Búcsúszimfónia

Joseph Haydn hajdanán felettébb különös módon hozta ura tudomására: az udvartartás igencsak rossz néven venné, ha a herceg – mint tervezte – felrúgva a régi hagyományt, akár hetekkel is megtoldaná eszterházai tartózkodását, s ezzel maradásra kényszerítene ott mindenkit …

Szerzett hát 1772-ben egy páratlan zeneművet

– ez volt a Búcsúszimfónia – amely arról nevezetes: a benne megszólaló hangszerek egymás után elnémulnak, és a muzsikusok a mester utasításnak megfelelően, amint a szólamukkal végeztek, eloltják a gyertyájukat, s a kottájukkal, a hangszerükkel együtt, egyenként, szépen távoznak is a zenekarból…

Aki már látta, hallotta valaha a Búcsúszimfóniát, el tudja képzelni, mi is történt az Országgyűlés mai első ülésnapján. Osz-posz ugyanez. Illetve majdnem…

Az ellenzék napirend előtti felszólalásai csupán annyiból álltak,

hogy miután Kövér László, a Ház mestere ismertette a kérdést vagy a címet, a bejelentett napirend előtti hozzászóló és teljes pártfrakciója nyomban szó nélkül felállt, majd ki is vonult az ülésteremből, így jelezvén: nem kér tovább a Fidesz-KDNP társaságából, és nem kíván továbbra is együtt időzni…

Ám az analógia mégsem teljes. A kormánytöbbség ugyanis szemrebbenés nélkül folytatta a parlamenti „munkát”. A herceggel – Esterházy Miklóssal – ellentétben, akinél annak idején egyből leesett a tantusz. Ő ugyanis az udvari népséget is hazabocsátva, sietősen, már másnap távozott Eszterházáról…

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük