Tervvázlat az Európai Unió szétverésére – Orbán és a nemzetállamok Európája

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Függetlenség Napja című konferencián szombaton elhangzott beszédében azzal rémisztgette hallgatóságát, hogy „robogunk” a birodalmi Európai Unió felé.

Brüsszelben a nemzetek Európája helyett európai szuperállamot építenek, ezért ma a nemzeti alapon álló demokraták állnak szemben a bi-rodalomépítőkkel, akik valójában a demokrácia ellenfelei is.

„Európa utolsó, máig élő szabadságharcosai vagyunk. Európát nekünk kell megjavítani és visszavezetni a normális útra“

– közölte a némileg talán meglepett hallgatóságával a kormányfő, habár a magyarok e kivételezett európai szerepéről nem először ejtett szót. Az EU jövőjéről szóló vitával Orbán szerint Magyarország is kapott egy lehetőséget, hogy megállítsa az

„Európai Unió elszovjetesedését és Brüsszel elmoszkvásodását”.

Gigászi terv!

Erőt próbáló feladat nekünk, utolsó szabadságharcosoknak, ámbár nem tudható, hogy a miniszterelnök szerint e szerencsés, Európa helyzetét és jövendőjét egyedül tisztán látó csoportba csak a Fidesz tartozik, a magyarság egésze, avagy hadra foghatók e szent cél érdekében más nemzetek, vagy politikai csoportosulások. Orbán beszédében ez az első tétel, amely nem igazán világos. Hanem ugyan miért kellene éppen nekem (vagy akárki másnak) mindent érteni? Pedig ha felelős politikus, közéleti személyiség korszakos jelentőségű javaslatokat fogalmaz meg az Európai Unió jövőjét illetően, vélhetőleg illő lenne, ha beszédében legalább fontos fogalmak tartalmát tisztázná. Mert Orbán Viktor beszédéből az sem derül ki, miféle természetű birodalom építése folyik Brüsszelben. (Feltehetően az Európai Egyesült Államok sokak által tá-mogatott tervére gondol.) Csak azt tudtuk meg, hogy

„a nemzetek Európája helyett egy olyan európai szuperállamot építenek Brüsszelben, amelyre senki sem adott felhatalmazást.“

Az ehhez fűzött orbáni magyarázat mintha már az EU létét is tagadná, amennyiben szerinte

„európai démosz nincs, csak nemzetek vannak, démosz nélkül pedig nem le-het demokráciát építeni. Ezért a brüsszeli birodalom építése szükségszerűen vezet a demokrácia hiányához.“

Nem minden nehézség árán, de megpróbáltam a mondat értelmét megfejteni

Kilestem a Wikipédiából a démosz jelentését, ezt találtam: a démosz (görög δῆμος) a (köz)nép, község, valamely vidék lakosainak összessége. a Kr.e. 6. században közigazgatási egység az athéni államban. Nohát! Korunkban az európai démosz éppen az Európai Unió, a közösség lakosainak összessége, amely közvetlen választás útján ad megbízást az európai parlamenti képviselőknek közös törvények megalkotására, és az EU végrehajtó szerveinek megválasztására.

Van tehát démosz is, van demokrácia is. Már ha jól értelmezzük a szót, amelyet Orbán Viktor oly előszeretettel használ e beszédében, csak éppen sajátos orbáni tartalmát nem világítja meg.

Pedig azért jó lenne tudni, hogy Magyarország hivatalban levő miniszterelnöke miről beszél,

ha már valahogyan szóhoz jutott. Orbán demokráciájának lényegéről Kövér László egy két évvel ezelőtt adott rövid ismertetőt a közszolgálati egyetem hallgatóinak, amikor azt mondta nekik:

a fékek és ellensúlyok rendszere, az hülyeség, semmi köze a demokráciához.

Ha tehát Orbán a közhatalom megosztására épülő európai demokráciát szapulja vagy/és félti Brüsszeltől, illő lenne ezt megemlíteni. Orbán magyar demokráciájában ugyanis a választott többség, illetve a végrehajtó hatalom, a kormány(fő) uralma nyilvánvalóan kizárólagos, és a közélet minden területén érvényesül.

Közismert a jelszó: „Csak a Fidesz!“

Több mint erősen kétséges, hogy Európa a demokrácia orbáni értelmezését egyetértéssel fogadná

(A magyar kormánya elleni uniós lépések, a Tavares jelentés, a Sargentini jelentés, az EU bíróságainak számos ítélete és a kötelezettségszegési eljárások, nemkülönben az OLAF csalás elleni vizsgálatai azt igazolják, hogy a magyar kormány a brüsszeli apparátus és a többi tagállam túlnyomó többségének értékelése sze-rint sorozatosan megsérti a demokratikus jogállam alapszerződésben rögzített köve-telményeit és az uniós támogatások felhasználásának szabályait. Nem csoda, ha Orbán Viktor demokráciájának tartalma egészen más, mint amit a demokráciáról az EU má-sik 26 tagállama magáénak vall. Ezt mérlegelvén kirívó cinizmusnak értékelhetők Orbán következő mondatai:

„Mi a demokráciák demokráciáját akarjuk, amelynek alapját az európai nemzetek adják. Ne féljünk kimondani, mi nemzeti alapon álló demokraták állunk szemben a birodalomépítőkkel, akik valójában a demokrácia ellenfelei is.”

Erre mondják Pest városában: ez nem semmi! Én meg inkább azt mondanám: ez nem több mint a semmi!

De elő a farbával!

A kormányfő fölöttébb aggódik az Unióért, s jóslatot tett, mint Kasszandra: közös gazdasági siker nélkül az EU szét fog esni.

„Ezért nekünk, akik az Európai Unió hívei vagyunk, olyan politikát szabad csak támogatni, amely kizárólag a közös gazdasági sikerre összpontosít, márpedig a siker előfeltétele az európai demokrácia helyreállítása.“

Orbán Viktor konkrétan így képzeli el az európai demokrácia helyreállítását, az Unió reformját:

„A tagállamok nemzeti és alkotmányos identitásának védelmében új intézményt kell létre hozni a tagállamok alkotmánybíróságainak bevonásával.“

Az alkotmánybíróságok alkalmasint sehol a világon nem jogalkotó és nem jogalkalmazó szervezetek, szerepük lényege, hogy ellenőrzik és számon kérik a hatályos al-kotmány és a törvények betartását valamennyi hatalmi ágazatban és valamennyi ha-talmi szervezeten. Hogy Orbán európai nemzeti világában miféle új intézményre lenne szükség, s hogy mi lenne ez ügyben az alkotmánybíróságok dolga, valójában ho-mályban marad, vagyis Orbán Viktor ismét mondott valamit, aminek tartalma kifejezetten zavaros.

Kövér László demokráciája - Kiutunk az Európai Unióból

Csak remélhető, hogy talál majd alkalmat, hogy tisztába tegye ezt a(z első pillantásra) totálisan értelmetlen javaslatot

De a kormányfő szerfölött elégedetlen az Európai Parlament működésével is, Szerinte zsákutcának bizonyult az európai demokrácia szempontjából, ezért jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét.(Kövér László a minap a maga egyszerű, mondhatni parasztosan nyers módján minősítette a közös európai törvényhozást:

“Az Európai Parlament az európai demokráciák elleni merényletek egyike, az EP nem a demokráciáért van, hanem az ellen dolgozik”

Talán e vélekedésen alapszik Orbán Viktor másik fényes javaslata:

„Az Európai Parlamentbe a nemzeti törvényhozások küldjenek képviselőket az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára. A nemzeti parlamenteknek ezen felül jogot kell adni az Unió jogalkotási folyamatának megállítására, ha úgy tapasztalják, hogy ott az nemzeti hatásköröket sért, vagyis be kell vezetni a „piros lapos“ eljárást! Ezért mondja a magyar kormány, hogy az Unió Alapszerződéséből az „Ever closer Union“kifejezést az első adandó alkalommal ki kell törölni! Vagyis Orbán úrnak nem tetszik hogy az Alapszerződés tartalmazza: a közös cél, hogy „Európa népei között egyre szorosabb egység jöjjön létre!“

Ezek után a napnál világosabb:

a nemzetek Európája Orbán Viktor gondolkodásában, és sajnos politikájában nem egyéb, mint szándék, tervvázlat az európai közösség szét-verésére. Amit a magyar miniszterelnök javasol, az nem az EU reformja, nem a fejlődés előmozdítása, hanem elnagyolt ötlet olyan laza szerveződés megteremtésére, amely ugyan folyósítja Magyarországnak a támogatásokat, de amelynek nincs sem joga sem lehetősége számon kérni a közösen elfogadott jogállami szabályok betartását és a támogatások felhasználásának ellenőrzését. Ebben a beszédben ezt Orbán Viktor egészen világossá tette. Mondandója nem is Európának vagy csak Brüsszelnek szólt, mert azt tudja, hogy javaslatainak fogadtatása külföldön aligha lesz kedvező. A szabadságharcos igehirdetése a magyar választóknak szólt, s része annak a hangulati előkészítő folyamatnak amelynek végén –

Ceterum censeo: ha Orbán Viktor győz a választásokon, kivezeti az országot az Európai Unióból!

Hány hadosztálya van a Fidesznek?

Mint ördög a tömjénfüsttől - Kiutunk az Európai Unióból