Blogbazár
Varga Zoltán: Abban megegyezhetünk, hogy nem szeretjük a milliárdosokat….
Merthogy milliárdosok. Csinálnák négy fal között. Amúgy is, biztos lopták. Mármint a milliárdjaikat. Kivéve a világ legokosabb, legszebb – ez túlzás! Ilyet soha nem állított magáról emberünk. Mármint, hogy ő lenne a legszebb. Csak azt, hogy a legokosabb. Mondjuk, ez látszik is rajta.
Messziről. Süt! Az okosság. Az!
Tökre kíváncsi lennék, hogy nézne ki, ha még az írást-olvasást is abszolválta volna…mindegy. Közöm? – szóval, rájöttek remélem, kit írok körül, hihetetlen ármányos-fondorlatos módon. Bingóóó! Igen! A nemzeti malacperselyt. Merthogy a K. Vezető benne tartja az aprót. Jó lesz majd parkolóautomatába bedobálni, gyereknek cukorkára, kastélyokra, repcsikre, ilyenekre. Kell az mindig.
Tényleg, gondolkoztak már azon, miért pont ő?
Miért nem valaki olyan, aki például anélkül le tudja írni a nevét, hogy telefonos segítséget kérne, mondaná már meg valaki, a tudomány jelenlegi állása szerint, a Lőrincet hány cével írják. Momentán én nem találtam rá ésszerű magyarázatot. Ha valaki tud bármi biztosat, ne tartsa magában. Hol jártunk? Ja! Hogy a tekintetes mangalicaszerelő naccs’urat azt „szeressük”. Tudniillik, ez a csóka dedikáltan nem lopta el a fél országot. Kapta. Megőrzésre. Meg – ugye – nálunk, itt mordorföld-alsón, ez úgy folyik, hogy van a K. Vezető, aki hetente igét hirdet, hogy perpillanat kit szeretünk, utálunk, az EU-val, a néppárttal való viszonyunk éppen milyen, ki lehet a nemzeti tőkésosztály tagja, ki az, aki még véletlenül sem.
A képlet különben végtelenül egyszerű.
A nemzeti tőkésosztály az a K. Család, meg még néhány kiválasztott szerencsés. Öööö…inkább szerencsétlen, mert nem könnyű egy futóbolond diktátor pucerjének lenni. Észak-Koreában (nagy tesók ők nekünk.) például lazán kivégzik őket esősebb időben, vagy brahiból, vagy a termékenységet növelendő áldozatként, vagy ha az éppen aktuális Kedves Vezető fejében a hangok azt búgják. Mi még itt ugyan nem tartunk – bár az őrület vektora határozottan Észak-Korea felé konvergál nálunk is – mert európaiak vagyunk, vagy mifene.
Ezért inkább a szofisztikáltabb eszközöket preferálja a politikai elit. Mondjuk hülyén is mutatott volna Simicskát egy rakétával kivégezni. Eltűnt az magától is.
Summa summarum, nem komáljuk a gazdagokat a fent nevezett okok miatt,
így aztán ember nincs, aki a milliárdos műtrágyakirály (gazdasági) kivégzése miatt, akár egy könycseppet is elmorzsolt volna. Merthogy ez történt. Egy vadregényes hétfői napon kezdődött, mikor rámutatott a K. Vezető dagadt kis ujja az ország negyedik leggazdagabb emberére.
Ennyi. Finitó. Vége, és halk éji zene.
Persze itt sem, Bige László esetében sem a rakéta lett a kivégzés eszköze – normálisak ott Koreában, de komolyan? Rakétával rendezni a nemzeti tőke vagyoni viszonyait? Hol élnek ezek? Teljesen nélkülözik a lelki csipkéket, vagy mi van ott? – hanem a fináncok, minden fiszemfaszom hivatal, néhányszáz rendőr volt az, aki volt kedves és elvitte a K. Vezető még kedvesebb üzijét Bigének, hogy pakoljon, játszott már eleget, és tolná már el a bicajt. A milliárdjait meg lesz, szíves, kifelemenet leadni a portán, vagy odaajándékozni valamelyik nemzeti malacperselynek.
Csak van egy kis problem….
Hogy a Bige László nem lett szíves odaadni élete munkáját, meg a milliárdjait sem, mint tették ezt sokan mások hasonló szituban. Így most bajság van. Meg háború. A K. Vezető dagadt kis ujjaival meg hiába mutogat, mert Európa közepén ez a koreai rakétás cucc, mint a meggyőzés tutibiztos eszköze, mégsem működőképes.
Ezért érdeklődve figyelem a Habony-művek generálta híreket, amiből – a nyakamat rá – néhány napon belül ki fog derülni, hogy rendeletileg betiltják a műtrágyahasználatot, mert meddőséget okoz, a Bige László meg együtt él néhányszáz migráccsal és amúgy is vélelmezhető, hogy többször hált Soros Györggyel is.
Buli van, emberek! Mordorföld, én így szeretlek?
