Banánköztársaság
Ki ítélkezik felettünk, betolakodók felett? És milyen érték- és mértékrend alapján?
David Attenborough, a remek természettudós a hírek szerint új dokumentumfilmmel áll a közönség elé, amely arról szól, hogy milyen következményekkel jár a koronavírus-járvány, és a védekezéshez kötődő emberi tevékenység -betolakodók- a természeti környezetre és az élővilágra.
David Attenborough, a remek természettudós a hírek szerint új dokumentumfilmmel áll a közönség elé, amely arról szól, hogy milyen következményekkel jár a koronavírus-járvány, és a védekezéshez kötődő emberi tevékenység a természeti környezetre és az élővilágra.
Filmjével összefüggésben nyilatkozott a BBC-nek is az emberiség és a természet kapcsolatáról, és kemény (ön)kritikát gyakorolt, mert amint mondta: az emberiségnek úgy kellene élnie a bolygón, hogy azzal ne zavarja a környezetét!
Szerinte az emberek még a világ legjobb indulatával is képesek korlátozni az élővilágot
Ez bizonyos fokig szinte elkerülhetetlen, de vegyük észre, hogy betolakodók vagyunk, hogy már elkéstünk, és hogy az élővilág összességében sokkal jobban járna, ha nem lennénk itt
– olvasható az Index tudósításában. Úgy tűnik, a kiváló öregúr szerfölött haragszik a környezetpusztítókra, és teljes joggal, mert a dolgok pillanatnyi állása szerint, vagyis ha a folyamatot nem sikerül megállítani és visszafordítani, akkor belefullasztjuk önmagunkat a szennybe, természetesen velünk együtt pusztul jóformán minden élőlény, amelynek volt szerencséje megszületni. Azaz David Attenborough keserűsége nagyon is indokolt!
Mégis megkockáztatom: ugyanakkor nagyon is túlzó!
Nem hiszem, hogy az ember betolakodó lenne a Földön, inkább csak különleges része a természetnek és az élővilágnak, mivel kivételes tulajdonságai, a gondolkodás és az szerveződés képessége révén ura lett az ismert világnak. S minthogy erre hatalma és ereje van, gyakorlatilag joga is van, mert az univerzum, s benne a csillagrendszerek, naprendszerek, bolygók, a Föld és az élet létezésének vannak fizikai, biológiai és bizonyára mindenféle más természeti törvényei, de jogrendszerben rögzített szabályai nincsenek.
Jogi és erkölcsi szabályai csak az értelmes emberi tevékenységnek vannak, s az ember, a társadalom, ha képes rá, azért alkot törvényeket a természeti környezet és az élővilág védelmében, mert amikor ezt teszi, a saját, további létezésének és jobb életének feltételeiről gondoskodik.
A természetvédelmi, állatvédelmi törvények vélhetően nem magának, az élővilágnak a kedvéért születnek meg. Amennyire a tudomány jelenlegi állása szerint konkrétan tudjuk, most még csak az ember képes gyönyörködni a természet és más élőlények szépségében, csak az ember képes a maga javára hasznosan formálni a világot.
Ha mi itt valóban csak vendégek volnánk, ugyan milyen jogon tehetnénk ezt?
Ki vagy mi szab mértéket az emberi gondolkodásnak és a munkának, amely szükségképp a természet átalakításával jár együtt – ha nem, maga az ember? Bizony, amit tesz, azt sokszor rosszul teszi, a természeti környezetre és az élővilágra, és így főként saját magára ártalmasan, de ennek káros következményei igazából csak akkor esnek latba, ha éppen az élő és teremtő ember létfeltételeit rontják és a korlátozzák. Ezek persze elég bonyolult összefüggések, átszövik az egyének, csoportok és országok, sőt földrészek közötti rövidebb és hosszabb távon ható érdekellentétek, valamint az emberi tudatlanság és gyarlóság ezer és egy tényezője. De David Attenborough ilyen alapon leszedhetné a keresztvizet például a tüzet és kénkövet okádó vulkánokról, amelyek pusztasággá változtatják környezetüket, szót ejhetne a szélviharokról, a tengerrengésekről, s más természeti katasztrófákról, amelyek irdatlan változásokat okoznak a környezetben, s megemlékezhetne a dinoszauruszok kipusztulásáról, amely esemény szintén nem az emberek cselekedeteinek következménye.
Az univerzum változik, s benne a Föld éppen csak apró pötty, amelyen az ember ugyan tényleg képes elég kártékonnyá válni, de sajátos módon e parányi világban éppen csak ez ember képes értékelni, hogy mi a kár, mi a haszon, mi a szép és mi a csúnya, mi a jó meg a rossz.
Nem vagyok hajlandó szánni a tenyésztett, majd pedig vágóhídra hajtott állatokat, mert ez képmutatás lenne,
hiszen ennem kell, és – mint annyi milliárdnyian – szeretem a húst. De nagyon is helyeslem, ha a jogalkotók megkövetelik, hogy a húspiacra szánt állatokkal a lehetőségek határáig emberségesen bánjanak. És szerintem ez nem az állatok joga, hanem az ember kötelessége! Nagyon helyeslem, hogy az ember természet-formáló tevékenységének törvényben szabjanak határt, hogy az új és új dolgok bevezetése csak a lehető legkevésbé változtassa meg az élő környezetet, s ha egy épület kedvéért fákat kell kivágni, nagyon helyes, ha pótlásukra másutt kétszer annyit ültetnek.
Messzemenően támogatom a környezet védelméért küzdő mozgalmakat, aljas és ostoba dolognak tartom a brazíliai esőerdők irtását
De hogy a Föld jobban járna, ha ember nem volna rajta, ennek az állításnak a világon semmi értelme nincs!
Még az a furcsaság is adja magát, hogy ennek a kijelentésnek az értelmezésére is csak az ember lehet képes, amíg az ufók ténylegesen meg nem jelennek az égboltunkon. Addig viszont teljesen nyitott a kérdés, hogy mi végre az egész létezés emberrel vagy ember nélkül?
Pingback: A világ jobb lenne a Fidesz nélkül! - Városi Kurír