Az alkotmánybíróság elnökének nyílt levele az Áder-Kövér-Orbán triumvirátusnak: help!?

Nyílt levélben reagált az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke „az utóbbi hónapokban egyre erősödő politikai jellegű elképzelésekre, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba” – közölték kedden az Ab honlapján. Egyben közzétették Sulyok Tamás állásfoglalását „a jogállamiság védelmében”.

Ab-para….

Az egyes pártok által megfogalmazott

„és velük szimpatizáló értelmiségi körök által egyértelműen támogatott nézetek”

az Ab elnöke szerint a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és mint ilyenek egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok – áll a közleményben. Sulyok Tamás nyílt levelében – amelyet a hatalmi ágak képviselőihez, Áder János köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kövér László házelnökhöz címzett – úgy fogalmazott:

„az alkotmánybíróságok a jogrendszer zavartalan működésének biztosítékaiként őrködnek afelett, hogy a hatalmi ágak aktusai megfeleljenek az alkotmányok előírásainak. A magyar Alkotmánybíróság más európai alkotmánybíróságokhoz hasonlóan olyan testület, amely a jogállami és demokratikus működésnek az európai alkotmányos demokráciákban általánosan elfogadott garanciája”.

Az „alaptörvény” végóráiban egyre fenyegetőbb a hangnem — Lapzsemle

A kontroll, ugye….

Az Alkotmánybíróság mindegyik hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt gyakorol – jelezte – ,

„de zavartalan működését a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak együttesen kötelesek biztosítani”.

Sulyok Tamás levelében felidézte, hogy a 15 tagú testület tagjait az országgyűlési képviselők kétharmada választja meg 12 évre, és közülük ugyancsak kétharmados többséggel választja meg az Ab elnökét, akinek megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alaptörvény azt is kimondja – folytatta -, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

„Az Alkotmánybíróság elnökeként (…) közvetlenül felelős vagyok az Alkotmánybíróság mint a jogállam egyik – a rendszerváltoztatás óta megkérdőjelezhetetlen – alapintézményének zartalan működéséért”.

Magyar György: nálunk tényleg nem lehet párttag egy alkotmánybíró, ám a hatalom elvtelen kiszolgálása követelmény

Közvetlen, súlyos támadás…..

Sulyok Tamás azokról az elképzelésekről, amelyek kormányváltás esetén

„az intézmény működésének megzavarására, ad absurdum az Alkotmánybíróság testületének feloszlatására irányulnak”,

azt írta:

„az ilyen megnyilvánulások a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és mint ilyenek, egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok”.

Fleck Zoltán: alkotmányozásra kell kérni a felhatalmazást a választóktól

Az alkotmány, az alkotmányos rend és az Ab egymást feltételező triász

Amíg a testület funkcióinak és hatásköreinek az alaptörvény a forrása, addig az alaptörvény és a belőle fakadó alkotmányos rend védelmének az Ab a fő letéteményese – mutatott rá az elnök. Hozzátette: az Alaptörvény, az alkotmányos rend és az Alkotmánybíróság olyan koherens rendszert alkotnak, amelyben bármelyik elem sérelme a demokratikus jogállamot alapjaiban rendíti meg. Úgy fogalmazott: emiatt az Alaptörvény

„bármely elemének alaptörvény-ellenes megváltoztatása olyan előre nem látható, bizonytalan helyzetet eredményez, amely a demokratikus jogállam – és ezáltal a magyar alkotmányos rend – végét jelenti”.

Arról is írt, hogy az alkotmánybíráskodás modellje „két érinthetetlen alappilléren” nyugszik: az intézmények határozatai mindenkire nézve kötelezőek, valamint a testület tagjai elmozdíthatatlanok.

„Az Országgyűlés által kétharmados többséggel megválasztott alkotmánybírákkal, illetve az Alkotmánybíróság testületével szemben az elmúlt hónapokban kibontakozni látszó politikai támadás a rendszerváltoztatás óta példa nélküli”

– írta Sulyok Tamás. Hozzátette, az alkotmánybírák mandátumuk lejárta előtti elmozdíthatatlanságát eddig soha egyetlen politikai szereplő sem kérdőjelezte meg.

Vörös Imre: egy új országgyűlésnek nem lenne más lehetősége, mint átvenni az Ab szerepkörét, és kimondani, hogy mely törvények alkotmányellenesek

Elmozdíthatatlanok…?

Az alkotmánybírák elmozdíthatatlanságát és a zavartalan működést a jogállamiság, illetve a demokratikus hatalomgyakorlás zálogának nevezte levelében az Ab-elnök. Hozzáfűzte:

egyes pártok támogatásával olyan, jogászokból álló testület jött létre, amelynek célja az Alaptörvény által teremtett „alkotmányos rend megdöntésére vonatkozó koncepció kidolgozása”, ami „a magyar alkotmányos berendezkedés, a jogfolytonosság és a jogállamiság ellen intézett példátlanul súlyos támadásként értékelhető”.

„A rendszerváltás óta fennálló alkotmányos rend szerint Magyarországon a demokratikus hatalomgyakorlás keretei adottak,

és csak ezen alkotmányos keretek között, a jogfolytonosság megtartásával lehetséges a politikai és kormányzati irányvonal megváltoztatása, tiszteletben tartva azokat a közjogi tisztségeket, amelyek célja az alkotmányos berendezkedés stabilitásának és a hatalomgyakorlás demokratikus kereteinek biztosítása”.

Sulyok Tamás az államfő, a miniszterelnök és a házelnök közreműködését kérte abban, hogy az Alkotmánybíróság zavartalan működéséért felelős hatalmi ágak megfelelő és hatékony intézkedésekkel, garanciákkal hosszú távon biztosítsák a demokratikus jogállam alappillérének, az Ab-nak az alkotmányos rend szerinti működőképességét.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász hozzáfűzte:

„Azt mondja a fő tákolmányíró, hogy „az alkotmánybíráskodás két „érinthetetlen” alappilléren nyugszik: egyrészt azon, hogy a testület határozatai mindenkire nézve kötelezőek, másfelől, hogy a testület tagjai (az alkotmánybírók) elmozdíthatatlanok.”

Talán érdemes lehet emlékeztetni, hogy ez a Tákományíróság döntött úgy, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének elmozdításához elegendő volt annak átnevezése Kúriára.

Szóval akkor őszerinte is úgy van, hogy Magyarországon akkor megszűnt a bíráskodás egyik fő alappillérre. Most akkor visszakeresem, hogy amiatt írt-e mindenféle nyílt leveleket bárkinek is… De az is elég, ha arra emlékezünk, ami szégyent a lex CEU-val művelt. Mondjuk, ha szerinte az az „alkotmánybíráskodás”, hát azért marhára nem lenne kár.”

Kapcsolódó

Forrás

Lattmann: Orbánék azzal kezdték, hogy kétharmadukkal eltörölték az új alkotmány koncepciójának elfogadásához szükséges négyötödös többség követelményét

Magyar György: a saját alaptörvényével megy szembe a Fidesz, amikor kifosztja az önkormányzatokat