A mai magyar-szerb közös kormányülés után Orbán Viktor megint elmondta: fel kell gyorsítani a bővítés folyamatát és Szerbia mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz. És: nagyon távolinak nevezte a bizottság által erre céldátumként kitűzött 2025-öt.
[mnky_ads id=”10551″]


Bővítési fáradtság

Szembe kellene azonban néznie – mások mellett neki is – azzal, hogy az unió tagországaiban nagyon is tapintható a „bővítési fáradtság” érzése. Különösen így van ez a keleti bővítés kiábrándító tapasztalatai nyomán, amikor a közös európai értékeket lenéző, sőt, azokat mára egyenesen tagadó országok kerültek be az unióba.
[mnky_ads id=”10552″]
Ez persze nagyon meg fogja nehezíteni a balkáni térség tagságra törekvő országainak helyzetét. Különleges, a koppenhágai kritériumokon jóval túlmutató garanciákat fognak követelni tőlük. És ennek így is kell lennie.

Negyedik magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozó

Negyedik magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozó // Fourth Hungarian-Serbian Government Summit

Gepostet von Orbán Viktor am Freitag, 9. Februar 2018

A nagyon negatív tapasztalatok amelyeket Magyarország okozott, akadályozzák a balkáni bővítést

Teljesen hiteltelen ezért az Orbán és Szijjártó által visszatérően hangoztatott követelés a balkáni bővítés „haladéktalan” lebonyolítására, miután a realitások, többek között éppen a Magyarországgal kapcsolatos nagyon negatív tapasztalatok akadályozzák a balkáni bővítés akárcsak középtávú megvalósítását.

Az uniónak előbb bővítésre alkalmas állapotba kell hoznia magát: helyre kell állítania a kohézióját, egységes arculatot mutatva kellene fellépnie, hogy hitelesen képviselhesse az uniót összetartó értékeket, és kérje azokat számon az esetleges új tagokon. Ne mutogathassanak a tagjelöltek, mások mellett Magyarországra is, hogy miféle jogállami követelményeket, koppenhágai kritériumokat kérnek számon rajtuk, hiszen az illiberális, a jogállamot lebontó Magyarország is tag.

A nyugat-balkáni térség országai előbb-utóbb – és nem biztos, hogy egyszerre – az integráció tagjai lesznek. Ez történelmi és geopolitikai evidencia. De nem lehetnek tagok azon az áron, hogy az uniót összetartó értékek érvénye tovább gyengüljön. Ellenkezőleg: csak a megerősödött unió lehet érdekelt a balkáni bővítésben és a térség országai is csak egy ilyen unióban kaphatják meg azokat az előnyöket, amelyeket a tagságtól várnak.
(Szerző: Hajdú Nóra az Együtt alelnöke)

[mnky_ads id=”10553″]

Kapcsolódó:

Martin Schulz nem lesz külügyminiszter, Orbán pezsgőt bont

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét