Connect with us

Kerítésen innen

„Állt már e honban bíróság előtt nemzetgyalázás vádjával – mások mellett – József Attila, Illyés Gyula, Móra Ferenc, Zsolt Béla. Árpád, nem kerültél rossz társaságba!”

Megosztás

Tóta W. Árpád egy publikációját nemzetgyalázásként értelmezte a Kúria („kifejezései egy egész népre, egy egész közösségre vonatkoznak sértő, megbélyegző értelemben”), s pénzbírságra ítélte és bocsánatkérésre kötelezte az újságírót.

jó társaság, árpád
Megosztás

Tóta W. Árpád egy publikációját nemzetgyalázásként értelmezte a Kúria („kifejezései egy egész népre, egy egész közösségre vonatkoznak sértő, megbélyegző értelemben”), s pénzbírságra ítélte és bocsánatkérésre kötelezte az újságírót.

Tóta W. Árpád 2018. november 7-én a HVG-n Magyar ember nem lop, csak kalandozik címmel megjelent publicisztikájában azt írta:

„Árpád fejedelem sem állította hadbíróság elé az Európát végigfosztogató vitézeit, hanem kitüntette őket. A rablást, gyújtogatást és erőszakot – »kalandozást« – pedig nem jogi határozatok állították le, hanem az augsburgi csata. Ott az történt, hogy a büdös magyar migránsok ugyan váltig állították, hogy ők bűncselekmény hiányában, sőt mellőzésével dúlják éppen a falvakat és kolostorokat. Ám az európai lovagok telibe szarták az ő játékszabályaikat és illiberális világképüket, és seggtől szájig beléjük állították a pallost. Ezután a magyar banditák bátran hazaszaladtak, és elújságolták, hogy kurva nagy verés jár most már a kalandozásért.”

A cikk miatt keresetet nyújtottak be az úgynevezett kollektív személyiségi perlés intézményével élve,

a két embert a volt jobbikos Gaudi-Nagy Tamás képviselte.

Az elsőfokú bíróság úgy döntött, hogy az alperes megsértette az I. és II. rendű felperes emberi méltóságát a cikkben „a magyar nemzet méltóságát sértő »büdös magyar migránsok« és »magyar banditák« kijelentések közlésével”, és kötelezte az alperest a cikkből a sértő kifejezések eltávolítására, illetve 15 napon belül elnézést kérő közlemény megjelentetésére és a felpereseknek összesen 400 ezer forint sérelemdíj megfizetésére.

A másodfokú bíróság viszont az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította.

A Kúria viszont az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben

Azt írják:

„A Kúria az elsőfokú bíróság megállapításával értett egyet, amely szerint a magyar nemzethez tartozókra a »büdös« és a mai közbeszédben pejoratív tartalmú »migráns« jelzők, illetve a »magyar banditák« kifejezés használata a magyar nemzet közösségének méltóságát sérti.

Megállapította, hogy a közéleti vitában az elmarasztaló vélemény kifejezése a véleménynyilvánítás szabadsága által védett érték, azonban az ennek kifejezéséhez használt írói eszköz és az irónia műfaji sajátossága sem adhat korlátlan felmentést mások emberi méltósága, vagy a közösségek méltósága megsértésének felelőssége alól.”

Forrás

Tóta W. Árpád közösségi oldalán reagált:

„Erről egyelőre ennyit tudok mondani; mivel az ügyben az alperes nem én vagyok, hanem a HVG, a fellebbezésről a cég dönt. Kétségtelenül érdekes lenne Strasbourgban tárgyalni a kalandozásokról, valamint arról, hogy a magyar Kúria szerint a migráns pejoratív kifejezés…..”

Lattamann Tamás alkotmányjogász szerint:

Gábor György vallásfilozófus olvasatában:

 

tota w. árpád

Szerző

2 hozzászólás

2 Comments

  1. Pingback: A magyar bíráskodás tekintélyének lerombolása - a Kúria szégyene - Városi Kurír

  2. Szakállas Gyuláné

    2021.03.26 19:54 at 19:54

    Egyetértek Tota W. Árpád gondolataival.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük