Banánköztársaság
Jó volt, hogy még néhány rendőr is mosolygott a viccesebb feliratokon
Még az is jó volt, hogy sokan be sem fértünk a Kossuth térre, még amikor cseles kerülő utakat választottam, akkor is alig. Mert az Orbán-rezsim alatt az eddigi legnagyobb tömeget megmozgató demonstrációnak ez volt a lényege: hogy sokan vagyunk együtt, akik úgy gondoljuk, nem jó így.
A lelkünknek kellett ez, nagyon kellett
Jól látta az Index, tényleg együtt csordogáltam a tömeggel A lényeg nem a csordogálás, hanem az „együtt” és a „tömeg”. Mert az Orbán-rezsim alatt az eddigi legnagyobb tömeget megmozgató demonstrációnak ez volt a lényege: hogy sokan vagyunk együtt, akik úgy gondoljuk, nem jó így. A lelkünknek kellett ez, nagyon kellett. És más értelemben kellett a győzteseknek is: lássák, hogy ménkű sokan vannak, akik nem kushadnak. Ettől nem változott meg, ami vasárnap történt, de kicsit könnyebben vesszük a levegőt. Jó volt látni a Bajcsyn az erkélyekről integető embereket. Jó volt, hogy még néhány rendőr is mosolygott a viccesebb feliratokon. Még az is jó volt, hogy sokan be sem fértünk a Kossuth térre, még amikor cseles kerülő utakat választottam, akkor is alig. Az nem volt olyan jó, hogy nagy tolakodásomban nem vettem észre egy járdaszegélyt, és persze hasra estem, de az igen, hogy még teljes terjedelemben elhasalni sem volt elég hely.
Akkor kicsit megijedtem,
amikor egy nyilván jobbikos csoport a végén a felcsendülő Európa-himnuszra „Ria, ria Hungáriát” kiabált (tudnám, miért hiszik, hogy ez ellenpontja Európának), de aztán megnyugodtam, amikor őket is elhallgattatta és talán el is varázsolta a látvány, sokezernyi, a dallamra ringó kar emelte magasba a világító telefonokat, az ellenállás ismerős fényeit.
Remélem, a demonstráció után is maradók picit sem segítenek a jobboldali sajtónak, ami megjövendölte, hogy mindenféle garázdák majd lángba borítják a Belvárost. (Úgy emlékszem, autókat gyújtani másfajta tüntetők szoktak.) Remélem, hogy a jövő heti újabb rendezvényen a szervezők találnak konkrét, akciókra lebontható célokat is. Remélem, hogy nem kezd csomagolni a most látott sok fiatal. A 16 éves kislány sem, aki a színpadon saját versében az országhoz való viszonyát igazi tini nyelven úgy jellemezte: olyan, mint a „tapadós csajé”, akit partnere hiába akar, nem tud lerázni.
Szerző
