Az Orbán-banda elűzése utáni felszabadulásról – Lapzsemle

Újabb fontos hozzászólást ajánlok a Heti lapzsemlében arról, hogy milyen módon kell majd eltakarítani az Orbán-rezsim romjait és jóvátenni kártételeit.

Az alkotmány visszavétele

Nem először foglalkozunk a Városi Kurír oldalán Vörös Imre jogtudós, korábbi alkotmánybíró állásfoglalásaival. Vörös Imre legutóbb a Civil Bázis felkérésére tett közzé tanulmányt a közeljövő sürgető feladatairól. „A jogállami alkotmányosság visszavétele” című szakmai elemzés teljes szövege a Civil Bázis honlapján olvasható. Vörös Imrétől interjút kért ebben a témában a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában Bolgár György is. A beszélgetést itt találja.

Az Alkotmánybíróságra nem lehet számítani

Az Országgyűlésnek (amely jogilag akár a jelenlegi, fideszes mamelukokkal lebénított Országgyűlés is lehetne, bár erre semmi esély… — tehát a feladat a Fidesz veresége után felálló új Országgyűlésre vár)

„elsőként az alkotmányellenes közjogi állapotot kell felszámolnia ahhoz, hogy az ország a demokráciához való visszatérés első lépéseit megtehesse. Az alkotmányellenes helyzet megszüntetésében az Alkotmánybíróságra nem lehet számítani…”

- szögezte le Vörös Imre volt alkotmánybíró.

Mindenkinek kötelessége lenne a kizárólagos hatalombitorlás ellen fellépni!

„Az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdése megfogalmazza a közhatalom kizárólagos birtoklására való törekvés tilalmát (így alkotmányellenességét), amellyel szemben „törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni”. Ha azonban a törekvés már „sikerre” vezetett, azaz a kormány és a kormánypárt a közhatalmat kizárólagosan birtokolja, a „törvényes” feltételnek már nincs értelme, hiszen a diktatúrát kreáló és bebiztosító alkotmányellenes törvények betartásával nem lehetne ellene fellépni.”

A diktatúra szabályai nem érvényesek!

„Ezért menti fel maga az Alaptörvény (csakúgy, mint a korábbi Alkotmány) e törvények diktatúrát szolgáló szabályainak betartása alól Magyarország polgárait akkor, ha már nem csupán törekvésről van szó. A diktatúrát bebetonozó Alaptörvény és más törvények, rendeletek ilyen szabályai a C) cikk (2) bekezdését sértő voltuknál fogva alkotmányellenesek.”

Az Alkotmánybíróság szerint a magyar polgár „nem érintett” — akkor ki?

„2013-ban két magánszemély benyújtott egy indítványt az Alkotmánybírósághoz, melyben felsorolta azon törvényi rendelkezéseket, amelyek szerintük összességükben, rendszerszinten a közhatalom kizárólagos birtoklására való törekvés alkotmányos tilalmát sértik. A testület érdemi tárgyalásba sem vette az indítványt, hanem 3012/2012 (VI. 21.) számú végzésével visszautasította azzal az indokolással, hogy az indítványozók nem bizonyították érintettségüket, márpedig ez az indítványozás előzetes feltétele. A párhuzamos indokolást író dr. Kiss László alkotmánybíró álláspontjából is kiderült, hogy alaposabb kifejtést kívánna: miért nem érint magyar állampolgárokat a választási törvény, a médiatörvény, a bíróságokról és az ügyészségről szóló és még sok felsorolt törvény.”

Az új Országgyűlés majd elvégzi!

„Az azonban biztos: Magyarország polgárainak hivatalos okiratuk van arról, hogy az Alkotmánybíróság megtagadja az Alaptörvénynek a demokrácia alapintézményét: a kizárólagos közhatalom-birtoklás tilalmát, így a hatalmi ágak kormány és törvényhozás közötti elválasztását megfogalmazó szabálya által nyújtott alkotmányos jogvédelmet, azaz egyik legfontosabb alkotmányos feladata ellátását.”

Vörös Imre korábbi alkotmánybíró mindezek alapján az egyetlen alkotmányos megoldásnak látja, hogy a lebénított Alkotmánybíróságtól az Országgyűlés ebben a kérdésben, az egyeduralmat kizáró szabályok meghozásában visszavegye az alkotmányozás jogát, vagyis megsemmisítse, ami ennek ellentmond, és kifejezetten az egyeduralom megszüntetését célzó törvényeket hozzon. Ehhez, mivel alkotmánybírósági hatáskörről lesz szó, egyszerű többség is elegendő lesz.

Vörös Imre kifejtette, hogy az alaptörvény jelenlegi rendelkezéseit szét kell szálazni. Az alkotmányozás feladatát újra magához vevő Országgyűlésnek el kell dönteni, mi az, amit az egyeduralom megszüntetése érdekében sürgősen el kell törölni, és mi az, amit az ország demokratikus intézményeinek folyamatos fenntartása érdekében érvényben kell tartani.

Új Világ, Civil Bázis

Bolgár György kérdésére Vörös Imre elmondta, hogy állásfoglalására politikai pártok részéről alig érkeztek reakciók. Az Új Világ Néppárt fejezte ki érdeklődését. A volt alkotmánybíró örömét fejezte ki, hogy a Civil Bázis szakmai beszélgetései keretében adhatta elő nézeteit, mert így biztosítható, hogy a meginduló beszélgetés minél szakszerűbb keretek között maradjon.

Vörös Imre: Miért ne dőljön be Európa Varga miniszter asszonynak?

Magyar György: gyakorolhat valódi kontrollt a parlament a veszélyhelyzeti rendeleti jogalkotás felett? – Észrevételek Vörös Imre professzor cikkéhez