Connect with us

Banánköztársaság

Ujhelyi: a kormány fű alatt módosította az anti-korrupciós stratégiáját

Ujhelyi István: a telefonokat elvenni nem kell félnetek jó lesz
Megosztás

Kevés elemzői figyelmet kapott, de a magyar kormány az elmúlt héten – különösebb felhajtás nélkül – hivatalosan is elfogadta az „Európai Unióból származó forrásokra vonatkozó csalás és korrupció elleni stratégia” felülvizsgált verzióját – legalábbis ez volt olvasható a legfrissebb Magyar Közlöny nyúlfarknyi határozatában – mutatott rá szokásos vasárnapi nyílt levelében Ujhelyi István ENSZ-nagykövet (UN Tourism) és közéleti influenszer.

Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi van benne,

mert a kormányzati honlap ezzel kapcsolatos hátsó polcain még csak a régiek olvashatóak,

a kormányfő pedig a határozatában úgy rendelkezett, hogy az illetékes miniszternek nem kell kapkodnia a közzététellel, elég majd csak „a felmerülés ütemében”.

Pusztán adminisztratív lépésről van szó, de azért rendkívül érdekes, mert

a Fidesz-kormány ezúttal is a széles nyilvánosság és a széles szakmai kör tulajdonképpen teljes kihagyásával frissítette vállalásait, arról érdemi konzultáció nem volt, és ahogy látjuk, nagydobra sem verik, hogy hol és mikor olvashatja a nagyközönség.

Ha akarom, ezt akár értelmezhetjük úgy is, hogy a kormány jelentős módosításokat végzett,

vélhetően immár meg akarnak felelni néhány korábban zsigerből elutasított uniós elvárásnak és szupermérföldkőnek; ezt pedig a saját szabadságharcos táboruknak már nem olyan egyszerű elmagyarázni, nem kell hát róla hangosan beszélni. A lényeg, hogy jöjjön a végén a pénz.

Pedig tényleg fontos dologról van szó, amit jó lenne mégiscsak mielőbb megismerni

Persze, mondhatnám ironikusan, hogy a korábban hatályos stratégia is aztán igazán odacsapott a korrupciónak, amikor azt írták benne, hogy

„Magyarország az európai uniós és hazai források felhasználása során a szándékos visszaélésekkel szemben zéró toleranciát tanúsít”,

illetve, hogy a stratégia célja, hogy

„hazánkban a korábbi éveknél nagyobb társadalmi és szakpolitikai támogatottságot élvezzen a közös erőfeszítés a csalás és korrupció elleni küzdelemben.”

Nem feltételezem, hogy ezeket a – NER elmúlt évtizedét ismerve önmagában kétségtelenül nevetséges – mondatokat tartották elégtelennek az Európai Bizottságnál, hanem azoknak a korábban megfogalmazott konkrét elvárásoknak a leképezését várták, amelyek végül összességében megnyitják a régóta befagyasztott források előtt az ajtót.

Nem kevés pénzről van szó: 21 milliárd euróról.

Kevesek számára érthető, hogy ez az összeg honnan és miként jön össze (kohéziós támogatás, helyreállítási alap) és pontosan milyen feltételeknek kell megfelelni, hiszen a helyreállítási alap kapcsán a Bizottság 27 teljesítendő szupermérföldkövet tett az asztalra, a kohéziós pénzek kapcsán pedig a kormány maga tett 17 vállalást, amelyek közben jelentős átfedésben vannak egymással.

Néhány mérföldkövet már kipipáltunk az igazságügyi reform elfogadásával (fel is szabadult 10 milliárd euró),

de a sikeres teljesítés még várat magára, mivel bizonyos tételek esetében a kormány még a füle botját nem mozgatta, más elvárások kapcsán pedig bár lépdelt előre, de még mindig van, illetve lenne javítanivaló.

Ilyen például az ügyészségi döntésekkel szembeni bírósági felülvizsgálat lehetőségének biztosítása, aminek teljesítését a Bizottság nem találta teljes körűen megfelelőnek, ahogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi és függetlenségi kérdéseinek rendezését sem, de – csak, hogy visszautaljak a kiindulópontunkra – a csalás és korrupcióellenes stratégia is hiába kapott elvben már zöld lámpát, az egyik mérföldkő szerint annak végrehajtását és valós eredményességét azért még szeretnék a gyakorlatban is látni.

Nincs meg a bizalom, ugyanis

Ez tulajdonképpen teljesen jogos is, hiszen a jelenlegi kormány az uniós tárgyalások kapcsán is

  • vagy erőszakosan vagdalkozott az elmúlt években,
  • vagy ködösített,
  • vagy nem egyszer konkrétan hazudott; a hazai nyilvánosságnak is. Úgy pedig azért nehéz lesz.

Csak, hogy egyetlen példát mondjak:

valahogy arról a Fidesz-kormány nem sűrűn beszél, hogy ha a kondícionalitási eljárást nem sikerül érdemben lezárni az év végéig, akkor az itt zárolt mintegy 6,3 milliárd euróból nagyjából egymilliárd eurónyi – nekünk járó – forrást bizonyosan, hogy elveszítünk.

Méltányos és jogos elvárás a hatalom gyakorlóival szemben, hogy a lehető legszélesebb transzparencia kövesse az uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalásokat és az új antikorrupciós stratégiát például ne csak „a felmerülés ütemében” ismerhessük meg.

Szerző