Kövér László megvadult – Mint aki vesztét érzi!

A Fidesz választmányának elnöke a migrációs és az egészségügyi vészhelyzet közepette már másfél évvel ezelőtt időszerűnek látta az ellenzéket kinevezni a nemzetbiztonságot fenyegető legkomolyabb veszélynek. Kövér úr még tavaly februárban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőihez szólt a szervezetek fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. A Direkt36 birtokába került az akkor még titkos beszéd felvétele.

A szónok ugyan nem konkretizálta az ellenséges pártokat, de eltéveszthetetlenül érzékeltette: szerinte a Fidesz politikai ellenfelei képviselik a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyt Magyarország számára. A Direkt36 némi nyomozást folytatott a beszéd után, mire Bayer Zsolt, a kormánypárti sajtó jeles képviselője csütörtökön blogján közzétette a több mint másfél évvel ezelőtti beszéd leiratát, ezután pedig a szöveg – hipp-hopp – megjelent Kövér László honlapján is.

Kell az útmutatás!

Na ja! Közeledik a választás, Kovács Péter XVI. kerületi polgármester is szóvá tette, hogy a Fidesz népe nehéz témákban útmutatást kíván a politikai érveléshez. Hanem ez a beszéd nem a szokásos szócséplés, az Országgyűlés elnöke ebben megszólítja, sőt felszólítja a titkosszolgálatok munkatársait a haza védelmére – Fidesz-módon. A beszéd alapján felöltlik a gondolat:

vajon várható, hogy a fideszes parlamenti szolgahad a választások előtt mihamar kihirdeti az ellenzéki veszélyhelyzetet is, és vagy elha-lasztja a választást, vagy megtiltja a veszedelmes, gonosz ellenzék indulását? Netán csupán arról van szó, hogy Kövér László házelnök úr hirtelen megvadult, s eddig is közismert kórós agyi elváltozásai elhatalmasodtak gondolkodásában, s miután szorgos újságírók tetten érték, hát nyilvánosság elé tárta elképesztő elméleteit? Annyi minden-esetre bizonyos, hogy a házelnök úr rászabadítaná a nemzetbiztonsági szolgálatokat az ellenzékre.

Kövér László az ellenzéki nemzetfelfogást tartja a leginkább ártalmasnak a hazára. Szerinte a magyar politikai osztálynak

„nincs egységes állam- és nemzetértelmezése, sőt a politikában nálunk két, egymást gyakorlatilag kizáró állam- és nemzetkép létezik (…) A nemzeti érzelmű magyar politikai csoportosulás önrendelkező államban és ön-tudatos nemzetben gondolkodik, ilyenben hisz, és ilyenért dolgozik”. A másik társaság pedig az önfeladó állam és önmarcangoló nemzet politikai hagyományának jegy-ében cselekszik.”

A NATO és az EU internacionalizmusa

Beszédében előkerült a (jelent is értékelő) történelmi párhuzam: az első világháború utáni időben

„a korabeli magyar politikai eliten belül nem volt alapvető egyetértés az állam- és nemzetértelmezésben”.

1918. őszén a Nyugatban bízó Károlyi-kormány, majd 1919-ben a „bolsevik terroristacsoport” került hatalomra. Kövér „önfeladó” politikának minősítette mindkét kormányzat tevékenységét, olyannak, mint amilyen politikát a mai ellenzék is folytat.

„Az 1990. után kialakult magyar politikai elit utolsó nagy közös célja az euroatlanti integráció volt. Annak megvalósulása óta egyre éle-sebben mutatkozik meg a politikai osztályon belül az eltérő állam- és nemzetfelfogás és ennek minden következménye. Így a magyarországi politika egyik oldalának szereplői az európai uniós és NATO-tagságunkban az elődeik által több mint száz éve megkezdett, és általuk is immár harminc éve folytatott osztályharc internacionalista segítséggel történő, számukra kedvező lezárásának lehetőségét látják”.

Mintegy ennek megakadályozása érdekében Kövér az ünnepség közönségétől remélte a megoldást:

„Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok munkájával kapcsolatban a legerősebb aggályom a magyar politikában gyökerezik, akkor azt is el kell mondanom, hogy a legerősebb bizodalmam pedig önökben, a nemzetbiztonsági szolgálatok mai és leendő vezetőiben és munkatársaiban van.”

Reményeihez jogértelmezést is fűzött a maga kövérlászlói módján:

„A jogszabályok, az intézmények rendkívül fontosak, de a válsághelyzetekben mindig az emberi jellem, értékrend és lojalitás bizonyul a legfontosabbnak. A lojalitás pedig nem az eszmei nézetazonosság a politika egyik vagy másik táborával, hanem az operatív munka elvégzésének szakszerűsége és jogszerűsége, lojalitás az elöljárójuk, államuk és nemzetük iránt.“

A hülyeség nem lehet vita tárgya

Ne firtassuk most, hogy a NATO és az EU miként vesz rész a jelenlegi magyarországi osztályharcokban, hogy mi lehet az önfeladó állam és az önmarcangoló nemzet, mert a hülyeséggel soha nem érdemes vitatkozni! Nem ez a lényeg, és utóvégre Kövér Lászlónak is jogában áll a magyarországi politika törésvonalait az állam- és nemzetfelfogás különbségeiben látni – annál is inkább, mert ez a különbség minden bizonnyal létezik. (Más kérdés, hogy a Fidesz valójában nem közös elvek alapján működő politikai párt, hanem színtiszta, keresztapa vezérelte maffia; és az ellenzéki szövetség sem egységes hitvallású politikai konglomerátum, hanem a szükség által létrehozott koalíció. Ám pillanatnyi tárgyunk szempontjából mindez nem is fontos, csak éppen hogy említést érdemel.) De a döntő kérdés itt, hogy Kövér László valamely remélt vagy félt politikai szükséghelyzetben miként kívánja felhasználni a titkosszolgálatokat a nemzet, az ország, a kormány (a Fidesz) védelmében?! A házelnök beszédének újsütetű nyilvános közlése nem csak a Direkt36 kutatómunkájának köszönhető, hanem nyilván annak is, hogy a beszédben vannak a mának szóló intések is.

„A Kövér által elmondottak annak fényében is figyelemre méltók, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény kifejezetten kimondja, hogy a szolgálatok egyik legfontosabb feladata „a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának” a védelme.“(Telex)

RSHA, KGB ÁVH…?

A házelnök úr beszédében (például a multik túlzott befolyásáról szóló részben) akad egy, s más vitára érdemes gondolat, ámde hogy

„az ellenzék nemzetbiztonsági kockázat“ volna,

vélhetően inkább kifejezetten a történelemből megismert szélsőjobboldali vagy sztalinista politikai hitvallás és államfelfogás eleme lehet. Az pedig, hogy Kövér László milyen alapon, milyen kötődések alapján vár lojalitást a titkosszolgálatok munkatársaitól, már-már a náci Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA), a szovjet KGB, vagy a magyar ÁVH szabályzatára emlékeztet, semmint a demokratikus Magyarország titkosszolgálati jogi és erkölcsi rendjére.

„A Telex (portálunk által forrásként felhasznált) cikkének elkészítésében közreműködött Panyi Szabolcs és Sáling Gergő.“

Kapcsolódó

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

3 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük