Orbán viszonylag lassan ismerte fel a kibontakozó koronavírus-járvány léptékét, utána viszont gyorsan alkalmazkodott. Ezzel együtt a válság felforgatta 2022-es számításait, az első sokk elmúltával nagyon nehéz időszak vár a miniszterelnökre. Többek között erről is beszélt Török Gábor politológus, a Magyar Narancsnak adott interjújában.

Bármit csinál a kormányzó erő, nő a támogatottsága…

A szakértő szerint a válságokkal foglalkozó irodalom sok-sok példa alapján állítja, hogy a válság első időszakában lényegében bármit is csinálnak a kormányzó erők, a támogatottságuk növekedni fog. Kicsit morbidul hangzik, de ezt nevezik a válság „mézesheteinek”:

“Az új helyzetekre adott gyors reakció sosem tartozott a Fidesz erősségei közé. Az olyan válságoknál, amelyeket nem a Fidesz idézett elő, az első időszakban mindig egyfajta lefagyás jellemezte a pártot. A miniszterelnök most is nehezen akarta elfogadni, hogy 2022-es terveit ilyen mértékben felülírhatja egy nem tervezett eseménysorozat.

Az első napokban kifejezetten csalódottnak, frusztráltnak láttam.

De míg a felismerésben lassú volt a reakcióideje,

az újratervezésben elég hatékonynak bizonyult, a második héttől világossá vált számára, hogy politikai értelemben a válság első heteit kell kihasználnia, amikor még csak a félelem erős az emberekben, de sem a súlyos egészségügyi, sem a gazdasági következmények nincsenek itt. A felhatalmazásinak nevezett törvénnyel felépített egy narratívát az ellenzékről, amit akkor is tud majd használni, amikor véget érnek a válság „mézeshetei”, és minden ellene fordul. Ebben a játékban az ellenzék partner volt, belesétált a csapdába, magára tette a célkeresztet.”

Az a fránya pénz……

Szerinte Orbán az első időszakban kacérkodott azzal a gondolattal, hogy ha nem is a svéd modellt átvéve, de ahhoz hasonló megközelítésben a válság gazdasági következményeire összpontosítson, és ne az egészségügyiekre:

“…menet közben ismerte fel, hogy a felhatalmazási törvény jól beilleszthető lesz abba a narratívába, amely szerint az ellenzék miatt nehezebb a védekezés. A csapda nem azt jelenti, hogy rögtön elhatározta, ásunk egy jó mély gödröt, amelybe majd belesétál az ellenzék. Lehet, hogy lövész¬ároknak indult, részben a sajátjait akarta kordában tartani vele, és csak később derült ki, hogy csapdaként is funkcionál.” /……. / ” Nem arról van szó, hogy az ellenzék hülye lett volna, hogy ne ismerte volna fel ezt a logikát. Egyszerűen akkora nyomást érzékeltek a saját gondolkodói körük felől, hogy nem tudtak e logika mentén cselekedni.”

Politikai játszma….

Török hangsúlyozta, politikai játszma zajlik, a miniszterelnök a válsághelyzetet arra is szeretné használni, hogy az októberi választások után gyengítse az önkormányzatok helyzetét:

“A Pesti úti idősotthonnal kapcsolatos kommunikáció ezt jól mutatja. Persze, mivel az önkormányzatok többsége továbbra is fideszes irányítás alatt áll, komoly az elégedetlenség. Cser-Palkovics András talán a legautonómabb szereplője a fideszes önkormányzati világnak, de biztos, hogy nem nyilvános kritikák számtalan más helyről is jöttek.

Nehéz helyzet, klasszikus pávatánc.

Orbánnak úgy kell fájdalmat okoznia az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak, hogy olyan nagy fájdalmat azért ne okozzon a kormánypártiaknak.

De a szándék nyilvánvaló, kiüti a szemet: bűnbakká, felelőssé tenni az önkormányzatokat.”

Az egészségügy nem Orbán-téma

A politikai elemző kitért arra is, a kormány hosszú évek óta igyekszik elkerülni, hogy az egészségügyről szó legyen. Nincs semmi szándéka a területtel, csak kockázatot lát benne, kivonta a politikai kormányzásból, ahogy egyébként az oktatást is:

“A járványhelyzet azt a veszélyt hozza magával, hogy sokkal többet beszélünk a kórházakról, hogy a miniszterelnök bevonódik az eddig szakpolitikai szinten kezelt problémákba, a választók jelentős részében felvetődik, miért nem költöttek eddig több pénzt az egészségügyre. Hogy ez mennyire lesz súlyos kihívás, az attól függ, sikerül-e megelőzni az egészségügyi katasztrófa elszabadulását.

De ez mindenképpen egy lék a hajón: olyasvalami került a politikai viták fókuszába, amit a kormány minden erejével igyekezett ezen a körön kívül tartani.”

Gond gond hátán….

A szakértő úgy véli, alul és felül is komoly gondok várhatók: egyik oldalról a munkájukat elvesztő tömegek, másik oldalról a királyi udvarhoz közel álló gazdasági szereplők is a válság komoly kárvallottjai lesznek, és a kormánytól várják majd helyzetük megoldását:

“A szó szoros és átvitt értelmében is annyi lesz az éhes száj, amennyit lehetetlennek tűnik megetetni. A következő választásig egy-másfél éves irtózatos vesszőfutás előtt áll a kormány.” /……. / “Amit a kormány ezen a téren tesz, egyelőre vakrepülés. Fogalmuk sincs, hova szeretnének eljutni, és tájékozódási pontok sem segítik őket. Ez persze az összes többi kormányra igaz: magának a járványnak a jellemzőit sem ismerik kielégítően, azt pedig még kevésbé tudják megtippelni, hogy utána mi jön.

Az első nagy gazdasági csomagokból azért nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, mert senki nem tudja, valójában milyen beavatkozásokra lesz szükség.”

Amíg van pénz, van támogatottság…..

Kitért arra, az elmúlt tíz évben a Fidesz támogatottságával szorosan együtt mozgott az emberek saját gazdasági helyzetükre vonatkozó szubjektív értékelése. Nehéz elképzelni, hogy ha a gazdaságban zuhanás következik be, azt ne kövesse a kormány támogatottságának csökkenése, akár zuhanása. Ezt a zuhanó görbét próbálják most előzetes csapásokkal ellaposítani:

“Nem azt mondom, hogy előre hozott választás lesz, még azt sem, hogy a miniszterelnök már most ezen gondolkodik. Annyit állítok, hogy a járványveszély elmúltával ez egy racionális opció lesz, különösen, ha sikeresnek mondható a járvány kezelése. Legyünk nagyon optimisták: őszre lecseng a járvány, megvan a vakcina, a visszatérésétől sem kell tartani. Ebben a helyzetben Orbán azt mondhatná,

„most gazdaságilag olyan nehéz időszak jön, amire ’18-ban nem kaptam felhatalmazást, de én annyira demokratikus vagyok, hogy a választóktól felhatalmazást kérek a kemény válságkezelő intézkedésekre”.

Nem tudom, ez mennyire valószínű, de benne van a pakliban

Az ellenzék hibát követne el, ha teljesen ignorálná ezt az eshetőséget, és csak akkor kapna észbe, amikor a parlament feloszlatja magát és három hónappal későbbre kiírják a választást.”

csütörtök

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Már a második ez az elemzés, amiben azt olvasom hogy a felhatalmazási törvény csapda volt az ellenzéknek, belesétált. Azt viszont egyik helyen sem olvashattam, hogy az elemző szerint mit lehetett tenni.

  2. Sajnos toroknek megint elgurult a pirulaja…. Akarmit is mond, orban felhatalmazasa a sajat csapdaja volt, ami csak a sajatjai fele mukodik! Nem hibaztathatja egy szoval sem az ellenzeket, miutan a teljhatalom azt jelenti, hogy nem hogy az ellenzekre nem, de meg a sajatjaira sem kell hallgatnia, azt tesz, amit akar. Szeptemberre pedig mar annyi lesz az ehezo ember, hogy IGEN, javaslom, hogy hozza elore a valasztasokat – az mszp meg a DK egyebkent mar regota szorgalmazza ezt !-, mert akkor majd meglathatja, hogy mekkora is lesz a tamogatottsaga. Meg fogja szivni, ahogy kell, – de erre van szuksege az orszagnak

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét