Vörös Imre: egy új országgyűlésnek nem lenne más lehetősége, mint átvenni az Ab szerepkörét, és kimondani, hogy mely törvények alkotmányellenesek
Megosztás
Vörös Imre egyetemi tanárt, volt alkotmánybírót, akadémikust arról kérdezte a Klubrádió, hogy milyen lehetőségei lennének a hatpárti ellenzéknek, ha győzne a 2022-es választáson, hogyan tudna kormányozni a beágyazott NER-elittel szemben.
Vörös Imre egyetemi tanárt, volt alkotmánybírót, akadémikust arról kérdezte a Klubrádió, hogy milyen lehetőségei lennének a hatpárti ellenzéknek, ha győzne a 2022-es választáson, hogyan tudna kormányozni a beágyazott NER-elittel szemben.
„…a jog önmagában nem tud csodákat tenni, technikai levezetéseket adhat…”
„A jog önmagában nem tud csodákat tenni, technikai levezetéseket adhat. Abból indult ki, hogy mint az 1989-es alkotmányban, a 2011-ben elfogadott Alaptörvényben is szerepel a közhatalom kizárólagos birtoklására törekvés tilalma. Lényege, hogy alkotmányellenes a közhatalom kizárólagos birtoklására törekvés is, amely ellen törvényes eszközökkel mindenki jogosult és köteles fellépni. Hogy ez befejeződött-e, és alkotmányellenes-e a helyzet, annak megítélése az Országgyűlés által erre a célra létrehozott Alkotmánybíróság feladata” – kezdte gondolatai kifejtését Vörös Imre.
2013-ban Pusztai Erzsébet, Bokros Lajos és Kajdi József nyújtott be indítványt erre a cikkelyre hivatkozva az Alkotmánybírósághoz,
és felsorolták legalább húsz törvény (például a média- vagy a választási törvény) meghatározott cikkelyeit, amelyek szerintük garantálhatják a közhatalom kizárólagos birtoklását. Az Alkotmánybíróság végzést hozott, amelyben közölte, hogy nem foglalkozik az üggyel, mert nem ők érintettek.
Tehát papírunk van arról, hogy az Ab az Alaptörvénynek ezt az alapvető jelentőségű passzusát nem alkalmazza
– jelentette ki a jogtudós. Így, ha nem érvényesítik azt a szabályt, hogy nem lehet önkényuralmat törvényekkel létrehozni, mert azok alkotmányellenesek, akkor Vörös Imre jogértelmezése szerint
az Alaptörvény többi rendelkezésének „semmi jelentősége nincs”.
Úgy látja, nincs más szerv, mint az Országgyűlés, amely létrehozta és megbízta az Alkotmánybíróságot,
neki kell belátnia, hogy ezt a rendelkezést tekintve a testület
„kiszállt az alkotmánybíráskodásból”,
ezért vissza kell vennie ezt a feladatkört ezt a cikkelyt érintően. Hangsúlyozta, nem teszi függővé választásoktól, ez jogtechnikai levezetés, szerinte
az Országgyűlés visszavehetné ez a megbízást és saját maga nyilváníthatná alkotmányellenesnek adott törvények bizonyos paragrafusait, ha a közhatalom kizárólagos birtoklásáról van szó. Nem szokványos a dolog, mert ilyen helyzet nem állt még elő a magyar közjogban ’90 óta, de bármelyik országgyűlésnek látnia kell, hogy magára maradt a probléma megoldásában
– tette hozzá.
Oda-vissza…
Arra a kérdésre, hogy ha az ellenzék hatalomra kerülve alkotmányellenesnek minősítené a Fidesz törvénykezésének számos elemét, akkor ez miért ne ismétlődne meg például a Fidesz visszatérése esetén a hatalomba, Vörös Imre azt mondta:
a papír sok mindent elbír, a jognak vannak határai, le lehet írni sok mindent törvényként, de hogy a valóságban mennyire érvényesítik, az más kérdés (ezt mutatja az Alkotmánybíróság mostani ténykedése is).
Szerinte ez nem elsősorban jogi kérdés,
a társadalom reakciójától függ, hogy diktatúrában szeretnének-e élni az emberek, vagy sem.
Említette Ausztriát, ahol a volt alkancellár, a szélsőjobboldali Heinz-Christian Strache ibizai videójából világbotrány lett, megbukott a kormány, és az
alkotmánybíróság segítségével meg lehetett oldani a válságot, majd új választást tartani.
Súlyos válságot is lehet jogállami eszközökkel kezelni, de úgy látszik, hogy ehhez a Lajtán túl kell elhelyezkedni
Azért hangsúlyozta ebben Vörös Imre az Országgyűlés szerepét, mert nem talált más szervet, amelyre lehetne számítani az alkotmányosság kérdéseiben, és amelynek kellő hatásköre is van. Szerinte
történelmi felelőssége van a parlamentnek abban, hogy újraalkothassa a magyar jogállamiságot.