Heti Tapló – Az elmúlt hét történéseiből szemezget Lendvai Ildikó
Megosztás
A miniszterelnök pénteki rádióbeszédében sötét perspektívát festett elénk: szerinte mindenki minket bánt, az Európai Bizottság, egyes politikai vezetők, az UEFA és persze a különféle NGO-k is. Ez tűrhetetlen. És a folyamatos taplótámadásokat még nem is említette! Pedig azok aztán tényleg tűrhetetlenek. Nem kímélnek senkit, sem Istent, sem embert, és ami rosszabb: sem miniszterelnököt, sem minisztert. Igen, még az ő mondataik közé is behatoltak! Csak úgy kapkodhatjuk a fejünket: tapló itt, tapló ott.
A miniszterelnök pénteki rádióbeszédében sötét perspektívát festett elénk: szerinte mindenki minket bánt, az Európai Bizottság, egyes politikai vezetők, az UEFA és persze a különféle NGO-k is. Ez tűrhetetlen. És a folyamatos taplótámadásokat még nem is említette! Pedig azok aztán tényleg tűrhetetlenek. Nem kímélnek senkit, sem Istent, sem embert, és ami rosszabb: sem miniszterelnököt, sem minisztert. Igen, még az ő mondataik közé is behatoltak! Csak úgy kapkodhatjuk a fejünket: tapló itt, tapló ott.
1. A miniszterelnök személyesen megtekintette a Nemzeti Bank aranykészletét
Ettől először kicsit ideges lettem, dehát csak nem cipelhetett ki egy-két aranyrudat, az mégiscsak tapló eljárás volna! Különben is, az ilyesmit nálunk sokkal elegánsabban intéznék: létrehoznának egy közérdekű vagyonkezelő alapítványt, élén örök időkre megbízott fideszes kurátorokkal, és abba vinnék be az ország aranyát. Ami elvesztené közarany jellegét. De mivel a parlament szünetel, ilyen törvény nem születhetett.
Így a miniszterelnök arany helyett bölcs gondolatokkal távozott. Azt mondta:
„A pénz értékét három dolog garantálja ma Magyarországon, ezért mindenki nyugodt lehet a saját pénzének értéke felől. Garantálja az arany, a jegybank, meg a kormány.”
Jesszus. Kezdhetem elölről az idegeskedést. Az arany egyelőre megvan, de ha a jegybankban és a kormányban kell bíznunk, akkor végre értem, miért értékteleníti el a pénzünket az infláció.
Talán tapló kérés, de nem lehetne, hogy az arany mellett a kormányfő néha a zöldségárakat is nézegetné? Ott valami hiba csúszott a logikájába.
2. Megértem én a külügyminisztert
Ha a miniszterelnök körül is felbukkannak taplóságok, akkor ő sem maradhat mentes tőlük. Szolidaritás is van a világon. Most az UEFA-nak ment neki. A nagykövetek valószínűleg hazamentek nyári szabadságra, egyet sem tudott raportra hivatni, hát valahol csak le kellett vezetnie az indulatait! Az UEFÁ-t azért hordta le a sárga földig, mert az magnóra vett tapló bekiabálások miatt büntetést szabott a magyar csapatra. Szijjártó szerint csak lelkes szurkolói hangulatról volt szó, de a magyarellenes, sorosista UEFA már ezt sem bírja. Én is tudom, hogy ilyenkor csak egy kisebbség kiabál, de azt azért furcsállom, hogy Szijjártó számára a lelkes hangulat nélkülözhetetlen kellékei a „Buzi franciák, bonjour!” és (a német himnusz közben) a „Deutschland, Deutschland, homoszexual!” felkiáltások is.
Most nem tudom, ha kormányülésen kicsit fel akarja dobni a hangulatot, ő is -bocsánat- „buzizik” egyet?
Igaz, ami igaz, értő közönségre találna.
3. A taplóságra is hat a gravitáció: fentről lefelé folyik
Újra jelentkezett rossz emlékű korok hőse: a névtelen feljelentő. Már maga a módszere is tipikus példája a taplóságnak. Ezúttal a tartalma is. A mi névtelen hősünk a sok mindenre kapható Pest megyei Kormányhivatalnál jelentkezett. A buzgó hatóság a feljelentés nyomán meg is büntetett egy könyvterjesztőt,, mert az egy kötet mellé, amelyben szivárványcsalád szerepelt, nem tette ki a „szokásostól eltérő tartalmú könyv” feliratot.
Remek, de ez a büntetés még csak félsiker. Kellene még egy-két tapló névtelen feljelentő, akiknek hatására azt is megkövetelik, hogy az ilyen bűnbe nem keveredő könyvekre viszont a világos megkülönböztetés érdekében tűzzék ki a „teljesen szokványos tartalmú munka” feliratot.
Hogy ez akkor a kutyát sem fog érdekelni? Ugyan. Az olvasók bizonyára kapkodni fogják.
Pingback: Heti Tapló – Az elmúlt hét történéseiből szemezget Lendvai Ildikó - Városi Kurír