A Tiborcz-ügy két tanulsága

Az Aranyborjú című magyar filmet 1972-ben forgatták. Főhőse, Bender Oszkár így ecsetelte a milliomos Kovács úr életét: „Ön már zsenge ifjúkorában rájött arra, hogy a magántulajdon megsértése aránylag nagy kockázattal és viszonylag szerény haszonnal jár. Áttért tehát a közvagyon sokkal kisebb kockázattal, ám annál nagyobb haszonnal járó területére.”

Ennyi évtized után egy másik világban egy szintén zsenge korúnak nevezhető fiatalember is Kovács úr meglátására jutott. Ennek megvalósításához már csak jó szomszédság kellett. A Csabdi-Tükröspusztán elterülő Tiborcz-birtokok csupán hat kilométerre fekszenek Felcsút új földesurának nehezen felbecsülhető materiális és immateriális javainak hazájától.

Ahogy a nagykönyvben meg van írva a házasság alaptörvénye: föld a földhöz, birtok a birtokhoz. Lehet, a két fiatal már akkor össze lett boronálva, amikor még maguk se tudtak róla. Ezt nyilván jól érzékelte szűkebb környezetük is. Enélkül nehéz volna elképzelni, mondhatni, életszerűtlen lenne, hogy 2010-ben a két lábbal a földön álló Lázár János a semmiféle műszaki vagy közgazdasági ismerettel nem bíró, 23 éves, frissen végzett, zöldfülű joggyakornokkal vitassa és tervezze meg Hódmezővásárhely közvilágítását, majd rábízza a megvalósítást is, mintegy 700 millió forint értékben. A város kicsit sötétebb lett ugyan, de azért – mindenki találgathat, miért – az ifjú Tiborcz Istvánhoz dőlni kezdtek a megrendelések.

Nem nemzeti tőkésosztály épül, hanem csak éhes disznókat engedtünk a vetésbe

A nagy reményű, bár kissé tenyérbemászó modorú fiatalember 2013-ban még kapott egy gáláns nászajándékot Simicska Lajostól is, amikor az a cégből kiszállva az összes nyereségét bent hagyta. Ám ekkor ez a prepotens NER-lovag elkövetett egy nagy hibát, amit korából következően talán nem is fogott föl. Amikor a következő évben a Simicska által bent hagyott csaknem félmilliárdot, majd 2015-ös kiszállásakor az összes többi mozdíthatót nyomban lenyúlta az ifjú, nyilvánvalóvá vált: itt nem nemzeti tőkésosztály épül, hanem csak éhes disznókat engedtünk a vetésbe.

Ha valóban a nemzeti tőkést testesítené meg Tiborcz, a pénzt visszaforgatta volna a termelésbe. Teszem azt, vesz egy licencet a LED-gyártásra, és épít egy hazai LED-gyárat, ahol majd lehet fejleszteni, gyártani, továbblépni. De nem. Tán nem is érti, mire kellene ilyesmi. A kastély viszont érthető a legcsóróbb prolinak is, az már igen, az valami.

Az eset másik tanulsága az egész közbeszerzési rendszer újragondolása kellene hogy legyen. A jelenlegi ugyanis majd mindenre alkalmatlan. Csupán egy dologra jó, arra, hogy törvényes keretet adjon a korrupciónak. Teljesen jogszerűen lehet úgy kiírni a keretfeltételeket, hogy annak kizárólag az előre kiválasztott cég feleljen meg. Mindenki tudja, mert messziről bűzlik a csalás de jogilag szinte megfoghatatlan, és ez számít.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Kapcsolódó:

Tiborcz István újabb sötét és véres üzlete?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük