A dumakormányzás a Fidesz csodafegyvere

Ha valaki eddig nem tudta volna, most megtudhatja: „A magyar a világ egyik legversenyképesebb nemzete. Ez így van a gazdaságban és a tudományban is, de leglátványosabban a sportban mutatkozik meg, azon belül is leginkább az olimpián.“ Ezt maga, Orbán Viktor miniszterelnök mondta a nyáron, ha jól emlékszem, házi rádiójában, vagyis hallgatósága igen széles körben örvendhetett nemzeti kiválóságunknak.

No de lássuk inkább a tényeket!

A brüsszeli székhelyű Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) nevű kutatóintézet 12 európai országban végzett reprezentatív felmérést a koronavírus hatásairól, s – amint arról a Népszava beszámolt – a világjárvány a magyar népesség csaknem kétharmadának okozott személyes nehézségeket, ami európai öszszevetésben kimagasló arány.

Magyarország az összes kategóriában a legrosszabb helyen végzett a vizsgált 12 EU-tagállam közül.

A járvány több mint másfél éve kószál Európában, s az ECFR felmérése alapján Magyarország szenvedte meg leginkább az elmúlt időszakot. A magyarok 65 százaléka érezte meg saját életében a pandémia következményeit, miközben például a dánok, a franciák, a hollandok, a németek és a svédek személyes életét a járvány nemigen zavarta meg. Az Orbán-kormány járványellenes intézkedései jószerint csődöt mondtak, mivel a kór Magyarországon több mint 30 ezer áldozatot követelt, vagyis

a halálozási mutató a lakosság arányában a legroszszabb az EU-ban.

Az ECFR felmérés ráadásul azt mutatja, hogy a kormány a vészhelyzetet kísérő gazdasági krízis kezelésében is pocsék munkát végzett:

„A magyar lakosság 36 százalékának okozott anyagi nehézségeket a pandémia, illetve az annak megfékezésére bevezetett lezárások.

Ebbe a csoportba tartoznak például azok, akik elveszítették megélhetésüket, munkájukat vagy kényszerűségből állást kellett váltaniuk. A kutatásban szereplő tizenkét országból mindössze kettőben mértek hazánknál rosszabb arányt: Portugáliában 40, Spanyolországban 37 százalékot. A többi uniós tagállam viszont jobban teljesített, némelyik jóval sikeresebb volt – Hollandiában 13, Dániában pedig 12 százaléknak romlott az anyagi helyzete. Kiemelkedő hatása lehetett annak, hogy egyes kormányok célzott állami támogatásokkal jobban tudták ellensúlyozni a szigorú korlátozások negatív gazdasági hatásait….

Hazánkban a lakosság 30 százaléka kapott – saját megítélése szerint – súlyos lefolyású fertőzést, a másik véglet Franciaország volt, ahol ez az arány mindössze 6 százalék. Honfitársaink több mint ötöde, 22 százaléka szorult kórházi kezelésre, a dánoknak és a franciáknak viszont csak 5-5 százaléka.

A pandémia érzelmileg is kiemelkedően komoly megrázkódtatást jelentett a hazai lakosság számára:

a magyarok 21 százaléka veszítette el egy vagy több barátját koronavírusban, 16 százalék pedig legalább egy rokonát gyászolja. A 12 ország átlagában jóval kevesebbeknek okozott személyes fájdalmat koronavírus, 8 százalék veszített el barátot és 9 százalék családtagot.

Dániában volt a legkevésbé tragikus a helyzet: a lakosság 3 százaléknak ragadta el legalább egy barátját, 4 százalék-nak egy rokonát a fertőzés.

Mindennek tetejében Magyarországon voltak a legtöbben, akiknek a pandémia anyagi gondokat is okozott és a betegségről is keserű tapasztala-tokat szereztek, azaz súlyos lefolyású fertőzést kaptak el, vagy elveszítették valamelyik szerettüket a kór következtében. A magyarok 19 százaléka tartozik ide, az adatokat a teljes felnőtt lakosságra vetítve ez azt jelenti, hogy mintegy másfél millió honfitársunk tapasztalta meg a világjárvány mindkét szomorú következményét.“ – írta a Népszava.

Aki eddig csak a kormánypárti tévét nézte, lakájsajtót olvasgatta, azt hihette, hogy legyőztük a járványt,

– annál is inkább, mert a korlátozások, védelmi intézkedések többsége érvényét vesztette. Augusztus 20-át alaposan megünnepeltük, korlátozások nélkül tartják meg a sokakat vonzó Eucharisztikus Világkongresszust és persze Vadászati Világkiállítást, a tanítás pedig komolyabb előzetes védelmi intézkedések nélkül megkezdődött. Orbán Viktor egy tévéshowban személyesen hajította el a maszkot. Győztünk! Az ország ugyan némiképp még romokban hever, és nyakunkon a negyedik hullám, de a kormány – sokak hite szerint – tette a dolgát, s jól tette azt.

A felmérés szerint legalábbis a magyarok nagy része így vélekedik a járvány és a gazdasági válság elleni védekezésről. Merthogy mi, magyarok elsősorban egymást tesszük felelőssé a bajokért: a lakosság negyede azokat okolja, akik nem tartották be a járványügyi szabályokat.

Megkapják a magukét az utazásokról hazatérők, mert a megkérdezettek 15 százaléka szerint ők importálták a nyavalyát

A pandémiát eleinte elhallgatni próbáló kínai vezetést minden ötödik magyar tartja sárosnak. A kormányt mindössze 14 száza-lék teszi felelőssé a válságért. Másfelől szemlélve (a következmények tükrében) a felmérés elképesztő eredményt mutat: a magyarok 70 százaléka megfelelőnek ítélte a karantén-intézkedéseket. Ilyen magas elégedettséget egyetlen másik országban sem mért a közvélemény-kutatás, még a kiemelkedő teljesítményt nyújtó Dániában is csak 59 százalék vélekedett így. (Torzíthatja az eredményeket, – írja a Népszava -, hogy a mintavétel éppen akkor történt, amikor a magyar kormány – a magas átoltottságra hi-vatkozva – feloldotta a járványügyi óvintézkedéseket.)

Vagyis ahhoz képest, hogy a tények és a lakosság saját értékelése szerint a járvány a vizsgált országok közül Magyarországot érintette a legsúlyosabban, a felelősség megítélésében a magyarok többsége éppen a tényeket cáfoló álláspontot, sőt a saját érték-ítéletüket romba döntő vélekedést fogalmaz meg, amikor mérlegre veti kormányuk ténykedését.

Azt mondhatnánk,

miközben a magyar kormány majdhogynem totális kudarcot vallott mind egészségügyi, mind gazdasági téren, a Fidesz csodafegyvere, a (süket) dumakormányzás, az állandósult hazug propaganda a kormány és az ország sikeres védekezéséről hatásosnak bizonyult, mert az emberek saját tapasztalataik ellenére többnyire jónak ítélték a kormány munkáját.

Valószínűleg azért, mert személyes tapasztalaton nyugvó összevetési alapjuk nem volt

Nem jutottak Európáról és a nagyvilágról kielégítő információkhoz, s talán mert jóleső dolog elhinni azt is (pláne ha részben igaz is lehet), hogy a magyar az egyik „legversenyképesebb nemzet a világon.“

Az ECFR tanulmányában foglaltak a most kibontakozó választási hadjáratban elsősorban az ellenzéki jelöltek és szervezetek figyelmébe ajánlható, mert ez a felmérés arról ad bizonyságot:

ha a választók nem kapnak (mert nem kaphatnak) rendszeres, hiteles tájékoztatást sem a tényekről, sem a valódi kormányzati vagy az ellenzéki szándékokról, a félretájékoztatott szavazó még saját mindennapi élettapasztalata, sőt talán érdeke ellenére is! megmaradhat a Fidesz támogatójának, ha korábban az volt.

 

fidesz

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

4 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük