Varga Zoltán: nincs már kiszállás, csak őrület van, de az rogyásig, az ajtók csukódnak, álló utasok kapaszkodjanak…

A büdös életben nem gondoltam volna, hogy szürke kis életemet egy közeli háború kézzelfogható őrülete veri telibe. Odaverte. Néhány – talán soha nem volt normális – pojáca, akik nyilván mikropénisz-komplexusukat kompenzálandó szeretnek beöltözni – mint valami farsangon – mindenféle maskarába, vezénylő tábornoknak, felcsúti messiásnak, nagy orosz medvének, a tükörben páváskodva azt gondolván, hogy tán maga Mars, a háború istene néz onnan vissza, nem pedig a valóság, egy silány, zsékategóriás gazember.

És, közben halomra lövik egymást, és sajnos a civil lakosságot is az odavezényelt katonák, azok, akik vélhetően egy kanyi sort nem értenek az egészből, csak annyit, hogy egy begőzölt, hatalomra rácsavarodott csóka úgy döntött, élete alkonyán a tűzijátékot nem a szokásos petárdákból, hanem lövegtornyokból lőve fogja élvezni.

Szörnyű ára van mindennek

Emberek, családok, városok, álmok, szerelmek, fiúk, apák és unokák az áldozatok ezrei között. A jövőnket lövik éppen szét agresszorék, miközben a világ lélegzet-visszafojtva billeg a semmi és valami egyre szűkülő határán, mert elég egyetlen rossz lépés, félreérthető sóhaj, és Ukrajna mellett a világ is lángba borul.

A karmelitában döbbent csend, de néhány tétova óra sem kellett ahhoz, hogy a Kedves Vezető dróton rángatott propagandája újra megtalálja nekik merre van az előre.

Mert ugye, ők oda tartanak. A (fő)kolomp(os) után vakon! Mit mennek? Zuhannak, mint egy stuka! Ha kell, egész a szakadék aljáig. És kell, mert a Kedves Vezető, nemzetünk fénylő csillaga, a stadionépítő, repülőimádó, a nagy stratéga, aki pár nappal ezelőtt még azzal ünnepeltette magát a kurv@ focipálya méretű putyini bokáztatóasztaltól feltápászkodva, hogy ő a jégtörő aki majd a világot menti meg, de, hol van ez már?

Nincs már kiszállás, csak őrület van, de az rogyásig, az ajtók csukódnak, álló utasok kapaszkodjanak, emberünknek meg nem rajtaragadt a nyelve az oroszbarát track-en?

Most meg az istennek sem tud, tán nem is akar szabadulni Putyin halálos öleléséből. Így aztán ütik-verik-tekerik a szokott verklit, mert nincs új az orbáni nap alatt, és miközben a Kedves Vezető utolsó pávatáncához pucsít éppen a sokat szidott-utált Brüsszelben, aközben futóbolond médiája megkezdte idehaza a más(od)ik szólamot, az ufó-hívő Georg Spöttle, az ürgelyuk-szakértő Nógrádi bácsi, Bayer, a silány Bayer, a Pesti Tv, minden hányinger szócső, és naná, hogy a „királyi” közszolgálati TV is. Agybaj ez, nem más, egy nép tragédiájának árnyékában mind fújják-fújják, hogy az ukrán elnök maga Hitler, az orosz katonák meg mennyire higgadtan, szakszerűen vonultak be, kisimult arccal pakolták ki a lőszereket, és „végezték nyugodtan a munkájukat.”

Értjük? … és végezték nyugodtan a munkájukat….

Végezték a munkájukat….Ahogy teszi ezt ismét pár aljas, embertelen, hazug álszakértő is a kormányzati agymosodában néhány zsékategóriás gazember megbízásából. Nem volt még elég? Még többet akartok?

Gyurcsány: nesze neked minden, a nyugat válságáról, a kelet felemelkedéséről szóló orbáni lázálom!

Teljes a káosz a Fideszben: EP-képviselőik ma megszavazták Paks2 leállítását és a budapesti orosz kémbank bezárását. Deutsch tagad, Orbán őrjöng, a szavazási jegyzőkönyv pedig önmagáért beszél