Rab László: Jézus Mária! – Hirdessük újra ki, hogy megint a Központi Bizottság hozza meg a legfontosabb…

Nem sikerült a régi kommunizmus, csináljunk egy fideszita változatot. Nem baj, ha toldott-foldott, legyen meg. Ha a Ruszkik haza kicserélhető volt arra, hogy Ruszkik vissza, ez is menni fog. Kérdezzük meg a Putyint, hogy kell csinálni. Rab László szŰrreál összefoglalója a 15-ös hétről.

Nyökögött valamit

A Holdról is látható választási eredmény elérése óta nem volt Minnerstájsz Őfelségének egyetlen olyan gesztusa, amellyel a vesztes kétmilliót megszólította volna. Nyökögött valamit arra, hogy az ország egyötöde el akar innen húzni a májba, itt sokkal jobb, mint a világ más tájain, maradjatok, barmok, legalább 2032-ig húzzátok ki, akkorra utolérjük Ausztriát.

Jobban nyüstölhetné ezt a maradást, hiszen ha minden utálója lelép innen, akkor kit fog utána baszogatni?

Lonci bácsit tapossa bele a káposztaágyásba? Vagy visszakéri azt a négy-négymillió forintot, amellyel állítólag a választás előtt meglepte a kis falvak polgármestereit?

Jobban kellene vigyázni az ellenfeleinkre, tudja ezt minden rendes NB III-as futballista. Ez nem tudja.

Mert ez szeret gyönge ellenfelek ellen küzdeni. Olyan pályán, amely mindig feléje lejt. S milyen győzelem az, amelyet gyönge ellenfelek ellen aratunk?

Megsúgom, szar. Nincs értéke és becsülete.

Na mindegy. A gyönge ellenfélnek most a választás után (tényleg, a Holdon is mindenki a Figyuszra szavaztott?) kijár, hogy bemehessen az állami propitévébe.

Falucskai Ivett vagyok, jó nagyot kívánok, most három másodpercre megmutatjuk önöknek az ellenzéki politikust, tudják, ő az, aki háborúba akarja vinni a gyerekeket, s milyen háborúba? Hát abba, amiben Orbán Viktor kebelbarátja hősiesen felszabadítja Ukrajnát az ukrán elnyomás alól. Segítek, nedves nézőink, olyan ez, mint mikor a magyar elnyomás alól kellett felszabadítani 1956-ban a magyarokat, 68-ban meg a cseheket. Vannak pillanatok az orosz történelemben, amikor fel kell a népeket szabadítani önmaguk elnyomása alól, ez folyik most Ukrajnában, amelyet – tudjuk Orbán Viktortól – egy színész vezet, aki pontosan tudja, hogy kell a színpadot berendezni. Ennyit elég is megmutatni a magyar ellenzéki vezetőből, megszólalnia nem szükséges, a Kesma úgyis megírta már, hogy mit szoktak gondolni.

Buzítani akartak

Ez az egyik verzió. A másik az ellenzékivezető-simogató. Ezt is az állami tévében szervezik.

Hozzák láncon a Márki-Zayt meg a Gyurcsányt, meg lehet őket simogatni. De csak óvatosan, mondja Ivett, nem lehet kiszámítani, mikor hogyan reagálnak. Ellenzéki vezetőt etetni, a ketrecbe nyúlni szigorúan tilos! – olvasható egy felirat az élő műsor előterében, s már hozzák is őket. – Át akarták operáltatni a gyerekeinket, mindenkit meg akartak buzítani, de mi nem engedtük.

Volt ugyanis egy köztük, aki azt találta mondani, hogy egyoldalú a seggszagú tévé. Kapott a pofájára a putyinista sajtóbandától, micsoda dolog, hogy a békemenetes csávó kibeszél. Jó kis orbánista operett volt különben, nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Ez a tévé megérett a beszántásra. Ha lesz egyszer rendszerváltás, innen még a portást is páros lábbal kell kirúgni. Ó, jaj, miket beszélek. Rendszerváltás? Itt? Minek?

Dejszen népünk igent mondott arra, hogy a Ruszkik haza! most megint Ruszkik vissza! legyen. És lelkesen tapsikolt, Holdról láthatóan arra, hogy a világot a szó szoros értelmében megbaszni akaró orosz újra nyeregben érezhesse magát a kiesben. Mit lehet ilyenkor tenni?

Fölösleges volt a rendszerváltás, doktorjogász barátaim. Hirdessük újra ki, hogy megint a Központi Bizottság hozza meg a legfontosabb döntéseket a Karamellában, és amikor Kósa Laller pihenni indul Dubajba, be lehet tenni a Kesmába, hogy megkezdte évi rendes szabadságát. Jöjjön újra a párttitkárok hona, tudja elébb a Fidesz-nacsalnyik, ha drágább lesz a cukor meg a liszt, szólhasson Manci néninek, hogy tárazzon be, menjen gyorsan a boltba. Legyen minden úgy, mint a komóban.

Tegyük ki Orbán fejét a fodrászüzletbe, lógjon minden iskolában a Lenin helyén, a Széll Kálmán teret (by Sz. Bíró Zoltán) nevezzük át Keleti Széll Kálmán térre. Csináljunk már egy rendes kommunizmust, ha az a régi nem sikerült.

Kérdezzük meg a Putyint, hogy nekünk mit szabad, s mit nem szabad. Csaholjunk megint, mint a régi szép időkben. S közben kutassuk ezerrel az ősmagyar csontokat, csináljunk Petőfiről 5 milliárdos propifilmet, s hallgassuk vidáman a fideszita rocktyúkok szekérhadát, amint hálatelt hangon rezegtetnek az esztrádműsorokban.

Tökmákony részegen táncikált

Minden készen áll egy rendes keleti kommunizmus kikiáltásához, nekem már csak az NDK hiányzik egy kicsit. Meg a futballgombos csehszlovák ballonkabát, melyben egykor locsolkodni indultam. Abban a városban, amelyben most Húgyos Laci simán behúzta a választást. Azért ez a derék keresztény politikus beceneve, mert polgármesterként olykor tökmákony részegen táncikált a művház színpadán, s a bézsszínű egyennadrágján hatalmas folt éktelenkedett legelöl. A nép ezt csak kisebbfajta botlásként értékelte, s úgy nyomta a voksot Lacinkra, mintha csak egy nyerőautoma előtt állna.

Az asszociációs lánc leállítva

Jól vagyok különben, egy hete ingyen utaznék a BKV járatain, lévén, hogy hajlott korba léptem. Most sajnálom csak igazán, hogy Horn Gyula nyugdíjas ingyenrepülőre vonatkozó javaslatát leszavazta anno a (nagyon mélyen) Tisztelt Ház. Gyula, Gyula, erősködhettél volna jobban. Most úgy felszállnék a repülőre, mint a fecske. S úgy eltűnnék, hogy Orbán Viktor akkor se találna meg, ha tűvé tenné értem a világot.
Ez volt a 15-ös, sok volt a sonka meg a torkomon a kölni. És amikor az ország állapotán busongtam, sokszor elmondtam húsvét táján, hogy Jézus, Mária. Jöjjön a 16-os.

Kapcsolódó