Connect with us

Kerítésen innen

„Butulj, magyar” jeligére a Karmelitába: az ebrudálás sikerrel járt – végleg bezár a CEU Budapesten

2024-ben színre lépett a "tudatos-felkészült szavazó" archetípusa: Ő az, aki két X-szel is bedobja, mintsem új lapot kérjen az elrontott helyett
Megosztás

Csütörtökön a CEU tényként közölte a volt hallgatóinak szóló hírlevélben, hogy az egyetem tanácsa kezdeményezni fogja a Közép-európai Egyetem engedélyének visszavonását. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma Facebookon azt írta, a döntést azzal indokolják, hogy jó ideje nem vettek fel hallgatót a magyar akkreditációjú programokra és ezért nem tud egyetemként működni Budapesten.

A budapesti kutatóintézetek maradnak és egyéb diplomát nem célzó képzéseiket is megtartják

„Korábban lehetett hallani arról, hogy a CEU Boardja egy fejlesztési tervet készíttetett a CEU jövőjével kapcsolatban. Az elkészült koncepció a CEU és Budapest végleges szétválasztását (uncoupling) javasolta. Aláírásgyűjtés indult a döntés ellen, de sikertelen volt. A döntés az egyetem racionalizálását szolgálja, ami tisztán intézményi szempontból érthető, hiszen sem az amerikai, sem a magyar képzés már évek óta nem folyik Budapesten, egy oktatási tevékenységet nem folytató intézmény fenntartása pedig nem észszerű. Az amerikai képzés akkreditációjából már korábban kivették a budapesti helyszínt. Most a magyar képzés papíron is beszüntetik.

Röviden, a CEU befejezi felsőoktatási tevékenységét Magyarországon. Az Orbán-kormány azon kísérlete, hogy elűzze a Közép-európai Egyetemet Budapestről, sikerrel járt.

Érdemes felidézni,

hogy 2011-ben Révész Máriusz fideszes képviselő még módosító indítványt nyújtott be a kormány felsőoktatási törvényjavaslatához, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) működését az Andrássy Gyula németnyelvű egyeteméhez hasonlóan szabályozzák. Szerinte a kormány javaslata indokolatlanul diszkrimináló volt, ráadásul a két intézmény közül a CEU-t sújtotta, amely

„egy nemzetközi rangsorban a magyarországiak közül egyedüli egyetemként van a legjobb négyszáz között.”

Hogy jól értsük, a Fidesz egy képviselője a CEU érdekében szólalt fel a hátrányos megkülönböztetés ellen (a Fidesz-kormány törvényjavaslatával szemben). Az indoklás pedig a CEU magas szintű nemzetközi teljesítménye és nemzetgazdasági hasznossága volt.

Aztán hamarosan valami nagyon megváltozott

Sorosból ellenség lett, az általa alapított egyetem pedig kiűzendő intézmény. A Lex CEU nehezen teljesíthető, egyébként is teljesen indokolatlan és hátrányosan megkülönböztető feltételeket támasztott a KEE magyarországi működéséhez. Ennek ellenére ezeket az intézmény teljesítette. Az egyik elvárás teljesítését, az anyagországban folytatott felsőoktatási képzést Palkovics László is megtekintette az USA-ban és mindent rendben talált, mondta.

A törvény előírása szerint erről az amerikai oktatási hatóság igazolást bocsátott ki, amit a magyar társhatóságnak kellett volna ellenőriznie és igazolnia, de a CEU sokszoros kérése ellenére ez soha nem következett be (amellyel sorozatos mulasztásos törvénysértést követett el a hivatal). 

A másik feltétel a kormányközi megállapodás volt. A megállapodás szövegét közel tíz fordulóban tárgyalták, majd bilaterálisan elfogadták, amit aztán az amerikai kormányzat aláírásával elfogadott.

A szerződés a mai napig Orbán Viktor fiókjában csücsül és várja, hogy aláírja. Utóbb Balog Zoltán bevallotta, soha nem fogják aláírni a szerződést, vagyis világossá tette, hogy nem a megállapodás hiánya volt a probléma.

Ezután persze joggal mondhatta a kormány, hogy a CEU nem volt képes garantálni a két feltétel teljesülését. Persze, mert a magyar kormány nem hajtotta végre a saját részéről a szükséges lépéseket.

Időközben a CEU elköltözött Bécsbe, rettenetes anyagi és emberi erőfeszítések árán. Az új campus építéséről is ugyanebben a hírlevélben számoltak be.

A CEU beszüntetése logikus lépés,

önmagában nincs is nagy jelentősége, hiszen egy már létező állapothoz igazítja a jogi kereteket.

A döntés azonban szimbolizálja a magyar tudományosság számára tragikus valóságot.

A pénzügyi fenntarthatóság és működésbeli áramvonalasítás indokai érthetőek az egyetem vezetése szempontjából, hiszen ők ma már Bécsben akarnak egy versenyképes intézményt építeni. Az alapító által kitalált Közép-Európa víziót szolgáló egyetemnek már nincs helye. A döntéshozók szerint alapvetően változtak meg a feltételek. Ugyanakkor azt is kifejezték, megértik, hogy a döntés sokaknak csalódást fog okozni, de ez elengedhetetlen az egyetem fennállása szempontjából, amely továbbra is az akadémiai szabadság és kiválóság világítótornyaként akar működni, kifejezetten azok számára, akiknek a legnagyobb szüksége van erre.

Na, hát ők itt maradnak Budapesten.

Minden hibája ellenére a CEU kiemelt jelentőséggel bírt a társadalom- és bölcsésztudományok és általában a hazai és regionális tudományosság számára. Mintákat adott és hozzáférést biztosított a nemzetközi tudományos világhoz, egyiket sem kizárólagosan. Könyvtára pótolhatatlan szerepet látott el több tudományos generáció életében is.

Az egyetem vezetésének döntése tényleg csak szimbolikus, de egy olyan kormányzati döntést véglegesít, amely nem tűrte meg a konkurenciát és el akarta hallgattatni azokat, akik másként gondolkodnak. A CEU távozása nagy veszteség a hazai felsőoktatás számára.”

Szerző