Banánköztársaság
Törzsi vezetők új tündöklése – Csak úgy csurog a méz a kormányzati madzagra
Fontos közügyekről adtak tájékoztatást a minap felelős nemzeti vezetők a Világgazdaság „Magyarország újraindításáért“ címmel szervezett konferenciáján. Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke vázolta a maga, közeli jövőre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzeléseit.
Fontos közügyekről adtak tájékoztatást a minap felelős nemzeti vezetők a Világgazdaság „Magyarország újraindításáért“ címmel szervezett konferenciáján. Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke vázolta a maga, közeli jövőre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzeléseit.
A jegybank elnöke úgy vélte, ideje lenne a közkiadásokkal már jövőre spórolni, mert túl magas a költségvetés hiánya, és nagyon vészesen fenyeget a gyorsuló infláció. Ezért az MNB az alapkamat emelését fontolgatja. (Ilyen sem volt még a történelemben, hogy az MNB elnöke mintegy előre bejelenti a kamatemelést, s ezzel aligha-nem a forint elleni spekulációs hullámot indít el. Ha mégsem így lesz, a spekulánsok majd jól pofára esnek.)
Csakhogy – amint hamar kiderült – a költségvetési deficit relatív,
azaz a GDP-hez vi-szonyított, érzékelhető csökkentésére valójában csak 2023-tól kerülhet sor, mert a jövő évi kormányzati kiadások az újraindítás jegyében még túlságosan megterhelik az államháztartást – kiváltképpen azért, mert a miniszterelnök megígérte a gyermeket nevelő választóknak: ha és amennyiben az idén sikerül elérni az 5,5 százalékos GDP-növekedést, akkor a szülők még a választás előtt visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat. (Nohát, végre! Jön a választás, több méz jut a madzagra!)
Ez az intézkedés mintegy 1,1 millió családot, 1,5 millió keresőt érinthet
Egy-egy adózó maximum 800 ezer forintot kaphat vissza, azaz azok se kaphatnak többet, akik az átlag felett keresnek.
(A Katás adózók vajon visszakapják befizetéseiket? Nekik is vannak gyermekeik, és adót is fizetnek, ha azt nem is személyi jövedelemadónak nevezik.)
A családok a számítások szerint átlagosan körülbelül 400 ezer forintra számíthatnak. Na persze csak akkor, ha a vártnál jobban megy a nemzeti bolt! A Pénzügyminisztérium az idén 4,3 százalékos GDP-növekedést vár, minden 1 százalékponttal magasabb gyarapodás 250 milliárd forint többlet-mozgásteret nyit a költ-ségvetésben, vagyis 5,5 százalékos gazdasági növekedés felett lesz fedezet a minisz-terelnöki ígéret teljesítésére. (És ha nem? Hát akkor nem.)
De ide kívánkozik néhány rövid megjegyzés – csupán a tisztánlátás kedvéért!
A központi költségvetés hiánya 2010. és 2021. között is folyamatosan emelkedett! A kormány minden évben többet költött, mint amennyi bevételre szert tett, a járvány és a válság pedig (néha indokoltan, máskor indokolatlanul, csak ürügyet szolgáltatva a kormányzati költekezésre) különösen megterhelte a büdzsét. Az elmúlt tíz évben a magyar államadósság a 2010. évi 21 750 milliárd forintról 2020. III. negyedére 34 980 milliárd forintra emelkedett, de a tavaly év végi devizakötvény-kibocsátásoknak és belföldi kötvényeladásoknak, nemkülönben az eszelős költekezésnek köszönhető-en a tartozások összege 37 500 milliárd forintra emelkedett.
A közvélemény évek óta megtévesztő adatokat kap a hiányról, ugyanis 2019-ig annak csak a GDP-hez viszonyított aránya mérséklődött – köszönhetően annak, hogy a nemzet összjövedelme gyorsabban emelkedett, mint a központi költségvetés kiadásai. A járvány fordított a helyzeten. A GDP csökkent, a kiadások megugrottak, s a hiány aránya most újra meghaladja a 80 százalékot, ami még nagyobb, mint amekkora 2010-ben volt.
Akkor most elmondhatjuk, hogy a költségvetési egyensúly helyreállításában innen szép nyerni,
amikor a jövő évi, nem választási, hanem újraindítási büdzséből csak úgy csurog a méz a madzagra – a választók jóindulatának megnyerése érdekében. (Jövő márciusig biztosan lesz végleges GDP-növekedési adat, de hogy kifizetés is lesz-e, az már erősen kétséges.) No de van remény a sikerre!. Az újraindítást két új operatív törzs irányítja majd: a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs vezetője Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a társadalmi élet újraindításáért felelős operatív törzs irányítója Novák Katalin tárca nélküli miniszter lesz.
Ha egyéb nem is, ez a két, egyedülálló képességű személy a reménynél többet, garanciát ad mind a gazdaság, mind a hétköznapok megújítására. (Ha mégsem, legalább azt tudjuk majd, ki lesz a felelős!)
Az ugyan még nem ismert,
hogy a két új operatív törzs
- miféle munkaköri leírást kap, s
- mely ügyekre terjed ki hatásköre,
- utasíthat-e bárkit vagy csak javaslatot tehet a kormánynak,
- mely információs bázisokra támaszkodik,
- egyáltalán törzs lesz-e saját apparátussal, s vezetőik amúgy mellesleg elvégzik-e majd korábban rájuk rótt hivatali kötelességeiket, vagy egy ideig azok a helyetteseikre hárulnak.
Vagyis szokás szerint a közvélemény nem tud semmit, valószínűleg egyelőre az új vezetési rendszer megálmodóinak is csak ötleteik és sejtéseik vannak – csak úgy mint a törzsi vezetőknek.
Szóval azért van itt még néhány megoldandó részfeladat, de nincs kétségem a felől, hogy Orbán Viktor csapata talál kiutat a maga teremtette vezetési káoszból.
Amúgy hirtelen felrémlett emlékeimben a járvány kezdetén megalakult tíz akciócsoport története
Igen nagy csinnadrattával jöttek létre különb, s különb részfeladatok megoldására, majd felállításuk után jóformán soha többé senki nem hallott róluk semmit. (Remélem azért, tagjaik a fizetésüket megkapták!) Az mindenesetre derűs pillanatokat hoz majd a sajtó és az utca embere életébe, amint tudomást szereznek arról,
miként utasítja Szíjjártó Péter Varga Mihályt vagy Palkovics Lászlót (Orbán Viktort? – ha-ha!) ilyen-olyan kifizetésekre, nemkülönben érdekes lesz, amint Novák Katalin elcseveg a szervezőkkel a koncertek, művészeti fesztiválok, iskolák feltámasztásának feltételeiről és a szükséges járványmegelőzési-biztonsági intézkedésekről.
Az emberi erőforrások miniszterének mindebben remélhetően nem lesz semmi dolga, nyugodtan foglalkozhat fontosabb ügyekkel, jelesül például a magyarság történetének újraírásával, és I. (Hunyadi) Mátyás királyunk csontvázának összeállításával. Az újraindítási büdzsébe nyilván ez is beleférhet.
