Polt Péter, a legfőbb ügyész kénytelen bizonygatni, hogy ugyan nem úgy látszik, de nyomoznak. Polt Ingeborg Grassle februári – a Poitico.eu-nak adott – nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője „valódi nyomozást” szorgalmaz az Elios-ügyben.
Hihetetlen?
A Legfőbb Ügyészség az OLAF jelentését a közvilágítási projektekkel kapcsolatban január 8-án kapta meg és azt továbbította a Pest Megyei Főügyészségnek, amely január 22-én nyomozást rendelt el különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt
– olvasható a megfeszített munkát bizonygató válaszlevélben.
folyik, ami azért érdekes, mert ez a természetes, tehát magyarázatnak édes kevés. Az, hogy ennek ellenére minden érintett vígan éli világát, felveti ugyan a gyanút, hogy mégsem olyan valódi az a nyomozati munka, de ha Polt, egy Európai Unos ország legfőbb ügyésze azt írja, akkor annak egyelőre hinni kell.
Orrkoppintás
Az OLAF-nak nincs nyomozati jogköre, ha bűncselekmény gyanúját észleli, akkor az illetékes tagállami hatósághoz kell fordulnia. Tehát az OLAF nem állíthatta, hogy csalás történt – ahogy azt az Politico.eu cikke sugallja – csak annak gyanúját észlelhette.
A főügyész és Ingeborg Grassle egyébként 2017 szeptemberében találkoztak, akkor a legfőbb ügyész tájékoztatást adott a nyomozások állásáról.
Ha a szava nem lenne elég – ami persze nonszensz – a levélben szerepel egy lista is arról, hogy 2012 óta milyen gyanús ügyekben hívta fel a magyar hatóságok figyelmét az OLAF. 36 ügyről van szó, amelyek közül az ügyészség 8 ügyben emelt vádat, jogerős, elmarasztaló ítélet egy esetben született. Nyolc ügy megszüntetéssel zárult.