Kerítésen innen
Semjén újra „törvényjavasolt”: „gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról…”
Az éjjeli törvényjavaslat-beadásra szakosodott KDNP-s újfent nevét és arcát adta egyhez, ami a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak ad teljes betekintést az Ön -mindannyiunk- életébe.
Kibertámadás elleni védekezés ürügyén….
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizhetné az állami és önkormányzati szervezetek „elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát”.
Egy kormánypárti törvényjavaslat felhatalmazná a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot arra, hogy egy Magyarországot érő kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervezetek „elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát”,
-írja a Népszava.
A törvényjavaslat szerint a szakszolgálat az ellenőrzött szervezetek (például önkormányzat, kormányhivatal, Országgyűlés, Alkotmánybíróság) közötti kommunikáció tartalmát nem ismerheti meg, de az adatvédelmi szakértők ebben azért nem biztosak. Szerintük a szakszolgálatok
„gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például egészségügyi papírjait, esetleges NAV-büntetését, de rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is.”
Bírálták? Na és?
A törvényjavaslatot még Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is bírálta, a belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írt levelében azt írta: a törvény
„korlátlan megfigyelést eredményezhet”, „nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”,
ráadásul
„nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez”.
Húsz évig akkor is őrzik az adatokat, ha a meggyanúsított személyről kiderül, hogy ártatlan
Semmiképpen sem elfogadható, ha a törvény lehetővé teszi a korlátlan megfigyelést, márpedig ebben a törvényben valóban nincsenek garanciák az ellenkezőjére
– mondta a Népszavának Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa.
Semjén Zsolt tervezete a rendőrségi törvényt is módosítja,
az új szabályozás szerint a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait („kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit”) legalább huszonöt évig tárolnia kell a rendőrségnek. Húsz évig még abban az esetben is megőrzik ezeket az információkat, ha a meggyanúsított személyről kiderül, hogy ártatlan.
Ez egyébként alapvetően nem új, a rendőrség már most is rengeteg bűnügyi adatot tárol hasonló szabályozás szerint,
de a TASZ munkatársa szerint a rendőrségi törvény jelenleg részletesebben írja körül, hogy milyen adatot mennyi ideig kezelhet a rendőrség adatbázisaiban.
A törvényjavaslat értelmében a Terrorelhárító Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) megállapodást köt a Legfőbb Ügyészséggel a titkos információgyűjtések során az ügyészségnek átadható adatokról, de ezek körét sem határozza meg a jogszabály pontosabban, így csak a két szervezeten múlik, hogy a TIBEK-től milyen adat kerül a Polt Péter vezette szervezet birtokába – jegyzi meg a lap.
