Banánköztársaság
A kormány igenis támogatja a fővárost. Még nem keresztelte át a Lánchidat Dózsa László, vagy Thormay Cecil nevére
Kis nép, kis ország. Széchenyi István, a „legnagyobb magyar”… Dicső kormányunk gyakorta rá hivatkozik. Idézik majd minden szavát, készült róla film, könyv, kép, szobor.
No és nem utolsó sorban,
róla nevezték el a Széchenyi Tervet, melynek keretében épült-szépült a Várnegyed, a Várbazár, és megannyi fürdő, szálloda és stadion. Csettinthetünk, mily boldogság, hogy kormányunknak ily szívügye Széchenyi és a jólét.
Ne kukacoskodjunk, ne értetlenkedjünk,
hogy akkor a Széchenyi-kilátó és a Széchenyi lánchíd miért pusztulhat. Ne okvetetlenkedjünk, miért lőcsöli a kormány a fővárosra a terheket! Erről hogy is lehetne szó? Beláthatjuk, a Lánchídon sem focizni, sem lubickolni nem lehet, és szállodának is alkalmatlan. És azt sem várhatja senki, hogy a híd alatt vagy a hídon kucorogjon a miniszterelnök, kis vödörben szorongatva a kovászos ubiját.
A kormány igenis támogatja a fővárost
Még nem keresztelte át a Lánchidat Dózsa László vagy Thormay Cecil nevére.
Amiket viszont tett… – háttér, ahogy mi láttuk
