Az éjjeli törvényjavaslat-beadásra szakosodott KDNP-s újfent nevét és arcát adta egyhez, ami a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak ad teljes betekintést az Ön -mindannyiunk- életébe.

Kibertámadás elleni védekezés ürügyén….

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizhetné az állami és önkormányzati szervezetek „elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát”.

Egy kormánypárti törvényjavaslat felhatalmazná a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot arra, hogy egy Magyarországot érő kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervezetek „elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát”,

-írja a Népszava.

A törvényjavaslat szerint a szakszolgálat az ellenőrzött szervezetek (például önkormányzat, kormányhivatal, Országgyűlés, Alkotmánybíróság) közötti kommunikáció tartalmát nem ismerheti meg, de az adatvédelmi szakértők ebben azért nem biztosak. Szerintük a szakszolgálatok

“gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például egészségügyi papírjait, esetleges NAV-büntetését, de rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is.”

Bírálták? Na és?

A törvényjavaslatot még Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is bírálta, a belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írt levelében azt írta: a törvény

„korlátlan megfigyelést eredményezhet”, „nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”,

ráadásul

„nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez”.

Húsz évig akkor is őrzik az adatokat, ha a meggyanúsított személyről kiderül, hogy ártatlan

Semmiképpen sem elfogadható, ha a törvény lehetővé teszi a korlátlan megfigyelést, márpedig ebben a törvényben valóban nincsenek garanciák az ellenkezőjére

– mondta a Népszavának Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa.

Semjén Zsolt tervezete a rendőrségi törvényt is módosítja,

az új szabályozás szerint a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait („kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit”) legalább huszonöt évig tárolnia kell a rendőrségnek. Húsz évig még abban az esetben is megőrzik ezeket az információkat, ha a meggyanúsított személyről kiderül, hogy ártatlan.

Ez egyébként alapvetően nem új, a rendőrség már most is rengeteg bűnügyi adatot tárol hasonló szabályozás szerint,

de a TASZ munkatársa szerint a rendőrségi törvény jelenleg részletesebben írja körül, hogy milyen adatot mennyi ideig kezelhet a rendőrség adatbázisaiban.

A törvényjavaslat értelmében a Terrorelhárító Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) megállapodást köt a Legfőbb Ügyészséggel a titkos információgyűjtések során az ügyészségnek átadható adatokról, de ezek körét sem határozza meg a jogszabály pontosabban, így csak a két szervezeten múlik, hogy a TIBEK-től milyen adat kerül a Polt Péter vezette szervezet birtokába – jegyzi meg a lap.

koronavírus

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét