Sorting by

×

Közlöny van róla! Ezentúl így számolják ki a nyugdíjunkat!

Elkészültek végre a 2022-es nyugdíjak meghatározásához szükséges legfrissebb szorzók – derül ki a friss Magyar Közlönyből. Az április 4-i számban világossá vált a valorizációs szorzókról szóló kormányrendelet, amelynek normál esetben már legkésőbb március 31-én meg kellett volna jelennie – számolt be róla hétfő este a Napi.hu.

Hogy is van ez?

Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, az legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak. A legújabb szorzótábla szerint például az

1950-ben szerzett fizetésekre 447,153-as (!) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 77,497 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 5,25. A 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2,202. 2016-ra 1,67-es, 2017-re 1,478-as, a 2018-ra 1,328-as, 2019-re 1,192-es, 2020-ra pedig 1,087-es szorzó vonatkozik.

A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak. Nem csoda, hiszen 2019 volt az utolsó, a koronavírus-járvány és azt követő gazdasági válság előtti utolsó békeév.

Azért jó, mert jó….

A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Az érintettek munkával töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot. Például egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne.

Minden év elején, így a 2022. január és március közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények esetén is, csak nyugdíjelőleget állapítanak meg, hiszen a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat a harmadik hónapban teszik közzé – ez történt meg szerda este. A nyugdíj összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért keresetekből kell meghatározni. Ez az időszak a 2022-es kezdőidőponttal megállapított nyugellátásoknál már harmincnégy évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba.

A valorizálás fő oka, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek nagy változáson mentek keresztül

Nem lehet egy az egyben beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2022-ben elért jövedelemmel. A szintre hozás az úgynevezett valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente határoznak meg. A friss valorizációs szorzót Farkas András nyugdíjszakértő még február közepén csaknem pontosan eltalálta, azt írta ugyanis, hogy 8,6 százalékkal nőhetnek a 2022-es nyugdíj-megállapítások esetén.

A KSH adatai alapján 2021. január-decemberben a bruttó átlagkereset 438,8 ezer forint, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 449,6 ezer forint volt. Ugyanebben az időszakban a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 291,8 ezer forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 3000,5 ezer forint volt. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,7 százalékkal, a kedvezmények figyelembe vételével számított nettó átlagkereset pedig 8,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest

A nyugdíj-megállapítás évében hatályos valorizációs szorzókat az adott év márciusában megjelenő kormányrendelet határozza meg. Emiatt a 2022. első negyedévében nyugdíjat igénylők részére a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2022. április 15-én jár le, addig csak nyugdíjelőleget állapíthatnak meg a részükre.

A nyugdíjszámítás fő elemei:

  • nettósítás,
  • valorizálás, azaz szintre hozás,
  • degresszió,
  • szolgálati idő szerinti mérték.

Az 1950-től minden egyes évre vonatkozó új valorizációs szorzók az itt elérhető kormányrendeletben találhatóak. A nyugdíjszámítás folyamatáról és a valorizációról pedig ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.

Minél később igényli a nyugdíját, annál jobban járhat

Miután a kalkulációnál a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, az utóbbi néhány évben különösen fölerősödött az a jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a kezdőnyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is

– állapította meg Farkas András nyugdíjszakértő. Mindez nemcsak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára (Nők 40) is vonatkozik, mivel mindkettőt ugyanolyan szabályok szerint számítják.

Ezzel szemben…

Világszerte a modern nyugdíjrendszerekben jellemzően nincs hangsúlyos szerepe annak, hogy melyik évben igényli a jogosult nyugdíját, hiszen alapvetően igazságtalan, ha a nyugdíjba vonulás időpontja a nyugdíj összegét leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik.

Magyarországon viszont az a helyzet, hogy – mivel meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, és ezzel párhuzamosan a valorizációs mértékek is ugrottak – a 2010-es évek derekától kezdődően minél későbbi esztendőben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összeget kaphat:

akár 60-70 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után öt-hat évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját.

Részletekért, táblázatokért nézzen be a napi.hu-oldal cikkére.

Kapcsolódó

 

Közlöny van róla! Ezentúl így számolják a nyugdíjunkat!

átver

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.