Az Aranyborjú című magyar filmet 1972-ben forgatták. Főhőse, Bender Oszkár így ecsetelte a milliomos Kovács úr életét: „Ön már zsenge ifjúkorában rájött arra, hogy a magántulajdon megsértése aránylag nagy kockázattal és viszonylag szerény haszonnal jár. Áttért tehát a közvagyon sokkal kisebb kockázattal, ám annál nagyobb haszonnal járó területére.”
[mnky_ads id=”10551″]
Ennyi évtized után egy másik világban egy szintén zsenge korúnak nevezhető fiatalember is Kovács úr meglátására jutott. Ennek megvalósításához már csak jó szomszédság kellett. A Csabdi-Tükröspusztán elterülő Tiborcz-birtokok csupán hat kilométerre fekszenek Felcsút új földesurának nehezen felbecsülhető materiális és immateriális javainak hazájától.
[mnky_ads id=”10552″]
Ahogy a nagykönyvben meg van írva a házasság alaptörvénye: föld a földhöz, birtok a birtokhoz. Lehet, a két fiatal már akkor össze lett boronálva, amikor még maguk se tudtak róla. Ezt nyilván jól érzékelte szűkebb környezetük is. Enélkül nehéz volna elképzelni, mondhatni, életszerűtlen lenne, hogy 2010-ben a két lábbal a földön álló Lázár János a semmiféle műszaki vagy közgazdasági ismerettel nem bíró, 23 éves, frissen végzett, zöldfülű joggyakornokkal vitassa és tervezze meg Hódmezővásárhely közvilágítását, majd rábízza a megvalósítást is, mintegy 700 millió forint értékben. A város kicsit sötétebb lett ugyan, de azért – mindenki találgathat, miért – az ifjú Tiborcz Istvánhoz dőlni kezdtek a megrendelések.


Nem nemzeti tőkésosztály épül, hanem csak éhes disznókat engedtünk a vetésbe

A nagy reményű, bár kissé tenyérbemászó modorú fiatalember 2013-ban még kapott egy gáláns nászajándékot Simicska Lajostól is, amikor az a cégből kiszállva az összes nyereségét bent hagyta. Ám ekkor ez a prepotens NER-lovag elkövetett egy nagy hibát, amit korából következően talán nem is fogott föl. Amikor a következő évben a Simicska által bent hagyott csaknem félmilliárdot, majd 2015-ös kiszállásakor az összes többi mozdíthatót nyomban lenyúlta az ifjú, nyilvánvalóvá vált: itt nem nemzeti tőkésosztály épül, hanem csak éhes disznókat engedtünk a vetésbe.

Ha valóban a nemzeti tőkést testesítené meg Tiborcz, a pénzt visszaforgatta volna a termelésbe. Teszem azt, vesz egy licencet a LED-gyártásra, és épít egy hazai LED-gyárat, ahol majd lehet fejleszteni, gyártani, továbblépni. De nem. Tán nem is érti, mire kellene ilyesmi. A kastély viszont érthető a legcsóróbb prolinak is, az már igen, az valami.

Az eset másik tanulsága az egész közbeszerzési rendszer újragondolása kellene hogy legyen. A jelenlegi ugyanis majd mindenre alkalmatlan. Csupán egy dologra jó, arra, hogy törvényes keretet adjon a korrupciónak. Teljesen jogszerűen lehet úgy kiírni a keretfeltételeket, hogy annak kizárólag az előre kiválasztott cég feleljen meg. Mindenki tudja, mert messziről bűzlik a csalás de jogilag szinte megfoghatatlan, és ez számít.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Kapcsolódó:

Tiborcz István újabb sötét és véres üzlete?

[mnky_ads id=”4666″]
[mnky_ads id=”4670″]

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét