Az „az ájtatos stüszivadász” törvényjavaslata nyomán: aki lemond a jogáról, 500.000.- forintot kap, de izibe’

Szép csendben, sunyi módon zajlik a Fidesz újabb aljas akciója. Sok százezer mélyszegénységben élő rokkant honfitársunk kapott egy levelet az év végén. Ebben az áll, hogy ha lemondanak a jogaikról, (és ezzel a sokkal több pénzről) akkor most gyorsan, a választások előtt kapnak még 500.000.- forintot – írta Hadházy Ákos független képviselő közösségi oldalán a nem újkeletű, ám annál felháborítóbb kormány-próbálkozással kapcsolatban.

„Ha nem teszik, akkor majd valamikor, másfél év múlva megvizsgálják az ügyüket és esetleg megkaphatják az ennél sokkal nagyobb kártérítés az elvett rokkantnyugdíj miatt.

Az ügy előzménye,

hogy rengeteg súlyos helyzetbe került embertársunknak egy 2011-ben hozott jogszabállyal elvonták a rokkantnyugdíjuk jelentős részét.

Erről a jogszabályról mondta ki 2018-ban az Alkotmánybíróság, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik, mert az lehetővé tette, hogy a rokkantak nyugdíját állapotjavulásra hivatkozva úgy csökkentsék akár 50 százalékkal is, hogy tényleges fizikai állapotukban nem következett be javulás.”

A „megoldás” az év végén el is kezdődött…

„A hozzám eljutott információk szerint a „megoldás” az év végén el is kezdődött, bár a határidő ellenére nagyon sokan még nem kaptak semmiyen értesítést.

Sokan pedig csak az ötszázezer forintos összeget látják és nincsenek azzal tisztában, hogy annak elfogadásával sokkal, de sokkal több pénzről mondanak le.

A törvényt amúgy Semjén nyújtotta be -ki más vállalna ilyen aljasságot, mint az ájtatos stüszivadász.”

Előzmény, a tisztánlátásért….

Semjén Zsolt törvényjavaslata nem megoldja a jogsértett rokkantak teljes kártalanítását, hanem arra a döntésre kényszeríti őket, hogy

vagy elfogadják az 500 ezer forintot, amit meg is kaphatnak 2022. március végéig, vagy még akár évekig is várhatnak, hogy hozzájuthassanak alkotmánysértő módon tíz éven át elvont rokkantsági járandóságukhoz.

Ha nem fogadják el az 500.000.- forintot, ki kell várniuk, míg az újabb felülvizsgálattal megállapítják, hogy egészségi állapotukban történt-e változás a 2012 előttihez képest.

Ha a vizsgálat eredménye az, hogy az érintett fizikai állapotában nem történt javulás, akkor újra megállapítják a korábbi rokkantsági nyugdíjuknak megfelelő összeget, és utólag a korábban elvont különbözetet is megkapják 2012. január 1-jéig visszamenőleg.

Semjén törvényjavaslatában csak a különbözet utólagos megfizetését említi, az infláció, illetve a kártalanítások számításánál a Polgári Törvénykönyv szerinti szokásos késedelmi kamat figyelembevételéről a javaslat nem rendelkezik.

Ha az érintettek nem fogadják el az egyszeri 500 ezer forintot, és nem mondanak le az Alkotmánybíróság döntése alapján őket megillető kompenzációról, akkor még évekig is várhatnak arra járandóságra, amit 2012. január óta alkotmánysértő módon elvettek tőlük.

Az Alkotmánybíróság döntése ellenére sem lép a kormány a rokkantnyugdíjak ügyében

Semjén-duplacsavar

Az új állapotfelmérést, amit külön kérelmezni kell 2022. június 30-ig, csak 2023. június 30-ig kell elvégezni az orvosi bizottságoknak!

Vagyis az, aki az érintettek közül nem éri be az 500 ezer forintos kártalanítással, amihez 2022. március végéig hozzájuthatna, évekig is várhat, amíg hozzájut az őt megillető összeghez, ami sokszorosa, a tízszeresénél is több lehet a Semjén Zsolt által jegyzett törvényjavaslatban felajánlott 500 ezer forintnál.

A Népszava hívta fel a figyelmet arra, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán már több rokkantnyugdíjas is pert nyert Magyarországgal szemben. Egy 2017-ben hozott ítélet arra kötelezte az országot, hogy 12 ezer eurós (mai áron 4,3 millió forintos) kártérítést fizessen egy akkor 57 éves budapesti asszonynak. A nő 2006 novembere után több mint 90 ezer forintos rokkantsági nyugdíjat kapott, de később a 2012 januárjától érvényes jogszabály alapján ellátását megfelezték, később pedig az is előfordult, hogy egy fillér állami támogatást sem kapott. Az Alkotmánybíróság határozatában az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltak sérelmét abban látta megvalósulni, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek az új rendelkezések hatálybalépése előtt ellátásban részesülők esetében rendeznék azt, hogy a komplex felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerülő ellátásuk összege összefüggést mutasson a korábbi ellátásuk összegével, illetve élethelyzetüket érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotuk javulásának mértékével.

Mindössze annyi történt, hogy az új törvény alapján megváltoztatták az egészségi állapot meghatározására alkalmazott minősítő rendszert. Vagyis úgy sorolták be a rokkantakat az új minősítő rendszer alapján egy jóval kevesebb „nyugdíjjal” járó fokozatba, hogy egészségi állapotukban nem történt semmi változás. (Forrás)

Az Országgyűlés tesz rokkantnyugdíjasokra és az alkotmánybíróságra is

Az embertelen Orbán-rendszer kisemmizte a rokkantnyugdíjasokat