„Állt már e honban bíróság előtt nemzetgyalázás vádjával – mások mellett – József Attila, Illyés Gyula, Móra Ferenc, Zsolt Béla. Árpád, nem kerültél rossz társaságba!”
Megosztás
Tóta W. Árpád egy publikációját nemzetgyalázásként értelmezte a Kúria („kifejezései egy egész népre, egy egész közösségre vonatkoznak sértő, megbélyegző értelemben”), s pénzbírságra ítélte és bocsánatkérésre kötelezte az újságírót.
Tóta W. Árpád egy publikációját nemzetgyalázásként értelmezte a Kúria („kifejezései egy egész népre, egy egész közösségre vonatkoznak sértő, megbélyegző értelemben”), s pénzbírságra ítélte és bocsánatkérésre kötelezte az újságírót.
„Árpád fejedelem sem állította hadbíróság elé az Európát végigfosztogató vitézeit, hanem kitüntette őket. A rablást, gyújtogatást és erőszakot – »kalandozást« – pedig nem jogi határozatok állították le, hanem az augsburgi csata. Ott az történt, hogy a büdös magyar migránsok ugyan váltig állították, hogy ők bűncselekmény hiányában, sőt mellőzésével dúlják éppen a falvakat és kolostorokat. Ám az európai lovagok telibe szarták az ő játékszabályaikat és illiberális világképüket, és seggtől szájig beléjük állították a pallost. Ezután a magyar banditák bátran hazaszaladtak, és elújságolták, hogy kurva nagy verés jár most már a kalandozásért.”
A cikk miatt keresetet nyújtottak be az úgynevezett kollektív személyiségi perlés intézményével élve,
a két embert a volt jobbikos Gaudi-Nagy Tamás képviselte.
Az elsőfokú bíróság úgy döntött, hogy az alperes megsértette az I. és II. rendű felperes emberi méltóságát a cikkben „a magyar nemzet méltóságát sértő »büdös magyar migránsok« és »magyar banditák« kijelentések közlésével”, és kötelezte az alperest a cikkből a sértő kifejezések eltávolítására, illetve 15 napon belül elnézést kérő közlemény megjelentetésére és a felpereseknek összesen 400 ezer forint sérelemdíj megfizetésére.
A másodfokú bíróság viszont az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította.
A Kúria viszont az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben
„A Kúria az elsőfokú bíróság megállapításával értett egyet, amely szerint a magyar nemzethez tartozókra a »büdös« és a mai közbeszédben pejoratív tartalmú »migráns« jelzők, illetve a »magyar banditák« kifejezés használata a magyar nemzet közösségének méltóságát sérti.
Megállapította, hogy a közéleti vitában az elmarasztaló vélemény kifejezése a véleménynyilvánítás szabadsága által védett érték, azonban az ennek kifejezéséhez használt írói eszköz és az irónia műfaji sajátossága sem adhat korlátlan felmentést mások emberi méltósága, vagy a közösségek méltósága megsértésének felelőssége alól.”
„Erről egyelőre ennyit tudok mondani; mivel az ügyben az alperes nem én vagyok, hanem a HVG, a fellebbezésről a cég dönt. Kétségtelenül érdekes lenne Strasbourgban tárgyalni a kalandozásokról, valamint arról, hogy a magyar Kúria szerint a migráns pejoratív kifejezés…..”
Megszavazták: bűncselekmény nyakra-főre drónozgatni - A "bátrak" megelégelték az újságírói kukkolást?
Parászka Boróka: "Agyonverni sem érdemes, de megérdemelné" - írta egy posztban egyik újságíró a másiknak
Ángyán József: a magát kereszténynek valló Orbán-kormány naponta szegi meg a tízparancsolat szinte minden pontját, különösen a paráznaságra, a hazugságra és a lopásra vonatkozó tételeket
Cenzúráz, vagy cenzúráztatik – ez a mimagyar-árok két új partja!
Pingback: A magyar bíráskodás tekintélyének lerombolása - a Kúria szégyene - Városi Kurír
Szakállas Gyuláné
2021.03.26 19:54 at 19:54
Egyetértek Tota W. Árpád gondolataival.