Az Afganisztánból várható menekültáradat ügyében végre megszólalt a magyar kormány is, nincs benne köszönet (se irgalom)

A tálibok (talibánok) villámgyors országfoglalása rengeteg katona-politikai kérdést vet föl az amerikai és a NATO csapatok kivonásáról és a stabilnak hitt afganisztáni helyzetről. Most azonban először a humanitárius katasztrófát kell megelőznie a világnak, amelyben geopolitikai szerepéből következően első sorban az Európai Uniónak van szerepe.

Az EU-tagországok külügyminiszterei rendkívüli tanácskozást tartanak kedden az Afganisztánban kialakult helyzetről, videokonferencia keretében.

„A legújabb afganisztáni fejleményeket, valamint a partnerekkel az elmúlt napokban és órákban folytatott intenzív tanácskozásokat követően úgy döntöttem, hogy kedd délután rendkívüli tanácskozásra hívom össze az uniós tagállamok külügyminisztereit”

– jelentette be hétfő délutáni Twitter-üzenetében, Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője.

Vasárnap a tálib felkelők behatoltak az elnöki palotába Kabulban, és elfoglalták az épületet – adta hírül a Reuters. Abdul Szattar Mirzakaval belügyminiszter a nap folyamán korábban arról beszélt, hogy a kabinet átmeneti kormánynak adja át a hatalmat, ám két tálib illetékes nem sokkal később közölte, hogy erről gyakorlatilag hallani sem akarnak, nem lesz átmeneti kormányzás, az iszlamista szervezet a hatalom teljes átadását várja el.

A tálibok a főváros valamennyi területét ellenőrzésük alá vonták. Azt ígérik, hogy békés lesz a hatalomátvétel. Kabulban pánik tört ki, az emberek megrohanták a bankokat és az üzleteket. Aki teheti, menekül az afgán fővárosból. A világ aggódva figyeli az eseményeket.

Az Orbán-kormány újabb szégyenteljes semmittevése - "Minden jótett elnyeri méltó büntetését"?

A pápa is azért imádkozott, hogy a tárgyalóasztalnál találjanak megoldást a válságra

A maximális önmérsékletre szólította fel a tálibokat és az afganisztáni konfliktus többi résztvevőjét António Guterres ENSZ-főtitkár. Európában pedig attól tartanak, hogy újabb menekülthullám indul el Afganisztánból – közölte az M1 Híradó.

A háborúnak vége Afganisztánban, az uralom típusa és a rendszer formája hamarosan tisztázódik – jelentette ki a tálibok politikai irodájának szóvivője vasárnap az al-Dzsazíra katari székhelyű tévének nyilatkozva. Mohammed Naim szóvivő elmondta, hogy egyetlen diplomáciai testület vagy annak bármelyik központja sem volt célpont. Hozzátette, szervezete mindenkit biztosít arról, hogy gondoskodik az állampolgárok és a diplomáciai képviseletek biztonságáról.

„Készek vagyunk párbeszédet folytatni minden afgán személlyel, és garantálni fogjuk számukra a szükséges védelmet” – hangoztatta.

Kijelentette, szervezete minden lépést felelősségteljesen tesz, és mindenkivel békét akar.

A kiadott közlemény szerint az ENSZ továbbra is elkötelezett az afgán állampolgárok humanitárius segélyezése mellett. A dokumentumban kiemelték, hogy a nehéz afganisztáni helyzetben egyre nagyobb szükség van humanitárius segítségre. Ennek érdekében a főtitkár felszólított minden felet, hogy szavatolja a humanitárius dolgozók akadálytalan munkáját, és hogy a szükséges segélyek időben eljuthassanak az érintettekhez.

A különböző afganisztáni ENSZ-missziókban dolgozó személyzet létszáma eléri az 5000 főt, többségük helyi lakos, bár több száz külföldi is részt vesz a műveletekben.

Levonták és elégették az amerikai zászlókat az USA kabuli nagykövetségén

Az afgán fővárosban lévő amerikai nagykövetségről távozó diplomatáknak nemcsak a titkos iratokat, hanem az amerikai zászlókat is meg kellett semmisíteniük. Erről a Stars and Stripes című, tekintélyes amerikai katonai lap számolt be vasárnap. Eszerint a képviselet épületének kiürítése előtt a diplomáciai személyzetet arra utasították, hogy égesse el a zászlókat és más, propagandacélokra felhasználható tárgyakat. A kiadvány szerint a személyzet zászlókat, valamint „minden stratégiai vagy propaganda értékű tárgyat” elégetett az utolsó órákban, mielőtt vasárnap elhagyta az épületet. Számos diplomata amerikai zászlót vitt magával.

A Stars and Stripes szerint a nagykövetség néhány alkalmazottját nem figyelmeztették előre az evakuálásról, ami miatt a képviseleten hagyták néhány holmijukat.

Az Európai Unió alkalmazottainak és polgárainak biztonsága a legfontosabb azt követően, hogy a tálib felkelők behatoltak az afgán fővárosba, Kabulba – jelentette ki vasárnap este Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke. Twitter-bejegyzésében hangsúlyozta:

„Az uniós polgárok, a személyzet és családtagjaik biztonsága rövid távon prioritást élvez. Hasonlóképpen egyértelmű, hogy sok tanulságot kell levonni a történtekből”.

Afganisztáni mentőakcióra készül a német hadsereg

Az ntv hírtelevízió információi szerint a hadsereg nagyszabású műveletet tervez, akár tízezer embert is kimenthetnek az egyre inkább a szélsőséges iszlamista tálibok ellenőrzése alá kerülő ázsiai országból. Eddig a németek mellett csak a Bundeswehr afgán segítői és családtagjaik, nagyjából 2500 ember kimenekítését tervezték.

Az új terv szerint a külügyminisztérium, a német segélyszervezetek és más szervezetek, köztük médiumok helyi munkatársait – például tolmácsokat vagy az újságírók helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező segítőit, az úgynevezett fixereket – is Németországba szállítják családostul, mert életveszélyben vannak. A tálibok már több ilyen embert, köztük a német sajtó munkáját segítő afgánokat is megöltek, amiért együttműködtek külföldiekkel.

Varsó 45 afgánnak ad humaniutárius vízumot

Varsó 45 afgán személynek, valamint azok családtagjainak is humaniutárius vízumot ad, akik együttműködtek Lengyelországgal és az Európai Unió kabuli képviseletével – közölte vasárnap Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

„Betartjuk a szövetségeseink iránti kötelezettségvállalásainkat” – írta a lengyel miniszterelnök a Twitter közösségi honlapján, ahol bejelentette döntését a humanitárius vízumok odaítéléséről.

Lengyelország június végén vonta vissza afganisztáni katonai misszióját, Morawiecki akkor ígérte, hogy kormánya támogatni fogja azokat a helybélieket, akik a lengyel kontingenssel együttműködtek. A kabuli lengyel nagykövetséget 2014-ben szüntették meg.

Vasárnap egyes lengyel ellenzéki politikusok sürgették, hogy a kormány segítse meg a kabuli lengyel nagykövetséggel, az afganisztáni lengyel misszióval korábban együttműködő afgánokat.

Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes erre azt közölte a PAP hírügynökséggel, hogy tárcája már tesz ilyen irányú lépéseket.

Fotó: Ján Krošlák

Szlovákia katonai géppel evakuálja polgárait Kabulból

„A biztonsági helyzet Afganisztánban és különösen Kabulban, az ottani reptéren, rendkívül komoly. A kormányunk azonban nagyon intenzíven egyeztet a partnerekkel és bekapcsolódtunk az afgán és az uniós állampolgárok biztonságos helyre szállításába. Ezen misszió keretében rendelkezésre bocsátottunk egy speciális katonai szállítógépet” – mondta hétfőn délelőtt Eduard Heger szlovák kormányfő a videóüzenetében.

A miniszterelnök hozzátette, a hétfői nap folyamán folyamatosan egyeztetnek arról, hogy pontosan miként vessék be a gépet és más technikai eszközöket. A szlovák gép fennmaradó kapacitását felajánlják az uniós és NATO tagállamoknak.

A kormányfő elmondta, hétfő délelőttig néhány szlovák állampolgár kérte az Afganisztánból való kimenekítését.

„A kormányunk ugyancsak döntött arról, hogy menedéket nyújt tíz olyan afgán állampolgárnak, akik az utóbbi években intenzíven együttműködtek az EU tagállamaival” – jelentette be Heger.

„A helyzet gyors reakciót követel, hogy segítsünk azoknak, akiknek veszélyben van az élete” – írta még korábban közösségi oldalán a miniszterelnök.

Belgium se küldené vissza Afganisztánba az országban tartózkodó menekülteket

A belga kormány – a tálib felkelők győzelme után – úgy döntött, hogy mégsem küldi vissza Afganisztánba azokat a migránsokat, akik nem kaptak menekültstátuszt az országban – írta hétfőn a The Brussels Times hírportál.

A lap szerint Sammy Mahdi migrációs és menekültügyekért felelős államtitkár csütörtökön még úgy nyilatkozott, hogy nem hajlandó követni Hollandia és Németország példáját, így a belga kormány nem fogja felfüggeszteni a kitoloncolásra várók hazatelepítését. Mahdi azóta megváltoztatta az állápontját, és kijelentette, hogy az illegális bevándorlókat légi úton lehetetlen visszaküldeni Afganisztánban, mivel jelenleg kaotikus állapotok uralkodnak a kabuli nemzetközi repülőterén.

„Belgiumnak továbbá biztosítania kell a háború és az üldöztetés elől menekülők védelmét” – idézte az államtitkárt a The Brussels Times.

Tudjátok miről szól Szijjártó Péter utolsó 10 facebook-bejegyzése?

Augusztus 6-a óta hét olimpiai és három focis poszt van kinn. Külügyminiszter a javából!

A máskor oly vehemens magyar külügyérnek egyetlen mondata sincs az afganisztáni helyzetről. Biztosan ő is évi, meg NEM érdemelt szabadságát tölti valamelyik adriai yachton.

De rossz hírem van a miniszternek! Nem akkor kell éjt nappallá téve „dolgozni”, amikor az egész tevékenysége pótcselekvés vagy csak a látszatnak szól. Érdemben akkor kell megszólalni, amikor Magyarország EU-tagságával és NATO-kötelezettségével kapcsolatban érdemi információval kellene szolgálni a magyar állampolgárok számára.

„Az iszlámábádi magyar nagykövetség konzuli kerülete magában foglalja Afganisztán teljes területét: a magyar állampolgárok érdekvédelmét az iszlámábádi magyar nagykövetség látja el és ad ki vízumot az afgán állampolgároknak. Az iszlámábádi magyar nagykövet nincs akkreditálva Afganisztánba, az iszlámábádi magyar nagykövetség nem tart fenn hivatalos kapcsolatot az afgán hatóságokkal. A kapcsolattartás konzuli ügyekben elsősorban az iszlámábádi afgán nagykövetségen keresztül történik.” Forrás: konzuliszolgalat.kormany.hu

Erre nincs más szó: aljasság! Deák Dániel a kabuli dráma kapcsán poénkodik az életveszélyben lévő amerikai tisztviselőkön!

Magyarország nem fogad be korlátlanul afgán migránsokat

Magyarország nem fogad be mindenfajta korlátozás nélkül afgán migránsokat – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn a közmédiának.

„Nem fogadjuk el” azokat az elvárásokat, kezdeményezéseket, felszólításokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy Magyarország is korlátlanul fogadjon be bárkit, aki Afganisztánt ezekben a nehéz napokban, hetekben el akarja hagyni

– jelentette ki. Megjegyezte:

a nemzetközi közösségben ugyanis „ilyen dokumentumok cirkulálnak”, amelyek arra szólítják fel az egykor Afganisztánban csapatokkal rendelkező országokat, és általában a nyugati országokat, hogy mindenfajta korlátozás és szűkítő kitétel nélkül fogadjanak be afgán migránsokat.

Magyar Levente szólt arról is, hogy Magyarország egyetlen esetben mégis kivételt tesz: komolyan vizsgálják, hogyan tudna segíteni azokon, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak. Mint mondta, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik.

Az államtitkár szerint aki ma Afganisztánból útnak akar indulni, Törökországig bármifajta komolyabb akadály nélkül el tud jutni, és „török barátainkon múlik, hogyan kezelik ezt a helyzetet”.

Forrás: honvedelem.hu/M1/MTI/ujszo.com

Tarjányi Péter: óriási hírszerzési és elemzési fiaskót látunk, amibe beleremeg világ és nagyon hamar Európa is…!