Kiemelt hírek
Hungarikum! „A buszok, amelyek a nem járó HÉV helyett szállították az utasokat, leálltak, vártak a HÉV áthaladásának veszélyére…”
„Sok van, mi csodálatos”– írta Szophoklész, a görög, aki akkor még nem tudhatta, hogy mi, magyarok, nap, mint nap bebizonyítjuk az ellenkezőjét: sok van, mi tök ciki.
A HÉV-pótló esete a piros lámpával és más finomságok….
Egy közösségi oldalbejegyzés hívja fel a figyelmet a csak ránk jellemző inerciára (tétlenség, tehetetlenség – a szerk.)
A. eset
Szentendre és Békásmegyer között a HÉV síneinek javítása folytán ideiglenesen HÉV-pótló autóbuszok járnak. A buszok Dél-Magyarországról, a DAKK tulajdonába tartozó „felszíni tömegközlekedési viszonylatok” elemei, többnyire a saját buszvezetőikkel együtt.
A buszok természetesen nem a síneken, hanem a többé-kevésbé a sínek közelében haladó utat választják.
Pomázon az út keresztezi a síneket,
vagy ha úgy jobban tetszik, a sínek keresztezik az utat. Azt, amin a HÉV-pótló buszok járnak. A kereszteződés lámpával van ellátva a biztonság érdekében. A lámpa működési funkciói: 1/ piros villogó jelzés, 2/ fehér villogó jelzés, 3/ a lámpa nem működik. Az autók és velük együtt a HÉV-pótló buszok is ezen a kereszteződésen kénytelenek áthaladni.
Egy reggel az egyik busz megáll az éppen pirosan villogó lámpa előtt és nem megy tovább. Majdnem fél óra elteltével mégis nekiindult.
A sorompó túlsó oldalán ugyanakkor egy másik HÉV-pótló ácsorgott nagyjából ugyanannyi ideje. Mindeközben az autók vezetőik káromkodása mellett kerülgették a buszokat és haladtak át a kereszteződésen.
A buszok, amelyek a nem járó HÉV helyett szállították az utasokat, leálltak
Várva a HÉV áthaladásának veszélyére. Bergson írt A nevetés című művében arról, hogy komikussá válik, ha az emberek, a gondolkodó lények gépiesen kezdenek működni, a tehetetlenségnek engedve.
Igen, ez történt és történik talán még manapság is a pomázi HÉV átjárójában. Itt azonban a nevetés helyett a düh és a harag indul be azok körében, akik igyekeznének eljutni a célba a közlekedés megkönnyítésére bevezetett HÉV-pótló buszokkal.
B. eset
(Ez talán nem az inerciához köthető, hanem inkább a tökéletlen szervezéshez.)
Budapesten a 15-ös busz valamiért vidéki buszsofőröket alkalmazott. Amikor a buszra fölszálltam, a vezető kedvesen megkérdezte tőlem, nem ismerem véletlenül az útvonalát. Ismertem. Ettől fogva nem sietvén elkísértem őt a buszával a végállomásig és folyamatosan mondtam neki, hogy merre kell mennie.
Kapcsolódó
Szerző
