Kerítésen innen
Önnek nem behívnia, hanem kiküldenie kell a fegyvereseket a nézőtérről… – Nyílt levél Vidnyánszky Attilának
Túl vagyunk Novák Katalin férjének szélsebes katonai előmenetelén, a S.E.R.E.G című sorozat finanszírozásán és vetítésén, a nyári fesztiválokra beszivárgó „legyél Te is katona”-kampányokon ideértve a Schorbert-gyerek kiképzés-törénetét, az iskolai fejtágítókon és táborokon, hogy egyetemi felvételinél plusz pont, ha bezupál a jelölt, a Bálna bekebelezésén, az „ember kell a vasra”-kampányon, de úgy tűnik, nem tervezik a leállást.
Színházba katona, balra-jobbra át….
Nyílt levelet írt FB-oldalán Vidnyánszky Attilának Barabás Richárd, aki 2006 és 2010 között színészhallgató volt Gálffi László osztályában, mára visszavonult a pályáról.
„Tisztelt Vidnyánszky Attila
Vezérigazgató Úr!
Kevés igazabb, komolyabb, emberibb műfajt ismerünk, mint a színházat. A magyar és a nemzetközi drámairodalomban pedig kevés állandóbb elemet találunk, mint a kiállást az emberiességért, a kultúráért, a békért. Azokért az értékekért, amelyek első áldozatai minden háborúnak. Ezért olvastam először hitetlenkedve, majd megdöbbenve, hogy a Nemzeti Színház együttműködési megállapodást kötött a magyar hadsereggel. Aminek keretében a Nemzeti Színház a „katonakultúrát” népszerűsíti majd. Ahogy Ön fogalmazott:
„Egy felismerés kapcsolta össze a színházat a minisztériummal, mely szerint ugyanazt a célt szolgáljuk.”
Én, bevallom, nem értem, mire gondol.
Mert a színház célja katartikus művészeti élményt adni. A hadseregé pedig az, hogy – hol nemes, hol alantas célból – embereket öljön. Nehezen látom a hasonlóságot.
Biztosan csak rosszul fogalmazott,
amikor azt mondta,
színházi munkálkodása csúcspontját jelentette az a hadsereggel tartott közös rendezvény, amikor a nézőtéren több ezer egyenruhás a színpadon állókkal együtt zengte – történetesen Dobó István – esküjét.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Pedig amikor egyenruhás fegyveresek ülnek a színházi lelátókon betanult szöveget skandálva, az minden, csak nem kultúra
Az nem a nemzet legszebb, hanem legsötétebb napjait idézi. Az nem lelkesítő, hanem hátborzongató.
Csak ajánlani tudom Önnek, tekintse át, milyen kontextusban értelmezi a hadsereg ezt a „kulturális” rendezvényt.
„A produkciót követően a kadétokat az alábbi programok várták: high-tech haditechnika, szimulátorok, robotkutya, fegyverbemutatók, lézeres lövészet.”
Lézeres lövészettel a kultúráért
Ehhez asszisztál Ön. Meggyőződésem szerint Ön áldozatául esett a magyar kormány lopakodó militarizációs stratégiájának. De a Nemzeti Színház nem lehet a militarizáció előmozdítója. Éppen ellenkezőleg: pontosan azt kellene bemutatnia, hova vezet a „katonakultúra”. Ahogyan bemutatja azt a színház Szophoklésztől Madáchig, Örkénytől Brechtig.
Politikusként és egykori színészként is kérem: mondja fel a hadsereggel kötött megállapodást. Ne dolgozzon azon, hogy a színház skandáló fegyveresek terrénumává váljon. Önnek nem behívnia, hanem kiküldenie kell a fegyvereseket a nézőtérről.
Pozitív válaszában bízva:
Barabás Richárd
SZFE, 2006-2010
fővárosi frakcióvezető”
Csak úgy…: gondolkozzunk picit!
Barabás korábbi bejegyzésében ezt írta figyelem -nem fegyelem!- felkeltőnek:
„Az a békepárti kormány, amelyik még a gulyáslevesben is a nemzeti szuverenitást véli felfedezni, leleplezte azt az ellentmondást, amely a békepárti kormány propagandája és az úgynevezett honvédelmi politikája között feszül.
- Tudja-e vajon bárki, hogy Magyarországon tíz év alatt hatszorosára nőttek a védelmi kiadások.
- Tudja-e vajon bárki, hogy sorra nyílnak az állami támogatással létesülő fegyvergyárak, lőszergyárak, katonai helikopter-összeszerelő üzemek.
- És ezekről nem beszélünk.
Az a békepárti kormány, amelyik a NATO-nak a tagja, tulajdonképpen miért is kezdett ekkora fegyverkezésbe? - Valójában a békepárti kormány egyáltalán nem békepárti, hanem bújtatott militarizációra készíti fel az országot.
Míg a világ Ukrajnára figyel, Orbán titokban gyilkos fegyverek felhalmozásába kezdett. A szemünk előtt olyan militarizáció zajlik, amelyet elfed a békepropaganda. És erről nem beszélünk. Mondjuk ki azt, hogy egyébként még a jogos háborúban is emberek halnak meg. Olyan fegyverek, olyan töltények által, amelyeket itt Magyarországon gyártanak. Szóval hadd tegyük fel elsőként a kérdést ebben az országban.
- Kinek gyártjuk ezeket a fegyvereket?
- Ki fogja megvásárolni ezeket a fegyvereket?
- Hol és milyen körülmények között fogják ezeket a fegyvereket elsütni?…”
Friss
- Ön valójában jobban él, úgyhogy nix ugribugri – Meddig terjed a ’tudatlanok völgye’?!
- Magyar Péter: Miniszterelnök úr! Advent harmadik vasárnapján, az öröm vasárnapján, édesapaként fordulok önhöz
- Tőkés László a 35 évvel ezelőtti romániai vérfürdőbe fordult rendszerváltás utóéletéről
- Bruck András: maradjon inkább Orbán Viktor?
- Karácsonyi kaja-para (?) ezen is segít a horoszkóp
- Tudta, hogy a 2.100.- forintért akciózott Nemzeti-jegyárhoz az adózók további 38.900 forintot tesznek?
- Szijjártó: bombariadó a párizsi nagykövetségünkön – Naná, hogy előrángatták Magyar Péter nevét – Amikor a lényeg a kommentekben lakozik
- Hungarikum: „tegyétek újra kicsivé Oroszországot” feliratú póló kizárást ért a budapesti Functional Fitness Világbajnokságról
- Meg nem történt beszélgetés Lázár Jánossal 2.0
- Bakondi György az Arénában rettegtet