz olyan nagy mértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani”.

Attiláék úgy tudják, 2019-ben engedtek utoljára vizet a két tározóból a tóba

És jól tudja: a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közlése szerint

sem 2020-ban, sem ’21 tavaszán nem nyitották meg a zsilipeket, így lényegében két éve nem töltötték a Velencei-tavat azokból a víztározókból, amelyek éppen ezért lettek építve.

Attila érdeklődésére a hatóságok csak annyit közöltek, hogy

rossz a vízminőség a tározókban, ezért nem töltik belőle a tavat.

Ugyanezt állította a napokban a Fehérvár tévé egyik riportja is, de pontos adatokat nem közöltek. Attila által kért vizsgálat szerint június végén

a Velencei-tó jó minőségű volt, a felső, zámolyi víztározóban problémás, az alsó, pátkai tározóban pedig elégtelen volt a víz minősége.

A cikkben feltárt további visszásságokat ide kattintva feltétlen olvassa el!

 

feol

Szerző

1 Comment

1 Comments

  1. Marta Brash

    2021.08.27 09:22 at 09:22

    Ha a viztarozoban „rossz” a viz, akkor csinalnak vele valamit a tarozon BELUL? Mert lehet a vizet javitani – persze, csak ha akarjak. De most nem akarjak. De azt jegyezzek meg a mostani rendkivul buta oligarchak, hogy most a termeszettel kezdenek ki, nem emberekkel: es a termeszet megbosszulja magat. Van egy olyan pont, amitol kezdve menthetetlen lesz a to, mert a folyamatok (a halpusztulas es az algasodas) felgyorsul, szoval gondoljanak arra, hogyha itt is azt a politikat akarjak alkalmazni, hogy valamit lerohasztanak, aztan szare’r-hugye’r felvasaroljak, azt a to nem fogja tetlenul megvarni, ok meg majd ottmaradnak egy buzolgo, semmire se jo toval, ami csak a problemat fogja okozni nekik, es mindjart nem lesz annyira vonzo mint turistalatvanyossag

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük