Parászka Boróka: amit most látunk, az a milliárdokkal megtámogatott erdélyi Fidesz média bukása

Január 1-től megszűnik vagy jelentősen átalakul a fedőnevén erdélyi Médiatér-csoport által kialakított sajtó konglomerátum. Tulajdonképpen megszűnik az utolsó nyomtatott erdélyi magyar nyelvű napilap, regionális kiadványok. Ahogy sokan fogalmaznak: az erdélyi magyar sajtó – adta hírül közösségi oldalán Parászka Boróka edélyi újságíró.

„Tartozom egy szolidaritási nyilatkozattal

A helyzet valóban tragikus: 1918 óta nem volt ilyen szegény az erdélyi magyar sajtó. Nem zártak be ennyi szerkesztőséget, nem rúgtak ki ennyi újságírót. A tragédia nem most kezdődött. Amit most látunk, az a milliárdokkal megtámogatott erdélyi Fidesz média bukása. Előtte megbukott az RMDSZ sajtó (maga az RMDSZ buktatta és számolta fel). Nagyon sokan nem tudják visszafogni a kárörömöt. Azok, akik végigszenvedték a Fidesz által a sajtó ellen indított támadásokat. Látták a Népszabadság, a Magyar Nemzet, az Erdélyi Riport, a bukaresti Magyar szó beszántását az elmúlt évtizedekben. Akkor, amikor az ellenzéki újságírókat rúgták ki (karácsonykor, éj leple alatt, emberi tényezőkkel mit sem törődve) senki nem szolidarizált a kormányhű sajtóból. Sőt, egymást érték a megalázó, erőszakos, szakmaiatlan üzenetek a most ugyanilyen sorsra jutó kollégáktól.

Nem ezért kell szolidarizálni, hogy most elegánsabbak, nagyvonalúbbak legyünk. (Bár elegánsank és nagyvonalúnak lenni mindig jó: szellemi és lelki teret nyit)

Nem azért, hogy elmondhassuk: ilyenek az önkényuralmi rendszerek, nemhogy az ellenzékükkel etikátlanok, kíméletlenek, de ugyanilyen etikátlanok, kíméletlenek a leglojálisabb híveikkel.

Hanem azért, mert a sajtóval való leszámolásnak, még a propaganda sajtóval való leszámolásnak is a kárvallottja a teljes társadalom.

Az erdélyi magyarok, a székelyföldi újságolvasók, előfizetők elhitték, hogy van egy kormány, amelyiknek az ő tájékozódásuk, tájékozottságuk, kultúrához való joguk fontos. És most számukra bizonyítja be ez a magát nemzetinek mondó kormány, hogy nem jelent semmit az újságelőfizető, újságolvasó. Nem jelent semmit sem Budapesten, sem Székelyudvarhelyen, sem Csíkvacsácsiban.

Az újságíró az az ember, akin erőszakot lehet gyakorolni, és a rajta elkövetett erőszakkal, a kirúgásával, megalázásával félelmet lehet kelteni a teljes társadalomban. Ez történik most is. És ezért kell elmondani most is: szabad sajtó nélkül nincs élhető társadalom, és senki sincs biztonságban.

A magyar kormány milliárdokat fordított erdélyi magyar sajtótámogatásra

És az a sajtó, amit néhány éve megígértek: sehol nincs. Miért nincs? Mert azt a pénzt nem erre fordították. Mert az erdélyi magyar sajtó és Erdély ürügyén nem történt más, mint pénzmosás, és magyar kormánypropaganda.

Bűn ez, Erdély ellen bűn. A székelyudvarhelyi, nyárádszeredai kisnyugdíjas, tanárember, vendégmunkás türelmével, hitével való visszaélés.

Úgyhogy: szolidarizálok a most kirúgott erdélyi sajtósokkal. A sajtóval. Nem tekintem meg nem történtnek azt, hogy a magyar kormánypénzből fizetett sajtót revolverként használták. Lejáratásra, megfélemlítésre, megtévesztésre. De tudom, hogy ezekben a szerkesztőségekben is dolgoztak jószándékú, jobbat remélő, túlélésre játszó kollégák.

Az önkényt nem lehet kijátszani, és nem lehet túlélni. Az önkényt csak visszautasítani, leváltani lehet.

Vigasz van

Mi, akik az ilyen leszámolásokat, kirúgásokat már hosszú ideje elszenvedjük, ezekhez hozzáedződtünk, tudjuk, hogy lehet újságíróként dolgozni tovább, mindenféle politikai cserbenhagyás, packázás ellenére. És azt is tudjuk, hogy sajtó lesz, mert szükség van rá. Erdélyben, erdélyi magyar sajtó is lesz.

Nem a hatalom kegyelméből, hanem a hatalom kegyetlenségének ellentartva.”

Parászka Boróka a "liberális véleménydiktatúra"- és a "pollkorrekt cenzúra áldozatiról"

A száraz tények

December 30-án jelentek meg az Erdélyi Médiatér Egyesülethez tartozó nyomtatott napilapok utolsó példányai. Az olvasóktól búcsúzó cikkekből kiderül: a munkatársaknak továbbra sem teljesen világos, hogy mi áll a hirtelen megszűnés hátterében, de nem is feltétlen keresik a felelősöket. A tröszthöz tartozó Prima Press Kft. októberben jelentette be, hogy január 1-től megszűnnek az általa kiadott nyomtatott lapok, a Krónika, a Székelyhon és a Székely Hírmondó, valamint az Erdélyi Napló, a Heti Hirdető és a Nőileg print változatai is.

A magyar adófizetők pénzéből húszmillió euróval támogatott Médiateret nem sikerült önfenntartóvá tenni, a sajtóholding az alkalmazottainak mintegy hetven százalékától válik meg, és a leépítések nem csak a nyomtatott lapokat, hanem az online kiadványokat és a rádiókat is érintik.

Az elhalálozás oka: ismeretlen

A pénteken megjelent búcsúcikkekből egy dolog világosan kiderült: egyetlen főszerkesztő sem az eddigi finanszírozóra mutat, mint az összeomlásért felelősre.

Sem a Fidesz, sem az Erdélyi Médiatér holdingját összegrundoló Demeter Szilárd neve nem jelenik meg egyetlen cikkben sem, aki egyéként régóta beszélt arról nyilvánosan, hogy a nyomtatott sajtó napjai meg vannak számlálva.

Demeter már 2018-ban, amikor ez a rövid, de intenzív korszak kezdetét vette, egy erdélyi 3.0-ás médiabirodalomról beszélt és a média digitalizációjáról, jelentős fejlesztésekről. A Kánaán nem következett be, azonban ezt a digitalizációs szlogent most ismét ürügyként lehet felhasználni a nyomtatott termékek felszámolására. Miközben mindegyik szerkesztőség igyekszik megnyugtatni olvasóit, hogy továbbra is elérhetők lesznek azok a tartalmak, amelyekre számít a közönség,

a szakmában dolgozók tudják, hogy egy korszak ért véget az erdélyi sajtótörténetben. Kevesebb munkatárssal, jóval kisebb költségvetéssel marad mindenki azon a piacon, amelyen most már kizárólag az online térben is tájékozódni tudó közönség egy-egy szeletének megnyeréséért folyik majd a verseny.

És miközben az elérzékenyült olvasók becsukják és elteszik a Krónika, a Székelyhon vagy a Hírmondó utolsó lapszámait, nem tudni, hogy hányakban tudatosul,

mindez úgy volt lehetséges, hogy a teljes függőségi helyzetbe sodort lapokat éppen azok véreztették ki, akik az erdélyi magyarság iránti elköteleződésüket lépten-nyomon hangoztatják.

További részletek a transtelex.ro-n olvashatók.