Parászka Boróka: Cifra, gazdag szűrbe öltözött az erdélyi magyar közélet, sajtó

Az erport.ro, erdélyi magyar nyelvű portálon egy igen tanulságos írás jelent meg a Fidesz kormány határon túli sajtótámogatásáról. Az írás, amelyet Parászka Boróka jegyez, érdemes arra, hogy szemlézzük olvasóinknak.

Megúszni az éhkoppot, betömni a hasat, minél nagyobbat harapni: ez ma az erdélyi magyar feladat, közösségi cél

A szerző szerint hetek óta zavar és csend van az év végi hír megjelenése óta, mely szerint a Főtér.ro kiadója, az Erdélyi Médiatér Egyesület rekordösszegű sajtótámogatást kap a magyar kormánytól: 1,45 milliárd forintot:

“Közben krónikus pénzhiánnyal küzd a még létező erdélyi magyar sajtó jelentős része, szerkesztőségek szűntek meg, szerkesztőségeket szüntettek meg. (Ne legyünk szerénytelenek: ugyanaz a helyzet, mint Magyarországon, semmivel sem tragikusabb, mint ott.) Mindeközben egy kis egyesület annyi pénzzel rendelkezik a magyar kormány döntése nyomán, amiből a legköltségesebb erdélyi médiumokat lehetne évekig működtetni, gond nélkül.”

Az írásban szó van arról, hogy eddig ugyan megkérdőjelezhető, kifogásolható módon, de mégiscsak volt valamilyen közösségi döntéshozás. Vagy legalábbis, az erdélyi magyar politikai szervezetek igyekeztek fenntartani annak a látszatát. Volt valamiféle közösségiség, demokrácia-játék, mintha lenne társadalmi párbeszéd.:

“A rendszerváltás utáni „szabad sajtó” politikai kiszolgáltatottságban született, és ez a kiszolgáltatottság azóta csak erősödött. Mára, tulajdonképpen megszűnt az erdélyi magyar sajtó. És most megszűnőben az erdélyi magyar közélet.
Egyszer csak jön egy támogatás egy olyan kormánytól, amellyel szemben a leggyakrabban hangoztatott kritika a szabad sajtó felszámolása, és az állami propagandamédia működtetése. A nagyvonalúnak tűnő támogatásnak a felhasználásáról ki dönt: Egy kedvezményezett egyesületet látunk, de sehol egy számon kérhető fórum, testület, sehol a pénz felhasználásáról szóló stratégia, vállalás. A transzparenciaharc kellős közepén, a korrupció ellen (méltán) lázító Főtér.ro kiadója, az Erdélyi Médiatér Egyesület hallgat. És hallgat mindenki más is: a többi, kormányzati szinten nem, vagy alig támogatott média képviselői, a szakmai szervezet, azok a testületek, amelyek eddig (jól-rosszul) a pénzosztásban részt vettek.”

Ugyan eddig sem volt olyan fontos a transzparencia,

a tessék-lássék eljátszott szerep, ezután pedig, amikor ennyire megváltoztak a hatalmi viszonyok, miért lenne fontos:

“Jogalapja sincs sokaknak ugrálni, hiszen eddig is kéz kezet mosott, eddig sem voltak számon kérhetőek a stratégiák, finanszírozási szempontok. De legalább voltak valamilyen stratégiák és voltak valamilyen szempontok. Mától azonban bármi megtörténhet. Nem tudjuk, ki dönt, és miért dönt úgy, ahogy dönt rólunk, velünk, általunk. Nem kérhetjük számon, hiszen nincs akin.”

A szerző szerint gondolkodhatni lehetne amúgy azon, hogy – közpénzekről lévén szó – ez az eljárás, 1,45 milliárd forint pályáztatás nélküli odaítélése mennyire jogszerű. De ilyen típusú gondolkodás, kérdés nem fogalmazódik meg.:

“Olyan közpénzekről van szó, amelyekhez Romániában, román állampolgárokként, csak áttételesen van közünk. Jogi értelemben alig. Ha a támogató úgy dönt, hogy verseny, pályázat nélkül támogat – márpedig úgy döntött –, akkor vitának helye nincs. A támogatást elfogadni illik, és tanácsos. Ajándék ló, amelynek a fogát nem lehet vizslatni. Három évtized telt el a rendszerváltás óta, de a támogatási rendszernek ez a jellege – tudniillik, hogy a támogató hoz döntéseket, a támogatott meg, ha jót akar magának, elfogadja, örül a lehetőségnek, nem kérdez, nem akadékoskodik – nem változott. Aki pedig nem támogatott, az vessen magára.”

Lesújtó a helyzet

Parászka szerint cifra, gazdag szűrbe öltözött az erdélyi magyar közélet, sajtó. Ennyi pénz nem volt a zsebében, egyszerre soha, összesen alig:

“De mi-ki van a cifra szűrön belül? Van-e egyáltalán valaki – ezt nem tudjuk, nem is foglalkozunk vele. Megúszni az éhkoppot, betömni a hasat, minél nagyobbat harapni: ez ma az erdélyi magyar feladat, közösségi cél. Hogy holnap lesz-e, aki koncot vet, s hogy a koncon miért és hogyan osztozkodunk, azzal nem foglalkozunk. Agyarak villogtatása, csattogtatása jön.”

A Fidesz a hazai média lerohanása, bevétele után, most Erdélyben terjeszkedik. Magyar közpénzből vásárolja meg a pártok vezetőinek, a lapok kiadóinak lojalitását. Közben a végletekig legyengíti, voltaképpen megszünteti az erdélyi magyar közéletet, ellehetetleníti a körön kívüli sajtót. Mindez Orbánt nem érdekli:

járulékos veszteség, lényeg, hogy az erdélyi magyarok tudják, hogyan kell szavazniuk áprilisban.

Titokban gazdát cserélt a legnagyobb erdélyi médiacég több száz alkalmazottja

Fidesz-voksok Erdélyből – Ebül szerzett jószág szerzett joggá maszkírozása

Kard ki, kard! -Egy majdnem vita természetrajza

2 hozzászólás

  • 2018.02.04 - 23:15
    Közvetlen hivatkozás

    “A Fidesz a hazai média lerohanása, bevétele után, most Erdélyben terjeszkedik. Magyar közpénzből vásárolja meg a pártok vezetőinek, a lapok kiadóinak lojalitását.”

    Kelemen Hunor – szégyenszemre – azonnal kifejezte feltétlen lojalitását a Fidesz felé, és kijelölte az ottani szavazatok helyét. Az erdélyi magyarok kárára és hátrányára., de azzal nem foglalkozik. A pénz beszél, Kelemen Hunor bólogat.

    Válasz
  • 2018.02.05 - 13:42
    Közvetlen hivatkozás

    Megmutatják, hogy mennyire szerető honfitársaink. Ha dől a lé akár az ördöggel is cimborálnak.

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük