Az utóbbi időszakban Szanyi Tibor, az MSZP alelnöke még a tőle megszokottól is nyíltabban mondta ki amit gondolt. A következmény nem maradhat el, közel egy hónapos procedúra után megszületett a fegyelmi döntés, leváltották alelnöki posztjáról.


Vádak és vádaskodások

Szanyi Tibor az EP-választás után többször is élesen bírálta a pártvezetést nyilvánosan, illetve nyilvánosságra került levelében. Ez utóbbi vádat nem egészen értjük, hiszen mióta az a bűnös, aki megír egy kritizáló levelet, és nem az, aki az Ő engedélye nélkül a nyilvánosság elé tárja azt?

Június végén az MSZP elnöksége fel is függesztette a volt EP-képviselő párttagságát a fegyelmi eljárás idejére.

Sajtóhírek szerint a fegyelmi eljárás múlt héten megrovással zárult, de a döntés ellen az MSZP elnöksége súlyosbításért fellebbezett az országos etikai és egyeztető bizottsághoz, amely végül visszahívta tisztségéből a politikust. Az alapszabály szerint fegyelmi vétség esetén ennél csak eggyel szigorúbb büntetés van, a kizárás.

Mit szól hozzá?

A Városi Kurír a döntésről és első reakcióiról kérdezte az MSZP egyik legrégebbi arcát, és hangját Szanyi Tibort.

– Az első reakcióm a csodálkozás, mivel én semmit nem kaptam még a döntésről, de a párt vezetésében valakinek már fontos volt kiadni az infót a sajtónak.

Akkor ez olyan Fidesz-módi, hogy előbb tud bizonyos dolgokról a pártsajtó, mint az érintett?

– Ezt sajnos nem tudom cáfolni. Az viszont tény, hogy engem az MSZP kongresszusa választott meg, ellentétben a most határozatot hozó “fellebbviteli bírsággal”, az országos etikai és egyeztető bizottsággal szemben, amelynek tagjait a megyék delegálják.

– Tehát a kongresszusi döntést bírája felül egy alacsonyabb státuszú szerv? 

– Mondom, egészen addig, ameddig nem látok papírt, magam sem tudom mire vélni a helyzetet.

Önt az életművéért – aminek a legfontosabb eleme talán az “Okos Falvak” projekt – a Bécsi Kongresszus néven futó tudóscsoport kitüntette egy olyan életműdíjjal, amit eddig csak igazán nagy formátumú tudósok, köztük jó néhány Nobel-díjas kapott meg. Nem gondolom tehát, hogy tipikusan a megélhetési politikusok közé sorolható. Ahogy mondani szokták, miért nem csapja oda sapkáját és hagyja ott a politikát, de legalábbis jelenlegi pártját?

– Na, erre van egy nagyon rövid és frappáns válaszom: Mert i-ga-zam van!

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét