Nagyon erős péntekünk volt. A sort reggel a szokásos Orbán-interjú nyitotta a Magyar Rádióban, majd következett egy rendkívüli Kormányinfó, ami annyiban volt rendkívüli, hogy nem csütörtökön tartották.

Az egyszeri hírolvasónak baromira kell figyelni, ha szeretné megérteni, valóban mi folyik a háttérben és mégis mire számíthatunk a közeljövőben. Azt most mindenki betéve tudja, vagy kívülről fújja, hogy mik a prioritások: koronavírus-járvány, gazdasági visszaesés ezzel kéz a kézben járó munkanélküliség és infláció.

Természetesen az ördög a részletekben lakozik

Kezdjük Orbánnál: azt mondta az ország miniszterelnöke, hogy a teljes magyar lakosság jól vizsgázott a járvány első hullámában, amikor is erős fegyelmezettség, összetartás, felelősség és kölcsönös segítségnyújtás volt tapasztalható az emberek részéről.

“Mondhatom, hogy nemzeti együttműködés volt” – tette hozzá Orbán

Igen, ám, de ahogy este az ATV-ben Bod Péter Ákos, egykori jegybankelnök fogalmazott valójában tavasszal nem az első hullám volt, hiszen olyan kevés esetszám volt, ami valójában nem is indokolta az akkor intézkedéseket; bezárkózást és a gazdaság leállítását.

Most, amikor szembetaláltunk magunkat a koronavírus-járvány valódi hullámával akkor többé-kevésbé tehetetlenek vagyunk

Mivel a tavaszi gazdasági leállás extrém nagy visszaesést hozott, azt már mindenki látja, hogy azon az úton nem lehet továbbmenni. Sőt, még csak most írjuk össze a károkat, miközben a kormányzat számolatlanul öntötte a milliárdokat az ún. gazdaságélénkítésbe. Csak az nem mindegy, hogy hova megy a pénz.

Valószínűleg teljes vakvágány volt vidéki szálláshelyek felújítására adni a pénzt, miközben maga a külföldiek által generált turizmus beleállt a földbe. Az a szektornak jó, hogy legalább mi magyarok itthon nyaraltunk, így nem vittük külföldre a pénzt. Ám a közeljövőben nem számíthatunk a turizmus talpra állására, már csak az ország bezárása miatt sem.

Akkor, mit kellene csinálni?

Bod Péter Ákos megjegyezte, hogy egyértelműen az emberekbe kellene “fektetni”, így nagy hibának látja, hogy augusztus végén a kormányzat leállította a bérkompenzációt és, hogy továbbra sem hajlandó az álláskeresési támogatást 3 hónapról megnöveli 6 vagy 9 hónapra.

Ugye ismerjük az aktuális kormánypárti szlogent: mi nem segélyeket adunk, hanem munkát

Hát ez, az. Még az sem lenne ördögtől való, ha országosan bevezetnék az alapjövedelmet, ami ellen szintén kézzel-lábbal tiltakozik a regnáló kormány. Azt nehezen képesek felfogni, hogy egy ilyen intézkedés egyszerre szolgálná azt, hogy a százezrével munkanélkülivé váló emberek családjai kapjanak valamilyen “szociális hálót” és ugyanakkor fenntartaná a belső fogyasztást, ami kulcskérdés lesz az elkövetkezendő időben.

Orbán Viktor Lublinban. Fotó: facebook.com/orbanviktor

Orbán Viktor azt mondta a rádióban, hogy a következő napokban gyakorlati lépésekre is lebontják a kormány haditervét, amellyel munkahelyteremtést, béremelést, beruházásokat szeretne elérni.

“Ismét visszamegyek ilyen Facebook-huszárnak, és majd gyakrabban jelentkezem a Facebookon egy-egy döntést ismertetve és elmagyarázva” – fogalmazott.

Hát éppen nem erre nincs szükség

A kormányfő kormányozzon és a számtalan szóvívő, már ha érti a dolgát kommunikáljon a nagyérdeművel TV-ben, facebookon és ahol akar. De úgy látszik ezek a szerepkörök is állandóan összekeverednek.

Orbán reggel azt hazudta bele a mikrofonba, hogy

“a kabinet intézkedései hatására pedig már ma többen dolgoznak, mint januárban”

Az első negyedévben 15 százalékot esett a magyar gazdaság, Európában a harmadik legnagyobb csökkenést szenvedtük el.

Ennek megfelelően a kormányfő már elismerte, hogy idén el kellett engedni a hiánycélt is. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott:

“ha a kormány tartotta volna magát az eredeti hiánycélhoz, akkor megbénult volna az ország, ezért meg kellett emelni az idei évre várt hiányt.”

Ez a reggel elhangzott kijelentés előbb még benne volt a Hirado.hu “gyorsjelentésében”, ám később kikerült onnan, ahogyan nincs benne a kormany.hu hírösszefoglalójában sem.

Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy megvan-e a forrás az intézkedésekhez, úgy válaszolt:

“Ha van bizalom, akkor van pénz, kell hozzá okos gazdaságpolitikai vezetés, de ebben nem állunk rosszul.”

Igen ám, de hol a forrás? Emlékeznek még Orbán Viktor a nyár derekán a maratoni uniós csúcs után diadaljelentéssel érkezett haza.

A tárgyalások eredményeként Orbán Viktor a következő tájékoztatást adta az Országgyűlésnek

“Magyarország eredményesen tudta érvényesíteni azt az Országgyűlés által megfogalmazott elvárást, hogy az azonos helyzetben lévő tagállamok azonos elbánásban részesüljenek. Elértük, hogy az eredeti, Magyarország számára kedvezőtlen javaslatot érdemben és jelentős mértékben módosítsák. Hazánk az uniós mentőcsomagból és költségvetésből összesen mintegy 40,7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz juthat, továbbá 10 milliárd euró hitelt vehet fel. A teljesítendő befizetések nagysága mintegy 11 milliárd euró lesz.

A befizetések és az elnyerhető források egyenlege mintegy 30 milliárd euró hét év alatt, azaz Magyarország a nemzeti jövedelme százalékában kifejezve évente átlagosan 2,8 százaléknak megfelelő többletforrást vonhat be. Ez a hatodik legmagasabb összeg, és Litvánia kivételével kizárólag olyan országok előznek meg bennünket, amelyeknek a nemzeti jövedelme a magyar alatt van.

Az uniós költségvetésről kötött megállapodás alapján hét éven át a Kohéziós Politikából nemzeti össztermékünk 1,8 százalékának megfelelő forráshoz juthatunk, amely Bulgária és Horvátország után a harmadik legjobb eredmény.”

Ugye az már az első perctől nyílt titok, hogy az Európai Unió egyes képviselői szerint Magyarország a jövőben csak akkor juthat hozzá ezekhez a pénzekhez, ha megfelel a jogállami elvárásoknak. Azt is tudjuk, hogy Orbán Viktor és a Fidesz ez ellen kézzel-lábbal hadakozik.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A péntek déli Kormányinfón Gulyás Gergely is arról beszélt, hogy hitelt kell felvennie az országnak

Gulyás Gergely elmondta azt is, mintegy 10 ezer milliárd forint áll rendelkezésre a koronavírus-járvány elleni védekezéshez, ebből sokat már elköltöttek, de még van pénzügyi eszköz a további intézkedésekhez.

Kiemelte: 791 milliárd forintot költöttek eddig a védekezésre és több mint 2 ezer milliárd forintot fordítottak a gazdaságra. A fizetési moratórium bevezetése 3 ezer milliárd forint értékű fizetési kötelezettség elhalasztásának lehetőségét jelentette, és a cégek kétharmada, a magánadósok több mint fele élt is a lehetőséggel.

2100 milliárd forintot tesznek ki a tőke- és garanciaprogramok, míg a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja 1500 milliárd forintot jelent.

Az első féléves gazdasági adatok jobbak az EU-átlagnál, de így is 6,1 százalékos recesszióba süllyedt a magyar gazdaság. Ezért fontos a gazdaság élénkítése, a munkahelyek megőrzése, valamint az együttműködés a társadalomban, ami lehetővé teszi a fegyelmezett védekezést és az ország működésének fenntartását – fogalmazott.

“Száz- és ezermilliárdokat fordítunk gazdaságélénkítésre úgy, hogy ehhez nekünk hitelt kell felvennünk.”

Magyarország sikeresen bocsátott ki zöld kötvényt a japán piacon

Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 500 millió eurónyi jenben a japán piacon – jelentette be Varga Mihály pénteken.

Az MTI-nek küldött közlemény szerint a pénzügyminiszter kiemelte: a kötvények egyharmada zöld kötvény, ezzel Magyarország az első külföldi szuverén kibocsátó, aki a szigetországban eredményesen lépett a jen zöld kötvények piacára.

Magyarország korábban június 2-án, ötszörös befektetői érdeklődés mellett, sikeresen bocsátott ki zöld kötvényeket, 1,5 milliárd euró értékben. Ezek olyan államkötvények, amelyek forrásait igazoltan környezetvédelmi, klímavédelmi fenntarthatósági célokra kell fordítani.

Péntek este aztán befutott, hogy

az EU Tanácsa jóváhagyta a 2020. évi költségvetés 6,2 milliárd eurós növelését

A Tanács a 2020. évi költségvetésre vonatkozó 8. sz. költségvetés-módosítási tervezetet írásbeli eljárás keretében fogadta el.

A felülvizsgált költségvetés – a Covid19 elleni oltóanyag kifejlesztésének és alkalmazásának biztosítása érdekében – 1,09 milliárd euróval növeli a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz részére történő kifizetéseket. Az Európai Bizottság ezt az összeget az oltóanyagok előrendeléséhez szükséges előlegként fogja felhasználni.

A 8. sz. költségvetés-módosítási tervezet emellett 5,1 milliárd euróval növeli a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés (CRII), valamint a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés (CRII+) részére történő kifizetéseket. Ebből az összegből fedezik majd a kohéziós finanszírozás év végéig előrevetített többletigényeit.

De vissza a kályhához

Jó lenne világosan látni, hogy a gazdasági visszaesés miatt megszaladó hiányt konkrétan milyen hitelek felvételével kívánja finanszírozni a kormány, illetve, hogy a lehetséges brüsszeli, uniós forrásokból milyen összegeket kíván lehívni az Orbán-kormány. Világosan kéne beszélniük, mert Orbán reggeli hablatyolása, hogy a magyar embereknél levő óriási “készpénzállomány”-ra számít és majd itthon megveszik az államkötvényeket, számomra édeskevés magyarázat.

Különben is ez a terv eddig csak Münchausen bárónak jött be…

orbán

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét